ITALOK
NEKTÁR SÖR
Pest megye, Budapest-Kőbánya
tápsör (barna)
kis alkoholtartalmú, nagy tápértékű, malátadús gyógytápsör.
A Nektár sör sötétbarna színű, tükrösre szűrt, testes, barna sör, tömör, barnásfehér habbal. Enyhén édes, karamelles, dús, ízét a pörkölt maláta határozza meg, gyenge komlóaromával. A terméket egyedi, 0,35 literes palackban forgalmazzák.
A sörnek az erjedés előtti, eredeti extrakttartalma 12,9 m/m (tömeg)%, alkoholtartalma 1,0 V/V (térfogat)%25 alatti, szénsavtartalma (CO2) 0,52 m/m%. A nagy tápértéket a kész sör 10,0- 10,2 m/m (tömeg)% extrakttartalma adja, amely csekély keserűanyag-tartalommal párosul.
Alapanyaga a Dél-Alföldről származó, fehérjében gazdag, kétsoros tavaszi árpából maximum 24 °C-on csíráztatott és 108 °C-on aszalt sötét maláta, amelyhez a testesség növelésére 1,5%-ban karamellt, a szín mélyítésére pedig 1,0%-ban festőmalátát adnak. A tápanyagtartalom és a sörlé szűrhetőségének javítására 0,5%25-ban nagy enzimtartalmú, diasztatikus hatású malátát, fűszerként pedig keserűanyagban és aromában szegény komlót használnak.
A Nektár Gyógytápsört 1926-ban Kőbányán, a Fővárosi Sörfőző Rt. Sörfőzdéjében kezdték gyártani. A korábban itt készített sörök bár malátában gazdagok voltak és számos kedvező tulajdonsággal bírtak, magas alkoholtartalmuk miatt kedvező dietétikai hatásukat az alkoholizmus veszélyének előidézése nélkül nem lehetett kihasználni.
A különleges, egyedi technológiával készült sört a Magyar Királyi József Műegyetem mezőgazdasági, kémiai, technikai laboratóriumának vezetője, Sigmond Elek tanár, az MTA tagja bevizsgálta, és ennek eredményeképpen a terméket gyógytápsörnek minősítették. A sört az „Ember” Nemzetközi Embervédelmi Kiállításon elismerő díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki 1926 júliusában. A díszoklevelet 78956/926 számon a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter adta ki, és a sör elindult hódító útjára. Klinikák, kórházak, egyetemi tanárok és asszisztensek, szülészek, nőgyógyászok, az Országos Közegészségi Egyesület tagjai stb. nagy elismeréssel nyilatkoztak étvágygerjesztő, tápláló, erősítő, hizlaló és anyatejfokozó hatásáról. A fogyasztók – a lábadozó betegek és a szoptató anyák, a vérszegények, a tüdőbetegek és az étvágytalanok – számtalan elismerő levéllel bizonyították a csekély alkoholtartalmú sör gyógyító-tápláló hatását. A sportolók is szívesen fogyasztották edzések és versenyek után az elvesztett folyadék és energia pótlására, kondíciójuk javítására. Mint írták: „a Nektár Gyógytápsör egy hézagpótló anyaggal tette gazdagabbá a sporttársadalmat.” (Déván István Magyarország sífutója, gyorskorcsolyázó, bobsleigh- és síbajnoka, többszörös rekorder és válogatott sportoló.) A sör gyártása az 1948-as államosítás után is folytatódott a Kőbányai Sörgyárban egészen a privatizációig, 1993-ig. Ekkor a nagyarányú műszaki fejlesztés és automatizálás következtében bizonyos termékek gyártását – kis termelési volumenük miatt – megszüntették. Erre a sorsra jutott a Nektár Gyógytápsör is.
Elsősorban az étvágytalan, idős emberek, lábadozó betegek, szoptató anyák, sportolók roboráló hatású itala.
A sörfőzéshez szükséges sötét malátát a gyár saját malátagyárában állította elő. A szérűn vagy dobszekrényben csíráztatott árpát (zöldmalátát) szárítótoronyban aszalták, majd csírátlanították és felhasználásig tárolták. Az így készült, jól oldott, sötét malátából főzték a sört a klasszikus, háromcefrés, dekokciós eljárással, pótanyag nélkül. A cefrekészítésnél azonban a béta amiláz 60-65 °C-os hőmérsékleti optimumát átugorva 70 és 78 °C-on „cukrosították”, hogy minél kevesebb erjeszthető cukor képződjék az 1:3 (maláta:sörfőző víz) arányú cefrében. Ezt úgy érték el, hogy a hathengeres hengerszéken gondosan megőrölt malátából a cefrézőkádba bekészített, 35 °C-os vízzel készítették el a cefrét. 10 percig tartó pihentetés után a cefre 1/4-ét átvitték a cefrefőzőbe, ahol gyorsan felmelegítették az alfa amiláz optimális hőmérsékletére (72 °C), 15 percig pihentették, majd felforralták. A forralás 30 percig tartott, majd visszavitték a cefrézőkádba a többi cefréhez. Ezután az összes cefre 1/3-át vitték át a cefrefőzőbe, ahol a melegítést-forralást megismételték, és amikor visszavitték a cefrézőkádba, ott az összes cefre hőmérséklete 70 °C-ra állt be. Ezt a folyamatot a cefre 1/5-ének átvitelével még egyszer megismételték, és végül 78 °C-on fejeződött be a cefrézés.
A 30 perces forralások alatt gyenge karamellizálódás következett be, és a héj alkotórészei is kioldódtak. A harmadik cefrerészbe forralás előtt adagolták a karamellmalátát, a cerfrézőkádba pedig az 1%25 festőmaláta-őrleményt, majd az egyesítés után beleöntötték a külön edényben már a cefrézés kezdetétől ázó diasztatikus malátaőrlemény levét, amely a hosszú forralásokkal együtt hozzájárult a Nektár Gyógytápsör jellegzetes ízének és dús habjának a kialakulásához.
A szűrőkádon elválasztották a törkölyt a sörlétől, a komlóforralóban hozzáadták a gyengén keserű komlót és 2 órán keresztül forralták, amely alatt további karamellizálódás is bekövetkezett. A 3 °C-ra lehűtött, komlózott sörlevet hektoliterenként 0,35 liter sűrű, de csökkentett erjesztőképességű élesztővel oltották be, és maximum 6 °C erjesztési hőmérsékletnél, 14%25-os erjedésfoknál gyorsan visszahűtötték 1,5-2 °C-ra, majd átadták az 1°C-os ászokpincébe. Az erjedésfokot és az alkoholtartalmat állandóan figyelemmel kísérve 0,8 V/V (térfogat)%25 alkoholtartalomig folytatták az ászokolást, majd haladéktalanul szűrték és palackozták. A palackos sör teljes pasztőrözése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a palackban az élesztő további szaporodását és az erjedést megakadályozzák. Így a Nektár Gyógytápsörnél már akkor is (kezdettől fogva) alkalmazták a pasztőrözést, amikor az még egyáltalán nem volt általános, mint manapság.
A Nektár Gyógytápsört 1926-tól 1993-ig gyártották a Fővárosi Sörfőzdében, majd a Kőbányai Sörgyárban, a mai Dreher Sörgyárak Rt. gyárában. Kis alkoholtartalmánál fogva adókedvezményben részesült.
Évi termelése 1975-ben érte el maximumát (45ezer hl). Amíg gyártották, az év minden szakában lehetett kapni az ország egész területén az élelmiszer- és édességboltokban. Fogyasztórétege ma is nagyon hiányolja, ezért már többször felvetődött a méretgazdaságossági okok miatt felhagyott gyártás újraindítása. Egyelőre döntés nem született. A gyártás kezdetétől védett márka volt. Bejegyzett védjegye: Nektár Gyógytápsör, mely 2010. augusztus 7-éig érvényes, megújítása 2000. február óta folyamatban van.
