vadréce
a Magyarországon vadászható fajokat soroljuk fel, kiemelve a legnagyobb tömegben előforduló változatot:
Csörgő réce Anas Crecca
Tőkés réce Anas Platyrhynchos
Böjti réce Anas Querquedula
Barátréce Aythya Ferina
Kerceréce Bucephala Clangula
az egész ország területe, ahol vízterületet és védelmet talál
a récefélék (Anatidae) közé tartozó vízivad
a vizeken mindenfelé gyakori, télen a tengerpartokon és a folyótorkolatokban is megjelenik. Kora tavasszal és késő ősszel nagy tömegekben vonul át Magyarországon. A vadászati idényben átvonuló vízivadállomány a régióban bőven talál élelmet, így kondíciója a vonulás közbeeső szakaszaihoz képest feljavul. A mezőgazdasági eredetű táplálék felvétele eredményezi, hogy a vad húsa a kizárólag természetes élőhelyen (vadvíz, mocsár, tundra) táplálkozó társaiénál ízletesebb. A Magyarországon terítékre kerülő állomány túlnyomó része mesterséges tenyészetből származik, kizárólag szakmai alapon összeállított, hazai alapanyagú takarmányon nő fel.
A tőkés réce (Anas Platyrhynchos) a házi kacsa őse, testmérete 250-278 mm. Tömege 600-850 g. Hímjét gácsérnak, nőstényét tojónak, szaporulatát kiskacsának nevezik.
A gácsér feje és nyaka fémeszöld, a nyakon keskeny fehér gyűrűvel. Melle bíborbarna, oldala és hasa világosszürke. A fehér farok közepén fekete, visszahajló gácsértollakat visel. Csőre zöldessárga.
A tojó barnásan mintázott, csőre zöldesbarna, a csőr szegélye narancssárga. A gácsér és a tojó szárnyán egyforma, fémesen csillogó, bíborkék szárnytükör látható, melyet mindkét oldalán fehér vonal szegélyez.
Elsősorban magevő, egyéb növényi részeket, rovarokat kisebb mennyiségben fogyaszt. Ősszel és télen táplálékának legnagyobb részét a mezőgazdasági területekről szerzi. Alkonyatkor húz ki a tarlókra, majd hajnalban jóllakottan visszahúzódik a vízre.
Magyarországon gyakori fészkelő. Fészkét a víz közelébe, dús növényzet közé a talajra vagy az ártéri fák lapos koronáiba, kazlakra építi.
A vízimadarak, köztük a vadkacsák vadászata és fogyasztása az ember vadászó életmódjával egyidős. Magyarországon a királyi és fejedelmi udvarokban leginkább vadhús került az asztalra, erre utal a királyi vadászok intézménye is. A királyi és főúri birtokokon élő közemberek feladatai közé tartozott a hűbérúr udvartartásának apróvaddal történő ellátása. A vízivad elejtését a közemberek csapdákkal, hálókkal és más módon is művelték, melyeket Herman Ottó is felsorol a vízi emberekről (pákászok) és mesterségekről szóló művében. Az erdélyi fejedelem udvarában keletkezett, a XVI. századból fennmaradt leírás számos ajánlást tartalmaz vadhúsok, víziszárnyasok elkészítésére. A tőkés récék egy része Magyarországon telel át nagyobb felületű állóvizeinken. Ha a tavak befagynak, nagyobb folyóink életterébe kényszerülnek. Nagy részük elvándorol, de jelentős számban érkeznek helyükre kora tavasszal és késő ősszel.
A vízivadból készült ételek készítésének komoly hagyományai vannak. Gyakran főznek belőle levest, de fogyasztják párolva, pácolva vadasan vagy sütve is. A vadszárnyasokból, köztük a vadkacsából készült ételeknek az ünnepeken fontos szerepük van a vadételek között. Elkészítésük során rendkívül fontos a hozzávalók mennyiségének és minőségének a helyes megválasztása. Nagyobb városokban vagy az érintett régiók településeinek éttermeiben viszonylag rendszeresen kaphatók vadkacsából készített ételek.
Mesterséges körülmények között különböző módszerekkel szaporítják és nevelik a tőkés récét. Az extenzív módszer a "félvad" nevelés, amely a természetes vizeken és halastavakon egyaránt alkalmazható. Az intenzív módszer alkalmazásához nevelőház, kifutó és csatlakozó vízfelület szükséges.
Vadkacsales-vadászat vízen és szárazon egyaránt folytatható. Jól meg kell figyelni, hogy a víz közelében hol vannak tarlók, ahova a kacsák napnyugta után tömegesen húznak. A húzás irányának megfelelően célszerű a leshelyet kiválasztani. Kacsavadászaton a jól képzett kutya nagy segítségére lehet a vadásznak.
A magas telítetlen zsírtartalom miatt ügyelni kell arra, hogy a testek az elejtés után gyorsan kihűljenek.
1990 és 1999 között az évente elejtett vadkacsák száma 60-80 ezer db-ra tehető, ennek túlnyomó része mesterséges tenyésztésből származik.
A mezőgazdasági részvénytársaságok és a vízterülettel rendelkező vadásztársaságok, vadgazdaságok foglalkoznak a tenyésztéssel és a vadászattal.
A termelés és árusítás a vadászati idényt követő periódusban folyamatos. A vadászati idény augusztus 15-étől január 31-ig tart a vadgazdálkodási körzetekben.
Facebook Social Comments
