TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT ZÖLDSÉGEK
KOVÁSZOS UBORKA
kovászolt uborka, napon erjesztett uborka, kenyeres uborka
Pest megye, Vecsés és környéke, Nagykőrös és környéke
savanyúság
napon erjesztett, jellegzetes ízű, kellemesen savanykás termék.
A kovászos uborka sárgászöld színű, ropogós állományú, kellemesen savanykás illatú és ízű savanyúság, amely az uborka (Cucumis sativus) tejsavas erjesztésével állítható elő. Nyersanyaga a nagyobb és a vastagabb, inkább érettebb, jellemzően Nimbusz, Delikatesz és Kecskeméti bőtermő fajta uborkák. Készítéséhez 5-6% sótartalmú, 40-50 °C hőmérsékletű felöntőlevet, fűszereket (kapor, fokhagyma, esetenként vöröshagyma, szegfűbors, feketebors, torma, szőlő- és meggylevél), valamint kenyeret, az ipari technológiánál rozslisztet használnak.
Az uborka termesztésének évszázadok óta kiemelkedő fontosságú területe a Duna-Tisza közének középső vidéke, Vecsés, Nagykőrös és Kecskemét. A városokat övező kertekben a salétrom tartalmú, barna homoktalaj, a viszonylag magas napsütéses órák száma és a csapadék kiváló minőségű uborka termesztését tette lehetővé.
A történeti források már a XVII. századból hírt adnak a Nagykőrösön termesztett uborkáról. Keresett cikknek számított a környéken még Kecskeméten, de a nagymértékű savanyítás-kovászolás révén Vecsésen is. A háztartásokban a gazdaasszonyok különös gondot fordítottak nyaranta a nyári savanyúságra, az uborka eltevésére, savanyítására. Kedvelt csemege volt - és napjainkban is az - a kovászos uborka, a kenyérmorzsával, kovásszal napon erjesztett savanyúság. A kőrösi cívis gazdák "nagyban" is foglalkoztak a savanyított uborka készítésével és értékesítésével. A vasút megépítése előtt hordóban szekéren szállították Pestre az uborkát, s míg lassan haladva felértek Pestre, a kovászos uborka is éretté vált, megsavanyodott. Galgóczy Károly írja (1896), hogy az idényben friss állapotban rakták tele a hordókat, és kovásszal besavanyítva szállították a különböző piacokra. Naponta 50-60 szekér is elhagyta Nagykőröst. A kovászos uborka készítése és a népi táplálkozásban betöltött szerepe általános volt.
Távolabbi piacokra is, de elsődlegesen Pestre szállították. Az 1853-ban üzembe helyezett vasút kedvező lehetőséget biztosított a bel- és külföldi kereskedelem számára egyaránt. Az 1870-es évektől nagy exportcégek - köztük a nagykőrösi Benedek József és Fiai cég - tekintélyes mennyiséget szállított belőle. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül ösztönző hatású volt a vámmentesség, így tömegesen szállították a vecsési és a nagykőrösi uborkát Csehországba, Galíciába. (Galícia éves uborka-fogyasztása tekintélyes volt, 30 ezer tonna uborkát is vittek oda Nagykőrösről.)
Vasúton Budapestre, Bécsbe, Csehországba és a német piacokra szállítottak kovászoltan savanyított uborkát. Az első világháború után is jelentős maradt a kereskedelme, éppen a Benedek cég jóvoltából, amely Kecskeméten is létesített központot, még hűtőházat is épített ott. Az országos kivitel mintegy 20%25-át adta Nagykőrös az 1933-as esztendőben (az uborka ekkor vált Nagykőrös szimbólumává).
A savanyított uborka fontos kereskedelmi cikk napjainkban is. Ma első helyen a vecsési termelők foglalkoznak készítésével, s a "hordós árut" az egyes helységek piacain értékesítik.
A kovászos uborka a magyar konyha kedvelt étrendi kiegészítője, minden húsos étel mellé szívesen fogyasztják.
A hagyományos technológia szerint a kovászolni való, alaposan megtisztított uborkát 2-5 literes üvegekbe rakják, miközben tompa kötőtűvel megszurkálják vagy bevagdalják, hogy az erjedés alatt a szén-dioxid eltávozhasson belőle, és erjedés után az uborka belseje ne legyen üreges, állománya ropogós maradjon. Ennek érdekében az uborka levéhez esetenként timsót (0,5 g/liter) adagolnak. Az uborkával töltött, kaprot és egyéb fűszereket tartalmazó üvegeket a sós lével feltöltik, tetejére kenyeret tesznek, és tiszta tányérral letakarva napon érlelik. 3-4 napos érlelés után a kenyeret eltávolítják, a kovászos uborka levét átszűrik, majd visszaöntik a termékre, amelyet ezt követően hűvös helyen, lehetőleg hűtőszekrényben tárolnak. A termék viszonylag rövid ideig, maximum 2-3 hétig fogyasztható.
Az ipari technológia annyiban tér el a hagyományos, házi elkészítési módtól, hogy a kenyér helyett rozslisztet alkalmaznak, a felöntőlé gyakran ecetet is tartalmaz, és az erjesztés savanyítókádakban, hordókban történik. A kovászos uborka legelterjedtebb csomagolási módja a 450-500 g-os átlátszó polietilén tasak vagy a műanyag kannás csomagolás. Piaci értékesítése során helyben csomagolják polietilén tasakokba, kívánság szerinti mennyiségben.
A kovászos uborka termelésével a régióban megközelítőleg 100-150 termelő foglalkozik. Vecsésen és környékén - a becsült adatok alapján - az előállított éves mennyiség 2-4 tonnára, Nagykőrösön és környékén 1-2 tonnára tehető.
