Pálinka

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

A pálinka

Riportfilm a Szicsek pálinkáról:
első rész
második rész

Riportfilm a Zákányszéki (Csongrád megye) pálinkafőzdéről

 

 

PÁLINKA elnevezés

Forrás: www.palinkafesztival.hu

2002. július 1-én életbe lépett 1-3-1576/89-es számú előírás

Az előírás értelmében a PÁLINKA elnevezés csak azokra a termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

- 100%-os gyümölcspárlatok, azaz NEM finomszesz és aroma hozzáadásával készülnek.
- Minimum 37.5%-os alkoholfokkal rendelkeznek. - Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a "pálinka" szót ("á"-val és "k"-val) csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.

Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételeknek, csak SZESZESITAL néven kerülhetnek forgalomba.

A törvény a 2002. július 1-e után palackozott termékekre vonatkozik, a hatályba lépés előtt gyártott termékekre nem!

A pálinka fogyasztás kultúrája

A pálinkát soha ne hűtsük, hisz valódi zamata csak kézmelegen érvényesülhet. Ugyanígy fontos a pohár alakja; a megtöltött, alul öblös, felfelé szűkülő szájú üvegcsét kortyolás előtt - a felszálló ínycsiklandó illatok ellenére - egy-két percig zárjuk tenyerünkbe, hogy a benne lévő nemes ital kissé átvegye testünk hőfokát.

Érdemes elvégezni az úgynevezett szárazpróbát: miután felhajtottuk, tegyük félre poharunkat öt-tíz percre - ez önuralmunkat is edzésben tartja -, majd szagoljunk bele: ha valódi pálinkával van dolgunk, csak a tiszta gyümölcsillatot érezhetjük.

Fontos a borkóstolásnál már megismert "rágás" is, hiszen e nedű íze, zamata a száj szegletében, a nyelv alatt, az ízlelőbimbók környékén jelentkezik igazán.

E főzet a miénk, magyaroké. Úgy nemzeti sajátosságunk, mint a Tokaji Aszú, a pirospaprika vagy a Téliszalámi. Tiszteljük meg magunkat, környezetünket s e kincset azzal, hogy fogyasztását soha nem visszük túlzásba. Hiszen az a bizonyos négy centiliter, amely egy felnőtt embernek naponta ajánlott, étvágygerjesztőnek épp úgy megteszi, mint a téli hideg vagy a nyári meleg ellen...

"Barátság és Szerelem egyik, mint másik,
Pálinkával együtt egészségre válik!"

Pálinka Hungarikumok a dél-alföldi régióból

Az ágyaspálinka mitől ágyas, mi a különbség a téli és a nyári ágyás között? Miért a Kiffer körtét használják közel száz éve a Halasi körtepálinkához és milyen motívum fedezhető fel az üveg címkéjén? Mi a Kecskeméti barackpálinka gyümölcseinek titkai és mi a lepárlás folyamata?

Ágyaspálinka

A Dél-alföldi tájegység nevezetes, egyedi nemzeti italai közé sorolhatók az ágyaspálinkák a Halasi körtepálinka és a már eddig is világhírnévre szert tevő Kecskeméti barackpálinka. Az elsősorban Csongrád megyében, Szeged környékén, Makó, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely és Mórahalom körzetében őshonos ágyaspálinka természetes fűszerekkel és gyümölcsökkel ízesített, aromásított szeszes ital. Ünnepi alkalmakkor (lakodalom, névnap, keresztelő, a férfiak baráti találkozása) a házigazda - érkezéskor - saját készítésű ágyaspálinkával tiszteli meg vendégeit. A népi gyógyításban emésztést segítő és fertőtlenítő tulajdonságát használták. Színe, illata, aromája, íze a felhasznált gyümölcsökre és fűszerekre jellemző, enyhén édeskés. A készítéséhez felhasznált alkohol lehet törköly- vagy gyengébb minőségű gyümölcspálinka, esetleg finomszesz vagy brandy. Az ízesítéshez (azaz a pálinkaágy készítéséhez) általában többféle gyümölcsöt, magot, levelet, virágot használnak.

A pálinkaágyat nagyobb, széles szájú üvegben vetik meg. A pálinkaágy összetétele változó, a készítő egyéni ízlésétől és kreativitásától, valamint a helyi hagyományoktól függ. Az "ágy" mennyisége, amelyről az italt fogyasztás előtt lefejtik, a tejes térfogat kb. 1/4 része. Az úgynevezett nyári ágyás esetén az ízesítő anyagok jobbára gyümölcsök. A nyári ágyás egyik változata a röszkei öreglegény- vagy agglegénypálinka. Ennek ágyát friss földieperrel, cseresznyével, meggyel kezdik, pálinkával felöntik majd folyamatosan gazdagítják a nyár folyamán, hozzáadva az aktuálisan érő gyümölcsből néhány szemet. Csonthéjasoknál a magot nem távolítják el. A téli ágyás olyan pálinka, amelynek ágya pl. száraz növényekből, köménymagból, szemesborsból és kevés cukorból készül. Szobahőmérsékleten fogyasztják, hogy az aroma jobban kiérződjék.

Halasi körtepálinka

Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas és környékének jellemző ízű és illatú pálinkája, amelynek alapanyaga a Kiskunhalason és környékén termett Kiffer körte érett termése. A Kiffer körte termesztése és a kisüsti pálinkafőzés immár százéves múltra tekint vissza. A környéken a Kiffer körte igen bő, rendszeres termést ad. Illata, zamata utóéréssel kiváló, de húzós, kövecses hússal és kevésbé tetszetős külsővel rendelkezik, ezért használják fel a pálinkafőzéshez. A halasi körtepálinka kiemelkedő tulajdonságainál fogva elsősorban az ünnepi alkalmak itala. Jól felhasználható kevert italok, koktélok, gyümölcssaláták készítéséhez. A Halasi körtepálinka megnevezésű címke a halasi menyecskecsipke jellegzetes motívumát mutatja.

Kecskeméti barackpálinka

A Kecskeméten és környékén termesztett, édes magvú kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző pálinka világhírű. Alapanyaként kizárólag a meghatározott fajtákhoz (Magyar kajszi, gönci és magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi, Pannónia és Bergeron) tartozó gyümölcs használható fel. Az italt elsősorban önmagában, étkezések előtt fogyasztják de különösen férfiak számára kedvelt társasági ital, és magyaros jellegű koktélok alapanyagának is kitűnő. A pálinkakészítés hagyományosan Kecskemét környékén is az erjesztést követő kisüstön való főzésből, a finomítóüstön történő lepárlásból és a több-kevesebb ideig tartó érlelésből áll. A Kecskeméti barackpálinka a világ 17 országában védett ital.

 

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés