Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 2.

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 2. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Borismereti tanfolyam 8. „vegyes rendelkezések” 2.

Előző cikkemben vegyes rendelkezések alcímmel olyan fontos, általános, információkat, ismereteket és persze szubjektív gondolatokat osztottam meg, melyek nehezen hozzáférhetőek, legalábbis tömören, közérthetően, nem akadémiai szinten megfogalmazva nehezen érhetőek el. Ezen ismeretek elsajátításához normál esetben sok évnyi szoros kapcsolatra van szükség a borokkal. Persze én sem ajánlhatok mást azoknak akik ráéreztek a borok ízére, mibenlétére és szeretnének elmélyülni a témában, mint hogy tessenek keresni a kapcsolatot a minőségi borokkal, lehetőleg ne csak cikkeket olvasva, hanem a borszaküzletek polcain, a terített asztalok mellett és ha mód van rá olyan boresteken, borvacsorákon, borkóstolókon, ahol értő szakemberek mutatják be az adott pincészeteket és a kóstolásra kerülő borokat. Ebben a cikkben folytatom a megkezdett gondolatmenetet és további érdekes, hasznos alapismereteket igyekszem közreadni. Ezúttal a bor ajándékozásról és a palackok hosszútávú tárolásáról lesz szó.

 

Gyakran okoz fejtörést, ha bort szeretnénk ajándékba vinni - manapság ez ugye divatos, elegáns dolog, tehát jó ötlet és erősen ajánlható - és nem ismerjük a házigazdák ízlését, csak annyit tudunk, hogy szereti, szeretik a bort, vajon mit válasszunk a végtelennek tűnő kínálatból. De mielőtt megpróbálnék ehhez fogódzót nyújtani, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ha csak a lenti ajánlásokat betartja akkor már nem történhet nagy baj, hisz ha éppen nem is lesz pontos a találat, egy jó bor, pláne ha szakszerűen tárolják, (erről lentebb) előbb-utóbb elfogy, legfeljebb nem a megajándékozottak, hanem azok vendégei fogyasztják el, vagy tovább ajándékozzák.
Látatlanban, a „célszemély" ízlését nem ismerve nem egyszerű a választás, de vannak szempontok, amiket ha figyelembe veszünk, nagyot nem tévedhetünk.
Ha férfinak vásárolunk bort, akkor mindenképpen száraz fehér, rose vagy vörösborban célszerű gondolkodni. A rose nagyon divatos, közkedvelt bortípus, általában a fehér és vörösbor kedvelők is előszeretettel fogyasztják. Nem véletlenül valahol a két típus között fél úton található. Ha tudjuk, hogy vörösboros, ráadásul értő borbarátot készülünk meglepni, valamelyest már könnyebb a dolgunk.
A típus eldöntése után következik a fajta, a borvidék és a pincészet kiválasztása. Kellő szakértelem nélkül ez sem egyszerű, talán a legbiztosabb, ha nem egy hipermarket polcai között tévelygünk, hanem ellátogatunk egy vinotékába, ahol jó eséllyel a borhoz értő eladó segítségünkre tud lenni, hogy ne nyúljunk nagyon mellé. Magyarországon szerencsére a borkultúra már olyan szintre fejlődött, hogy az átlagemberek is ha más nem hallomásból ismerik a legfontosabb borvidékeket és legalább néhány sztárborászt. Ha valaki a polcról egy jól hangzó borvidékről (Villány, Szekszárd, Eger stb.) egy ismert pincészet vörös borát választja, nagyot nem tévedhet. Ha már a vöröseknél tartunk, akkor érdemes a nevesebb világfajták közül válogatni, (Merlot, Pinot Noir, Carbernet Franc, Cabernet Sauvignon) vagy telitalálat lehet egy szép cuvée, ami több fajta szépségét, erényét, ízvilágát egyesíti. A világfajtákat említettem fentebb, de Magyarországon ne zárjuk ki a versenyből az ismét divatba jött régi magyar fajtákat és viszonylag fiatal hazai nemesítéseket, melyeket neves pincészetek igazán figyelemre méltó minőségben termelnek. Ilyenek a pl. a Kadarka, a Kövidinka, a Juhfark, Cserszegi Fűszeres, a Nektár, stb. Ha valaki még tapasztalatlan, különösen legyen óvatos a népszerű turista célpontok környékén, mint pl. a Badacsony, vagy az Eger közeli Szépasszony völgye. A szép és korrekt borok mellett, az ilyen helyeken a turistáknak bizony sok hamis, vagy rossz minőségű bort is eladnak mindenféle cifra palackokban.
Érdemes a palackon lévő díjakra is figyelni, hisz azok az adott tétel borversenyeken elért előkelő helyezéseiről tanúskodnak. A borválasztásnál, ha nem ismerjük a megajándékozni szándékozott ízlését, a nemén kívül sokat számít az életkora. A fiatalok körében népszerűek a könnyed, üde, friss, gyümölcsös fehér, rose esetleg vörös borok.
A hölgyek esetében is szerencsés lehet ez a stílus választás. Sokan, tévesen azt hiszik, hogy a hölgyeknek egy édes kései szüretelésű, esetleg egy tokaji aszú a legjobb választás. Ez, ha csak nem tudjuk pontosan, hogy az adott hölgy valóban szereti az édes borokat, akár még sértő sztereotípiát is sugallhat. Az édes, desszert borokkal tehát csak óvatosan, az édes vörösbort pedig az előző lapszámban részletesen kifejtett okok miatt tessenek elfelejteni, szigorúan tilos.
Végül egy elég biztos igazodási pont az adott palack ára. Az persze, mint az élet számtalan más területén sem feltétlenül igaz, hogy ami olcsó az biztosan rossz és ami drága az feltétlenül jó.
Alacsonyabb árfekvésben is kiváló borokat lehet találni, mert mondjuk egy fiatal, kevéssé ismert, feltörekvő borászat még kénytelen alul árazni borait, hogy minél hamarabb megismerjék. Ez fordítva is igaz, gyakran a márkát, a jól csengő nevet kell megfizetni. Egy bor legfontosabb ismérve az ár-érték arány. Ezzel mérve vannak alul és felül értékelt borok, de ez már tényleg a haladók világa. Kezdőként, ajándékba, lehetőségeinkhez mérten a közép, felső-közép árkategóriás palackok között érdemes válogatni. Hangsúlyozom, hogy nem lehet bombabiztos, minden esetre érvényes tippeket adni, ezért célszerű szaküzletben vásárolni, másrészt érdemes lehet kideríteni, hogy az ünnepelt milyen borokat preferál. Másrészt nem a világvége, ha éppen a házigazda Merlot kedvelő, de Cabernet Sauvignont kap ajándékba, pláne ha, valamelyik borász nagyágyú készítette.
Végül ismét hangsúlyozom, abból nem lehet nagy baj, ha a típust, fajtát éppen nem találtuk el, de ha egy borértőnek gagyit ajándékozunk, az tényleg ciki lehet. Ezt valamelyes szakértelemmel, vagy értő borkereskedő segítségével kerülhetjük el legbiztosabban.
A bort azért vesszük, kapjuk, hogy azt inkább előbb mint utóbb elfogyasszuk.
A kereskedelembe kerülő borok többnyire vagy friss, fiatal reduktív fehér, rose borok, amiket minőség romlás nélkül nem lehet hosszú távon tárolni. A nagyobb testű vörös borok akár több éves hordós és/vagy palack érlelés után, a borok beltartalmi értékük csúcsán kerülnek a polcokra. Az ilyen tételek megfelelő körülmények között akár még évekig is tárolhatóak, nemcsak minőség romlás nélkül, de akár az ízek tökéletesedését is remélhetjük. Ahogy a szaknyelv fogalmaz, az ízek lekerekednek, harmonikusabbá, a savak, tanninok bársonyosabbá válnak, az elsődleges gyümölcsös ízjegyeket másodlagosak váltják.
Nehéz előre megmondani, hogy egy tételt meddig érdemes tartani, érlelni, pláne, ha csak egy palackkal van belőle. A gyűjtők, pincészetek könnyebb helyzetben vannak, hisz bizonyos időközönként bontanak egy palackkal és így könnyebben belövik az adott tétel életgörbéjének csúcspontját, ahonnan már csak romlik a minőség. Ez csak a legnagyobb fajták, legjobb évjáratai és a legkiválóbb borászok esetén képes elérni, vagy meghaladni az egy évtizedet.
A tárolásra érdemes kategóriába tartoznak még a tokaji borok.
Ha alapos okunk van a hosszú távú tárolásra, mert mondjuk neves évfordulókra szánjuk és meggyőződtünk róla, hogy jó eséllyel kiállja az idő próbáját, akkor már csak arra ügyeljünk, hogy megfelelőek legyenek a tárolási körülmények. Ha van egy jó klímájú pincénk, akkor arra figyeljünk , hogy fektetve tároljuk a palackokat, hogy a dugó ki ne száradjon, hisz ebben az esetben a kívánatos mértéknél több levegővel érintkezik a bor és az így létrejövő oxidáció idő előtt tönkreteheti a bort.
Ha nincs pincénk és nem kívánunk egy borhűtőre beruházni, akkor keressünk az épületben, lakásban hűvös, sötét helyet, de a manapság jellemző kánikulák légkondicionálás nélkül nem kedveznek a bortárolásnak.
A legrosszabb amit tehetünk és láthatunk rá példát bőven, hogy a nappaliban, a szekrény tetején állva őrizgetjük kincseinket.
A tokaji aszúk nagyságát bizonyítja egy friss élményem, melynek során egy hasonló szakszerűtlenül tárolt 27-28 éves tokaji sort kóstoltunk három puttonyos aszúig és ha már bőven túl is volt a csúcsán, még mindig élvezhető volt.
A tárolás ettől függetlenül igen kényes kérdés, legyünk körültekintőek a hosszabb távú tárolásra szánt borok és a helyszín kiválasztásánál. Ami pedig a legfontosabb, ne érjen váratlanul bennünket ha a sok éve őrizgetett palackok élvezhetetlenekké váltak.

 

Horváth Zoltán

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés