Borismereti tanfolyam 12. - fehér világfajták - A Rajnai rizling - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Pin It

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – fehér világfajták
A Szürkebarát

Ez alkalommal a Szürkebarát szőlővel és annak borával fogunk megismerkedni. Francia fajtáról van szó, melynek eredeti neve Pinot Gris, melyből joggal következtethetnek az olvasók arra, hogy a Pinot Noir-hoz van köze, hisz ugyanahhoz a fajtakörhöz tartozik mindkettő. Egyes kutatások szerint a Szürkebarát a Pinot Noir természetes klónja, vagyis közeli rokonságban állnak egymással. Eredetileg Burgundiában volt elterjedt, de mivel ott a fehér fajták közül a Chardonnay terjedt el leginkább, így Franciaországon belül jelenleg Elzásznak az egyik fő fajtája. Ezen kívül Németországban, Svájcban, Ausztriában, az új világban Ausztráliában, Új Zélandon és persze Magyarországon elterjedt.
Érdekesség a fajtával kapcsolatban, hogy ebből készítették az elzásziak a tokaji elnevezésű borukat, de szerencsére erre már nincs lehetőségük, hisz az unión belüli névhasználati és védjegy szabályok ezt megakadályozzák.
A szőlőfajta jellegzetessége, hogy viszonylag korán ered, korán érik, jól tűri a fagyot, kicsik és tömöttek a fürtjei és a bogyók színe egyáltalán nem fehér szőlő jellegű, szürkés, sötét rózsaszín hatású, ennek következtében a bor színe is elég sötét. Tehát ez az ilyen érett szín nem megöregedett, eloxidált bort jelent, ez a Szürkebarát jellegzetessége.
Magyarországon a Balaton-felvidéken elterjedt, de a Mátra-alján is termelnek szép Szürkebarátot és a többi fehérboros borvidékeken is előfordulnak figyelemre méltó mennyiségben és minőségben.
A borra az a jellemző, hogy többnyire telt, elegáns illattal, savakkal rendelkezik, ami még a fahordós érlelést is megérdemli.
Az aszófői Salánki Pincészet Szürkebarátját kóstolgatom éppen, mely rövid hordós érlelést kapott. Mivel ezt a fajtát nem kis, hanem nagy hordóban szokás érlelni, így ez a bor is nagy hordóban időzött, de nem túl hosszú ideig. Palackozás után még egy rövid idejű palackos érlelés is a javára válik.
A Salánki Pince Szürkebarátja tipikusnak mondható, mély színe, elegáns, virágos mező illata van, olyan június végi, július eleji virágos rétre tessenek gondolni.
Az elzászi és a magyar Szürkebarátra is jellemző hogy minimális maradékcukorral készítik el. Ez is egy ilyen tétel a poharamban és az a véleményem, hogy ez a félszárazba hajló jelleg, a szép savakkal párosítva nagyon kellemes, élvezhető borokat eredményez.
A gasztronómiában is megvan a helye, hisz jól el tudnám képzelni egy túrós réteshez, túrótortához, joghurtos desszertekhez, általában olyan süteményekhez, melyek nem túl édesek.

Pelle László borszakértő

Pin It

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Pin It

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – fehér világfajták
A Rajnai rizling

A fehér világfajták közül ezúttal a Rajnai rizling kerül sorra. Rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy ez az elnevezés kizárólag Magyarországon használatos. Mindenhol a világon, jelző nélkül, egyszerűen csak rizlingnek hívják. Ennek a speciálisan magyar megkülönböztető elnevezésnek az a magyarázata, hogy létezik hazánkban egy igen elterjedt fehér szőlőfajta, az olaszrizling és a névazonosság miatt van szükség erre a kiegészítésre. Megjegyzem, a két rizling fajtának semmi köze egymáshoz, az olaszrizling neve ellenére valószínűleg francia eredetű, Magyarországon eléggé elterjedt fajta, a rajnai rizling német, a Rajna völgyében a mai napig a legelterjedtebb szőlőfajta.
Magyarországon a rajnai rizling termőterülete körülbelül az össz terület két százaléka, tehát nem túlságosan elterjedt. Németországban a Rajna és a Mosel völgyében fő fajta és Elzász területén is jelentős az aránya, amely tudvalevőleg Franciaországhoz tartozik de német nemzeti-kulturális gyökerekkel rendelkezik.
A világon elterjedt még Ausztráliában és Új-Zélandon, nagyon szép kései szüretelésű borok készülnek ott is.
A rajnai rizling egy jó termőképességű, ugyanakkor nem túl sokat termő fajta, a hideget jól tűri, bár rothadásra kissé hajlamos. A fürtök és a szemek is viszonylag kicsik, a késői szüretet jól bírja, sokáig kint hagyható a tőkén, ha a seregélyek is úgy akarják. A Rajna völgyében jellegzetes stílusban készítik, élénk, viszonylag sok savval, amit némi maradék cukorral ellensúlyoznak. Németországban a kései szüretnek komoly hagyományai vannak és különféle minőségi osztályokba sorolják ezeket a borokülönlegességeket. A normál szüretű bort kabinet minőségűnek nevezik, a késői szüretűeket pedig spätlese, auslese, beerenauslese, trockenbeerenauslese. Ez utóbbi, tehát a trockenbeerenauslese a tokaji aszúhoz hasonló, ritka, drága, nagyon magas minőséget jelentő remekmű. Természetesen a közismert jégbor, vagyis az Eiswein is jobbára rajnai rizlingből készül.
Magyarországon az Alföldön, a Balaton környékén és Móri borvidéken készülnek szép rajnai rizlingek.
A rajnai rizling borra az a jellemző, hogy frissen élénk, almás, kajszis illata van, ami érettebb állapotban ananászos, trópusi gyümölcsös jellegbe hajlik és az érlelt, több éves rajnai rizling nagyon jellegzetes petrolos jegyeket mutat, de ne tessenek megijedni és benzinkútra gondolni, ez inkább csak egy nagyon halvány érzet.
Szépen érik és a benne lévő viszonylag sok savnak köszönhetően nagyon elegáns, ami jó tartást ad a bornak, így akár évtizedekre is el lehet tárolni egy magas minőségű rajnai rizlinget.
Az Alföldön a kunsági, a hajós-bajai és a csongrádi borvidéken igen elterjedt, a kunsági borvidéken a Frittmann és a Béla Borászat nagyon szép rajnai rizlingeket készít.
Szerintem ez a fajta a fagytűrésével, megbízható termőképességével, elegáns megjelenésével az Alföld egyik ígéretes fajtája.

Pelle László borszakértő

Pin It

Borismereti tanfolyam 10. - fehér világfajták - A Sauvignon blanc - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Pin It

Borismereti sorozat Pelle László borszakértőtől – fehér világfajták

A Sauvignon blanc

A mai alkalommal a Sauvignon blanc szőlő fajtával, illetve a Sauvignon blanc borral ismerkedünk meg! Mint a neve is utal rá, francia eredetű fajtáról van szó. Jelenleg a Loire völgyében termesztik a legnagyobb mennyiségben és a legjobb minőségben is. Azon belül is Pouilly Fumé, illetve Sancerre a Sauvignon blanc igazi hazája. Ezen kívül még a Bordói borvidék egyetlen fehérboros szegletében Sauternes-ben termesztik, ahol a késői szüretben a Muscadet-tel, Pinot blanc-al együtt készülnek a híres Sauternes-i borok amelyek a tokaji természetes édes borok legnagyobb vetélytársai a világban.
A szőlőről azt kell tudni, hogy erőteljes növekedésű, jól termelhető fajtáról van szó. A bora pedig nagyon jellegzetes, viszonylag korai szüretben kimondottan vágott füves, bürkös, csalános illatjegyeket hordoz, savait tekintve üde, friss, kissé édeskés borról van szó, amelyet célszerű korán is fogyasztani. Az említett Sauternes-i késői szüret változata persze egészen más kategória. A világon Franciaország mellett Olaszországban is eléggé elterjedt a Sauvignon blanc -ott is egy könnyedebb stílust készítenek belőle. Az új világban elsősorban Ausztráliában és Új-Zélandon fantasztikus illatokat ad, ahol sokkal érettebb állapotban szüretelnek, alacsonyabb hőmérsékleten, hűvösebb klímán termesztik és ezért a vágott füves, zöld paprikás jegyek helyett inkább trópusi gyümölcsös, mangós, papalyás, kissé őszibarackos íz jegyeket tudnak a borból elő csalni.
A Sauvignon blanc szőlőfajta Magyarországon viszonylag újnak számít, hisz az elmúlt 20-25 évben terjedt el. A fő magyarországi termőhelyei a Balaton környéki borvidékek, mint tudjuk ez hat borvidéket jelent, de újabban balatoni borrégióról beszélünk.
Nagyon elterjedt fajta az Etyek-budai borvidéken, ahol pezsgő alapanyagként is használják. Ezen kívül nagyon szép Sauvignon Blanc-okat lehet kóstolni a soproni borvidékről, illetve a Mátra-aljáról is.
A termesztése nem túlságosan nehéz - Magyarországon, ami a szőlőtermesztés északi határán van - ez a nem túl hosszú tenyészidejű, viszonylag korán eredő, korán érő és korán szüretelhető szőlőfajta igazán jó körülményekre talált. A Balaton környéki borvidékeken nagyon szép Sauvignon Blanc-okat kóstolhatunk például a Jásdi Pincészettől, a Figula Pincészettől, a soproni borvidéken Taschner Pincészettől, illetve a Mátra-alján több borászat is készít jó minőségű, jól iható Sauvignon blanc-okat.
A kóstolásra választott borunk a magyarországi Sauvignon blanc palettáról a Nyakas Pincészet 2010-es bora. A Sauvignon blanc Magyarországon az Etyek-budai borvidéken, a Balaton-felvidéken, illetve a Soproni borvidéken, tehát a hűvösebb borvidéken terjedt el. A Nyakas Pincészetet remélem nagyon sokan ismerik. Az Etyek-budai borvidék legnagyobb és egyik legismertebb pincészetéről van szó, amely tulajdonképpen egy volt TSZ üzemág átalakulásával nagyon szerencsésen megújult. A Nyakas borászat szakmai vezetését hosszú ideig Malya Ernő látta el, akit korábban az „Év bortermelője” rangos szakmai díjjal is kitüntettek. 2010-es évjáratú borról van szó, ami nem volt egy könnyű évjárat, de ezeknek a viszonylag könnyű, reduktív fehérboroknak elfogadható alapanyagot lehetett szüretelni 2010-ben is. Nem, úgy, mint például a hosszabb tenyészidejű kék szőlők, a Cabernet Sauvignon, Merlot, Cabernet franc.
A bort első pillanatban ha megnézzük akkor látjuk ezt a világos-zöldes színeket, ami ugye a reduktív érlelésre utal. Irányított erjesztés, faélesztők használata és mivel fahordót nem használnak, így ezek a gyümölcsös aromák amelyeket az imént említettem, megjelennek a borban. Emellett a vegetális, tehát a füves-szénás illat is érezhető. Mondhatnám, hogy a Nyakas boroknak - amit én egyébként nagyon nagyra értékelek az egyes pincészetek tevékenységének sorában -saját felismerhető jellege van. Köszönhető ez a termőhelynek, a szőlőtermesztési technológiának, de legalább ilyen nagymértékben a borkészítési eljárásoknak is.

Pelle László borszakértő

Pin It

Borismereti tanfolyam 9. - fehér világfajták - A Chardonnay - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Borismereti sorozat Pelle László borszakértővel – fehér világfajták - A Chardonnay

A szőlő fajtákról szóló sorozatunkat a világfajtákkal szeretném kezdeni. A világon körülbelül 1500-2000 szőlőfajta van művelésben, például a szőlő egyik őshazájában Grúziában több mint 300, de Magyarországon is 100 körüli a művelt szőlőfajták száma. Világfajtáknak azokat a fajtákat nevezzük amelyek az egész világon elterjedtek és nem véletlenül, mert olyan teljesítményre képesek mennyiségben és minőségben, hogy érdemes őket termelni. A fehérek közül világfajtának tekinthető a Chardonnay, a Rajnai Rizling, a Sauvignon Blanc, a Pinot Gris, amit mi magyarok Szürkebarátnak hívunk! A legelterjedtebb fehér szőlőfajta az egész világon kétségkívül a Chardonnay aminek az a különleges tulajdonsága, hogy egy zamatos karakteres bort ad, de a helyi jellegzetességeket, specialitásokat is képes megjeleníteni és ugyanakkor a bor a borász munkáját is nagyon jól tükrözi.

 

Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 4. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 4.
Kóstolási sorrend, borok hőmérséklete, ételek és borok párosítása

Borászati rovatunk eddigi fejezeteiben a bor eredetével, történetével, fajtáival, készítési módjával, összetevőivel, majd a kulturált borfogyasztáshoz fontosnak ítélt és hasznos vegyes tudnivalókkal összefoglalásával folytattuk. Úgy mint: kinek milyen bort vigyünk ajándékba, milyen borokat, milyen körülmények között tároljunk hosszabb távon, milyen borfajtákat milyen típusú pohárból fogyasszunk, hogyan kóstoljunk, stb.
E négy részből álló "vegyes rendelkezések" című sorozat utolsó fejezete tulajdonképpen a legfontosabb, hisz olyan szabályokat, ajánlásokat adok közre, amik igen jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott borok a lehető legnagyobb élvezeti értéket nyújtsák.

 

Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 3. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 3. (borospoharak)

Borismereti sorozatunk előző két részében számtalan hasznos, praktikus, gyakorlati információt adtam közre azon olvasóink számára, akik a borkultúra, a tudatosabb borfogyasztás útjára szeretnének lépni. Természetesen ez az út is mint az élet más területein, számtalan betartandó szabállyal, vagy inkább ajánlással van kikövezve. Nem kőbe vésett törvények ezek, nem jár fejvesztés a megszegésükért, legfeljebb plusz élményektől fosztjuk meg magunkat, rosszabb esetben társaságban felhívjuk a figyelmet járatlanságunkra, esetleg kínos helyzetbe hozzuk magunkat.

 

Pin It

©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés