SÜTŐIPARI TERMÉKEK
FUMU (BABA ALAKÚ KALÁCS)
Zala megye - Göcsej, Hetés tájegység
alkalmi kalács
feldíszített, baba alakú kalács. Lakodalmak, pasziták (keresztelők) jellegzetes étke. A fumu készítése, ajándékozása és fogyasztása Hetés és környékének sajátos népszokása.
A fumu gyermeket formázó, díszített ünnepi kalács, változatos és finom töltelékkel. Általában 43-45 cm hosszú, 26-30 cm széles, 9-12 cm magas, tömege 4-6 kg. Egyedi elkészítésű, ezért a méretek változhatnak. Formában sütik, hosszúkás, szögletes alakú, a felső felületén a jellegzetes babafigurás díszítések jól láthatók, szép fényes, sötétbarna színű. A sütőformával érintkező oldalak és a fumu alja világosbarna.
A tészta 2-3 kg búza finomlisztből, tej, zsír, cukor, 8-10 db tojás és élesztő hozzáadásával készül. Tölteléknek diót, mákot, aszalt szilvát, almát, fügét, szőlőt szoktak beletenni, kinek mire van gusztusa és lehetősége.
A fumu évszázadok óta ismert, ünnepi tésztaféle a dél-zalai falvakban. A hetési településeken "egy ugyanott a XV-XVI. században is használatos süteményelnevezést (fumoly) éltetett tovább, de annak kora újkori mérete és formája nem ilyen volt". (Kisbán, 1997. 523.)
A XIX-XX. század fordulóján elmaradhatatlan fogása volt a gyermekágyas asszonynak vitt étrendnek. Néhol nemcsak a komaasszonynak, hanem a szomszédoknak, rokonoknak is illett vinni ételt. Lehetőség szerint vasárnapra maradt az utoljára vitt étel: erre az ún. "niézü"-re púpozott kosárral hozták az ételt. "Az utolsó ételvitelnél kimaradhatatlan volt régebben a pólyásgyermekalaku "fumu". E tészta olyan nagyságú, mint egy csecsemő. Egyes helyeken fejkötőt tettek a fejére s az egészet az u. n. korozsmába beletakarták. Ezen utolsó ételvivés alkalmával jó mulatságot, göcsejiesen 'dáridombot' csapnak, melyen a komák, közeli szomszédok s rokonok vannak jelen. Ilyenkor a fumut az Atyának, Fiunak s Szentlélek-istennek nevében megkeresztelik s a vendégek között szétosztják, kik abból esznek. Néhol ez volt a paszita." (Gönczi, 1914. 323.)
A paszitán kívül lakodalomra is sütötték, és az őrségi falvakban sütik ma is a fumut.
A fumu tésztájának elkészítése nem bonyolult, minden jó háziasszony könnyen meg tudja csinálni. Különleges tudást a díszítése igényel.
A felhasználandó anyagokat előkészítik. A lisztet meglangyosítják, megszitálják. Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben elkeverik, ezzel kovászt készítenek, amit megkelesztenek. A cukrot a tojásokkal, pici sóval elkeverik, a langyos tejet hozzáöntik, és a megkelt kovászhoz adják. Ezt a masszát végül a liszttel összekeverik, megdagasztják. Ha a tészta már kezd simulni, akkor a meglangyosított, folyékony zsírt a dagasztóedény oldalához öntik és a tészta közé dagasztják, amíg szép sima, szinte selymes lesz, utána meleg helyiségben másfél óráig kelesztik. Négy darabra vágják, gyengén átgyúrják, és cipókat formálnak. A cipókat letakarva 20-25 percig pihentetik. Egy cipót félretesznek a fumu díszítésére. A három cipót egyenként, ujjnyi vastagra kinyújtják, és megtöltenek egyet cukros dióval, egyet cukros mákkal, egyet pedig kimagozott és apróra vágott aszalt szilvával. Töltelékként más finomságok is használhatók, a lényeg az, hogy minden tésztadarabba más-más töltelék kerüljön. Ugyanúgy felcsavarják, mint a bejglit. A három rudat összefonják. Az így összefont tésztát gyengén zsírozott és lisztezett, ún. fumusütő tepsibe teszik. Ezzel azonban nincs befejezve a fumu készítése, most jön a munka nagyobb tudást igénylő része. Az elején díszítésre félretett tésztát igen vékonyra lapítják, kisebb-nagyobb darabokra vágják, kisodorják, és ezekkel a kis tésztadarabokkal formálják ki a kalácsot baba alakúra. A fumu fejére hármas fonásból hajat illesztenek, hasonló módon készül a nyakra helyezett gyöngysor. Szalagnak kisebb-nagyobb hosszúkás és keskeny sávokat vágnak ki, sűrűn kicsipkézik, és ferdén, keresztben, hullámosan helyezik el többfelé a fumu testén. Gondoskodnak a fül, szem, orr, száj és más testrészek (köldök, bögyörő) kiformálásáról és felhelyezéséről is. Az így elkészített "baba" kalácsot, fumut a fölvert tojással megkenik, és meleg helyen megkelesztik. Sütés előtt ismételten tojásozzák. A sütés kb. 200 °C hőmérsékleten, 40-50 percig tart.
Díszes, szőttes kendőbe takarva, mint egy valóságos kisbabát vitték az ünnep helyére.
Házilag készítik vagy a pékekkel elkészíttetik. Zala megyében a hetési és a göcseji falvakban lelhető fel nyomokban még ez a népszokás.
A sütött mennyiségről adat nem áll rendelkezésre.
