A paprika története 1. rész - Egészben sült süllő recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! Ha lakomázni vagy dőzsölni akarunk, akkor vegyünk példát elődeinkről, akik a táplálkozás terén sem éltek önmegtartóztató életet. A tehetősek körében ugyanis egymást érték a lakomák. A dőzsölés sokszor felemésztette egész vagyonukat. Ez nem is csoda, hiszen az ókori Rómában ínyencfalatnak számító, pávanyelvhez, vagy a mézben főtt szöcskéhez rendkívül nehezen, óriási költségek árán lehetett hozzájutni. A szakmájához értő szakács az elmúlt évszázadokban, évezredekben is aranyat ért. A Római Birodalomban az ételkészítők ugyan rabszolgák voltak, de kellő megbecsülésben részesítették őket. Marcus Antonius pl. egy jól sikerült bankett után egy egész várost ajándékozott a szakácsnak elismerése jeléül. Később, a XIX. századi Franciaországban bocsánatos bűnnek számított elszeretni más kedvesét, de megbocsáthatatlan volt elcsalni más konyhafőnökét. Az előző korok nagy szakácsai a szó szoros értelmében véresen komolyan vették a hivatásukat. Egy máig ismert ínyesmester Vatel pl. a kardjába dőlt, amikor a királyi lakomára nem érkezett meg a megrendelt doveri nyelvhal, mivel a La Manche-csatorna felett vihar tombolt. Arról, hogy manapság mennyire becsülik meg az ínyesmestereket, és ők maguk mennyire veszik véresen komolyan szakmájukat, Frank Sándor mesterszakács biztosan sokat tudna mesélni, remekbe szabott fogásaival elkápráztatna néhány uralkodót, ahogyan teszi ezt velünk is adásaink során. Akárcsak a mai menüjével az egészben sült süllővel. És hogy mitől is lesz a halhús pikáns és lenyűgöző, erről Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa fedi fel a titkot. A magyar gasztronómia legjellegzetesebb fűszere, a piros paprika páratlan aromájával, színével a magyar konyhaművészet elengedhetetlen része. E-nélkül a fűszernövény nélkül szerintem minden szakács a kardjába dőlne még ma is.