Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Dr. Bakonyi Károly 1949-ben kezd szőlőnemesítéssel foglalkozni. A nemesítői munkája klónszelektálással kezdődött, majd az 1950-es évek végétől fehérborszőlőfajták keresztezéses nemesítésével kezd foglalkozni. Az 1970-es években Teleki alanyfajtákat gyűjtött be, azok értékelését, leírását végezte. Ebben az időben kezdte el az alanyfajták klónozását, majd keresztezéses nemesítését. Az 1980-as évek végétől magnélküli csemegeszőlőfajták, vörösbort adó fajták keresztezéses nemesítését, a hibridek értékelését végzi.

Tekintse meg Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítővel készült interjúnkat.

Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő. A Cserszegi Fűszeres atyja.

 

 

 

Bakonyi Károly - Kocsis László

 

Pannon Egyetem
Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Cserszegtomaji Szőlőtelepének története

1797 - 2005.

Gróf Festetics György 1797-ben alapította Keszthelyen Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét a Georgikont. Az oktatás céljára, a szőlőtermesztés gyakorlati munkáinak az elsajátítása, a szőlőfajták tanulmányozása érdekében - az alapítás évében - Cserszegtomajon 17 kh. nagyságú szőlőtelepet hoztak létre. A területet hat gazdától vásárolták össze, megszerzése érdekében kisajátítások, peres eljárások is előfordultak. A feljegyzések szerint az első telepítésekről 1803-ban szüretelnek először. A szőlőtelep megalakulása óta - napjainkig - hármas célt szolgál. A hallgatók gyakorlóhelye mellett a szőlőtermesztést, borászatot oktató tanárok kutató, kísérletező helyéül, a környék szőlősgazdáinak bemutató telepként, szaporítóanyag beszerző helyeként is szolgál.

A volt georgikoni, ma egyetemi szőlőnek nevezett cserszegi terület, hazánk legrégebben létesült szőlészeti oktató- és kutatóhelye. Kisebb megszakításokkal több, mint két évszázada szolgálja a felsőfokú mezőgazdasági oktatást. Az oktató- és kutatómunka ismertetésén keresztül mutatjuk be, hogy az itt folyó tudományos tevékenységnek milyen hatása volt, és van ma is a környék, az ország szőlőtermesztésére.

A szőlőtelep környezetének megismerése érdekében, röviden bemutatjuk Cserszegtomaj települést, annak elhelyezkedését, népességét, szőlőtermesztésének alakulását. A szőlőtelep története három fejezetre tagolódik. Az első részben a Gróf Festetics György által létesített magán iskolának - a Georgikonnak - 51 éves működéséről (1797-1848) számolunk be. A második részben az újrakezdést, az államilag fenntartott és felügyelt Gazdasági Tanintézet és Akadémia történetét (1864-1946), a harmadik fejezetben a Kertészeti Tanszék megalakulása óta (1947) napjainkig eltelt 58 év történéseit foglaljuk össze. A harmadik fejezetben részletesen ismertetjük a telepen folyó szőlőnemesítési munkát, bemutatjuk az itt előállított, 13 államilag minősített fajtát, azok elterjedését, a minősítésre bejelentett fajtajelölteket, az utóbbi évtizedben előállított reményteljes hibrideket. A jobb megismerés érdekében a szőlőfajták ampelográfiai leírását is közöljük.

A két évszázad alatt sok kiváló szakember irányította a szőlőtelep munkáját. Oktatta a szőlőtermesztést és borászatot, mindegyik megérdemelné, hogy munkásságáról részletesen beszámoljunk. Sajnos a dolgozatunk szűkös terjedelme miatt a jobbak közül is csak a legjobbak munkásságáról tudtunk megemlékezni. A telep felügyeletét ellátó tanárok közül több országosan is elismert, és maradandót alkotott. A szőlészet és borászat tárgykörében sok cikk és tanulmány született.

Az 1800-as évek elején íródott "Gazdasági Kalendárium" részletesen havi bontásban ismerteti az egyes hónapokban elvégzendő munkákat. A jegyzet részletesebb, többmint az akkor íródott szakkönyvek. Igen magas szinten ismerteti a szőlészet mellett a borászati tennivalókat is. A kertészeti előadók közül többen szakkönyveket, jegyzeteket írtak, külföldi szakirodalmat fordítottak. Az itt írt borászati könyv akadémiai különdíjban részesült. Az "Oltás, szemzés, dugványozás" című könyv a maga idejében sikerkönyvnek számított, 13 kiadást ért meg. Kisebb könyvek, könyvrészletek, cikkek, hallgatói diploma dolgozatok száma több ezerre tehető.

Az 1800-as évek első felében a cserszegi szőlőtelepen volt Közép-Európa legnagyobb szőlőfajta gyűjteménye. Sok kiváló szőlőfajta szaporítóanyagát állították elő, küldték a különböző termőtájakra, ezzel nagy hatást gyakoroltak az ország fajtaösszetételre. Az 1800-as évek második felében itt állítják elő és szaporítják a Georgikon, a Badacsonyi, a Korkováni, a Cserszegi mézes cseresznye fajtákat, az 1900-as évek második felében a Cserszegi fűszeres, a Nektár, a Pátria, a Rozália, a Korona, a Helikon és még számos bor és csemegeszőlő fajtát, a mész- és szárazságtűrő Georgikon 28-as alanyfajtát. Az itt előállított szőlőfajtákat 4-5000 ha területen telepítették el az ország borvidékein.

Nehéz, küzdelmes volt a két évszázad, át kellett vészelni a szabadságharc utáni időket, a két világháborút, az intézmény többszöri szüneteltetését, fenntartásának nehézségeit. A szőlőtelep a nehéz időket is túlélte, az itt tevékenykedő tanárok a legnehezebb időben is tudtak maradandót alkotni.

Most, amikor a cserszegtomaji szőlőtelepen folyó oktató és kutatómunkát, annak történetét ismertetjük, hálás szívvel gondolunk intézményünk alapítójára a 250 éve született Gróf Festetics Györgyre, intézményünk mindenkori vezetőire, kertészeti tanáraira, hogy megteremtették az oktatott tananyag gyakorló és kutató helyét és ezzel hozzájárultak az ország mezőgazdaságának, szőlőtermesztésének fejlődéséhez. Reméljük, hogy elődeink munkájának megismerése erősíti a jövőbe vetett hitünket, utódainknak pedig okulásul szolgál.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés