Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 3.

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 3. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 3. (borospoharak)

Borismereti sorozatunk előző két részében számtalan hasznos, praktikus, gyakorlati információt adtam közre azon olvasóink számára, akik a borkultúra, a tudatosabb borfogyasztás útjára szeretnének lépni. Természetesen ez az út is mint az élet más területein, számtalan betartandó szabállyal, vagy inkább ajánlással van kikövezve. Nem kőbe vésett törvények ezek, nem jár fejvesztés a megszegésükért, legfeljebb plusz élményektől fosztjuk meg magunkat, rosszabb esetben társaságban felhívjuk a figyelmet járatlanságunkra, esetleg kínos helyzetbe hozzuk magunkat.

 

Több borkedvelő ismerősöm is berzenkedik a szerintük sokszor indokolatlannak tartott szabályok ellen, mondván nekik ne írják elő, hogy mikor, hol, milyen bort és hogyan igyanak. Van ebben egy kis igazság, de csak egy kicsi. Ha nem csak az a célunk, hogy bóduljunk este a tévé előtt vagy a kocsmában, akkor minőségi bort általában valamilyen társas összejövetel során fogyasztunk. Egy rangosabb, nyilvános eseményen bizony nem csak viselkedésben, öltözködésben, étkezésben, de az ivásban, borivásban is vannak bizonyos társadalmi normák. Egy fogadáson, vacsoraesten, de egy jobb étteremben is nagyon kínos lehet, ha valaki feltűnően és durván megszegi az etikettet. Márpedig a borivásnak is van etikettje, de maradjunk inkább az ajánlások kifejezésnél. Ezen ajánlások nagy részét azonban nem pusztán a céltalan sznobéria keltette életre, sokkal inkább az a valós tapasztalatokra épülő törekvés, hogy az elfogyasztott bor, vagy borok minél nagyobb ízélményt nyújtsanak.
Igen, még ha nehezen is hihető, a borospoharak milyensége, az esztétikai megfontolásokat is megelőzve azt a szent célt szolgálja, hogy a bor minél teljesebb valójában mutathassa meg erényeit és szépségét a borfogyasztó számára.
Lentebb a borospoharakról fogok néhány hasznos információt megosztani, de előtte egy neves magyar író rövid történetét mesélem el, amit még kezdő borbarát koromban osztott meg velem.
Szóval, baráti társasággal leugrottak egy hétvégére vidéki nyaralójukba, kellő mennyiségű és minőségű borok társaságában. Csak annyi volt a baj, hogy nem volt a házban borospohár, így jobb híján vizespohárból, bögréből iszogattak. Láss csodát, a kipróbált, jól ismert borok nem voltak az igaziak. "Megsértődtek a nem megfelelő poharak miatt" fogalmazott az író.
Én ezt akkoriban költői túlzásnak tartottam, de ma már tudom, hogy mekkora jelentősége van a megfelelő pohárnak.
A borospoharak kialakítása egyfelől az egyéb evőeszközökhöz hasonlóan esztétikai célokat szolgál, hisz mindenki érzékeli a különbséget látványban és érzetben egy vastag, nehéz, gépi és egy finom, kecses, könnyű, elegáns, minőségi, kézzel készített borospohár közti különbséget. Aki hozzászokik a szép borospoharakhoz, annak a legjobb bor sem fog igazán ízleni egy igénytelen vizespohárból. Érdemes tisztában lenni a poharak típusaival, mert a bort egy étteremben vizespohárból inni meglehetősen kínos. Ez persze csak akkor fordulhat elő, ha nem pincér szolgálja fel a bort. Ide kapcsolódik, hogy jobb éttermekben a pincér az asztalunknál bontja fel a palackot, megszagolja a dugót, nehogy hibás legyen és a rendelést leadó vendég poharába egy nyeletnyi kóstolót önt. Ha a vendég megillatolta, megkóstolta és rendben találta, a pincér körbekínálja a többi vendéget is.
A borospoharat kb. félig kell tölteni, csak a talpánál vagy a száránál szabad fogni, a kelyhet markolni nem csak azért nem ajánlott mert nem elegáns, de egyrészt a kezünk melegétől a bor ideális hőmérséklete is megváltozik, másrészt maszatos lesz a pohár, ami abban akadályoz, hogy a bor színét és fényét értékeljük. Mint korábban írtunk róla, a borkóstolás menete, a szemrevételezés, az illatolás, majd a kóstolás.
Térjünk vissza a borospoharakhoz. A számtalan borospohár típus különbözőségét az indokolja, hogy a különféle borfajták minél inkább ki tudjanak bontakozni, a kelyhek kialakítása főként az illatok kiáramlását segítik elő.

 

Kezdjük néhány, részben már fentebb is említett alapszabállyal pontokba szedve.

• Mindig a kisebb kelyhű pohárból igyuk a fehér és a nagyobból a vörös borokat.
• Ne használjunk színes és metszett poharakat, hisz a borok színét csak kristálytiszta, átlátszó poharakban tudjuk csak értékelni.
• Főként a testes, érett vörösborokra igaz, hogy fogyasztás előtt célszerű szellőztetni, hogy az illatok, zamatok fel tudjanak szabadulni, ki tudjon bontakozni a bor. Dekantálásnak hívják ezt az eljárást és erre a célra kaphatóak különféle kancsóra emlékeztető dekantáló edények.
• A poharat csak a száránál, vagy a talpánál tanácsos megfogni. A kelyhen megjelenő ujjlenyomatok ártanak a bor esztétikai látványának, ráadásul a kéz melegétől a bor hőmérséklete is emelkedhet, ami nem kívánatos, amennyiben megfelelő hőmérsékleten került a poharunkba. A száránál fogva tudjuk óvatosan megforgatni, megszellőztetni a bort a pohárban.
• Az optimális boros pohár szája mindig szűkebb, mint a legszélesebb pontja. Ez az illatok intenzívebb élvezete szempontjából lényeges
• A bort mindig csak a pohár legszélesebb pontjáig töltsük, vagy engedjük tölteni. Ez azért lényeges mert így könnyebben meg tudjuk pörgetni, billenteni, megfigyelni a színét a visszacsorgás mértékét, milyenségét, melyek szintén árulkodnak az adott tétel minőségéről.
(Templomablak jelenség, a bor „koronája": a pohárban körbeforgatott bor először vékony rétegben a pohár falához tapad, majd csíkokban, íveket képezve, lecsorogva gótikus ablaksorokra emlékeztető nyomot hagy, ahogy lefolyik.
• Vékony falú legyen a pohár. Kitöltéskor ugyanis a bor azonnal átveszi a pohár hőmérsékletét.

Számtalan borospohár fajta létezik, ezek méretben és formában igen nagy változatosságot mutatnak melyeket különféle borfajtákhoz terveztek. Jelen cikkünk kereteibe nem fér bele ezek részletes bemutatása, csak a leggyakoribb fajtákat emelem ki. Akit a téma részletesebben érdekel, az interneten és a könyvesboltokban is talál szakszerű forrásműveket.

Fehérborok, rosék és sillerek

A legigényesebb borbarátok még a különböző fajtájú fehér borokat is különböző poharakba töltik . A klasszikus fehér boros pohár kb. 20-22 cm magas, arányosan karcsú, szépen ívelt kelyhű. A különböző típusok között a kehely öblösségében van eltérés. A két legjellegzetesebb, és leggyakrabban használt a rizlinges és a chardonnay-s.

Vörösborok

Komoly kihívás a vörös borokhoz optimális poharat választani. Számtalan formájút, méretűt gyártanak az erre szakosodott üveggyárak. A lényeg, hogy kelyhe lényegesen nagyobb és szélesebb, mint a fehér borosoké. Két alaptípust különböztetünk meg, ezek a burgundi és a bordeaux-i poharak.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés