Fánk You! Itt a farsangi fánk ideje...
Nincsen farsang fánk nélkül! Bár nem tartozik a legegyszerűbben elkészíthető édességek közé, de még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el...
Már az ókori rómaiak és görögök is ettek valami hasonlót, bár annak hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel vagy halszósszal kenték meg. A középkorban az arab szakácsok cukor nélküli élesztős tésztát sütöttek olajban, amit sütés után sűrű, édes szirupba áztattak.
A fánk az 1400-as években került Európába, és rögtön népszerű lett Angliában, Németországban és Hollandiában is. A fánktészta eredetileg megegyezett a kalácstésztával, amit aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel dúsítottak, majd olajban sütöttek ki a karácsonyi szezonban, egészen Vízkeresztig.
Érdekes, hogy ez még gombóc alakú volt, és csak az 1800-as évek közepén találták fel bele a lyukat (az ok rendkívül egyszerű: így jobban átsül a tészta), persze Amerikában, a fánkevők földjén, ahová a holland telepesek közvetítésével jutott el. Az első recept egy 1803-as angol szakácskönyvben található, de természetesen minden nemzetek megvan saját fánkja, ilyen a német Berliner Krapfen, az amerikai donut, a francia beignet, vagy a cseh fánk, a talkedli. Magyarországon a 19. században terjedt el, de egy korabeli írás szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló várában egy lakomán már fánkot szolgáltak fel.
Székelyföldön pánkónak hívják, Baranyában huppancs a fánk neve, Borsodban és a Bodrogközben krepli, a Felvidék némely helyén siska, a palócoknál pedig pampuska.
A farsang a bálok, a karneválok, a nagy lakomák időszaka, majd a Hamvazószerdát követően kezdetét veszi a Nagyböjt, viszont a szegényebbek nem bírták ki a negyvennapos koplalást, ezért a papok azt tanácsolták, hogy a böjt előtt tápdúsabb ételeket vegyenek magukhoz, így aztán kenyér helyett az energiadúsabb fánkot fogyasztották.
A farsangi szalagos fánk nevét a rajta körbefutó fehér csíkról kapta. Elkészítéséhez némi rutin és fortély szükséges, íme néhány:
1. Minden hozzávalónak kézmelegnek kell lennie.
2. A sütéskor használt olaj ne legyen túl forró, csak kb. 170 fokos. Ha túl forró, sötét színűek lesznek a fánkok, ha túl langyos, megszívják magukat olajjal.
3. A fánkokat mélyedéssel lefelé tegyük az olajba. Tehát a jobban megkelt felső, könnyebbik részük kerül alulra, hogy ne süllyedjenek le túlságosan, ugyanis úszniuk kell a zsiradékban. Lefedve kb. 1-1,5 percig süssük, amíg alul aranybarnák lesznek. Sütés közben aztán a felül lévő rész is tovább kel. Ezután fordítsuk meg őket, és fedő nélkül még kb. másfél percig süssük.
4. Ha a klasszikus tölteléknek számító baracklekvárhoz pár teáskanál rumot is öntünk, még finomabb lesz a fánk!
És a várva várt farsangi fánk recept:
Hozzávalók:
5o dkg liszt, 3 dkg élesztő, 3 dl tej, 1 kanál cukor, 2 db tojássárgája, 5 dkg vaj, csipetnyi só, fél dl rum, olaj a sütéshez
Elkészítés:
Az élesztőt körülbelül egy decinyi cukrozott, langyos tejbe morzsoljuk és megkelesztjük. A lisztet tálba szitáljuk, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a megkelt élesztőt, a tojássárgákat, rumot, sót, és a maradék tejet. Jól összedolgozzuk nem túl kemény tésztának, ezután addig verjük fakanállal, amíg sima, hólyagos nem lesz. Letakarjuk konyharuhával, langyos helyre tesszük, megvárjuk, míg kb. másfélszeresére kel. Ekkor a tésztát lisztezett nyújtódeszkára borítjuk, másfél centi vastagra nyújtjuk. Fánkszaggatóval vagy üvegpohárral kiszaggatjuk, még egy kis ideig kelesztjük, majd ujjal kis mélyedést nyomunk a közepükbe. Közepesen forró olajban aranybarnára sütjük, egyik oldalukat fedő alatt, majd fordítás után fedő nélkül. A kész fánkokat lecsepegtetjük, vaníliás porcukorral megszórjuk, a mélyedésekbe baracklekvárt töltünk.
"...frissen sül a farsangi fánk,
kívül piros, belül foszlik,
míg a vendég el nem oszlik."
(József Attila: Étkek áradata)
Farsangi szalagos fánk recept
