TERMESZTETT, GYŰJTÖGETETT ÉS FELDOLGOZOTT GYÜMÖLCSÖK
SZENTENDREI-SZIGETI SZAMÓCA
szamóca, földi eper
szamóca.
A Szentendrei-szigeten termelt, kiváló minőségű szamócával (Fragaria moschata Dusch.) látták el a környező nagyobb városok, többek között Budapest piacait és feldolgozóüzemeit. A fajták a piac és a termelők igényeinek megfelelően folyamatosan és viszonylag gyorsan cserélődtek. A régebbiek közül említést érdemel az egykor uralkodó, nagy bogyójú Madame Mou-tot.
Hátrányos tulajdonsága volt, hogy tarajos bogyója a szállítás során könnyen sérült. Később igen népszerű volt a tetszetős, nagy bogyójú, korai érésű Gorella, valamint a középnagy bogyójú, közepes érési idejű Cambridge Rival. Jelenleg a bőtermő, jól szállítható, középnagy bogyójú Elsanta és a nagyon tetszetős, nagy bogyójú Marmoláda fajtákat telepítik.
A szamóca vagy másik közismert nevén a földi eper általánosan elterjedt kerti gyümölcsféle. Első okleveles említése 1604-ből ismeretes.
Galgóczy Károly az 1870-es években virágzó gyümölcskultúrát ismert meg a szigeten. Külön is megemlíti Tahitótfalu gyümölcstermesztését.
Az elmúlt évszázadban a Dunakanyarban sajátos gyümölcstermesztő körzet alakult ki,
amelynek alapja a kedvező piaci környezet volt. Fő termőterületei: a budai hegyvidék sík vidéki, Duna felé eső része, valamint a Szentendrei-sziget (Tahitótfalu környéke), amely nevet adott az értékesítésre termesztett szamócának. A sziget helységeiből (Tahitót-falu, Pócsmegyer, Szigetmonostor) a gyümölcsöt - a Dunán átkelve - a közeli Vác és Szentendre piacaira hordták a kofák kosarakban, a Kis-Dunán hetente közlekedő hajóval pedig Budapestre jártak.
A szamócát főként nyers forgalmazásra termelik, de jut belőle feldolgozásra is. Kedvelt készítmény a belőle készített dzsem és szörp, de süteménydíszítésre, fagylalt alapanyagának, valamint tejes készítményekbe (joghurt) is szívesen használják. A mélyhűtés elterjedésével jelentős mennyiséget vásárolnak fel a környező hűtőházak is.
A sziget éghajlata, valamint jó vízgazdálkodású, könnyen művelhető talaja kiválóan alkalmas szamócatermesztésre. Jövedelmezőségét a környező piacok közelsége előnyösen befolyásolja.
Régebben a szőnyegszerű termesztést alkalmazták, amelynél a normális sor- és tőtávolságra telepített ültetvényeket az első termőév után hagyták elsűrűsödni. Ezzel a módszerrel 4-6 tonna gyümölcsöt tudtak termelni hektáronként.
A mai ültetvényekre az ikersoros - esetenként fekete fóliával takart - termesztés a jellemző. A legmodernebb ültetvényekben a fekete fólia alatt már szivárogtató, tápoldatos öntözést alkalmaznak. Ezzel a módszerrel 15-18 tonna hektáronkénti termésátlagot érnek el.
Számottevő szamócatermesztés a Szentendrei-sziget három településének (Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor) a határában található. Jelenleg az ültetvények területe 50-60 hektárra tehető, szemben a korábbi 250-300 hektárral. A korai fajták június elején, a későiek a hónap végén érnek.
