Baranya megye
- Pécs és környéke, Pécsváradtól Szentlőrincig a Mecsek északi szelektől védett délies lejtőin és a Pécs előtti dombvonulatokon
őszibarack.
Az őszibarackot (Prunus persica L., Batsch 1801.; syn.: Persica vulgaris Mill., 1768.) már igen régóta termesztik Pécsett, így természetes, hogy több fajta is "megfordult" a termesztésben. Elsősorban a fehér húsú, molyhos felületű őszibarackok terjedtek el, amelyek közül a XX. század első felétől a Champion vált a fő fajtává. A pécsi őszibarackot a ragyogó szín, a közepesnél nagyobb, de nem túl nagy méret (60-70 mm átmérő, 130-170 g tömeg) és a nagyon koncentrált íz-, illat- és zamatanyagok jellemzik. Szárazanyag-tartalma mindig meghaladja a 10%-ot, cukortartalma 8%, refrakciója 12%, savtartalma 0,8% körül van.
Az őszibarack feltehetően nagyon régen jelen van a Mecsek lejtőin. Sok ősi fajtát őrizhetett a táj, ezek egyes példányait megtaláltuk a városiasodástól és a nagyüzemi szervezéstől megkímélt, 6000 éves, kora bronzkori település emlékeit is őrző, Pécstől 15 km-re, délnyugatra fekvő Zók község szőlőhegyén. Itt található a vérbélű barack (ami több helyen is előfordul az országban), amelyet Sanguinola néven ismer és magyar baracknak is nevez a pomológia. (Gesner, 1561.)
A pécsi és a Pécs környéki baracktermesztés a XIX. század végén lendült fel. A kedvező éghajlati és talajadottságok révén a Mecsek déli, délnyugati lejtőin a szőlők között is sok őszibarackot termesztettek. Fényes Elek 1851-ben a szőlők és a gesztenyék mellett a jó klímát és ökológiai adottságokat dicsérve megemlítette, hogy: "…gyümölcsei édességük s jó ízük miatt híresek… jóllehet a meszes föld… (az itteni őszi baraczkok különösen szépek)" (Fényes, 1851. III. 210.), de még nagymértékű termesztéséről nem adott hírt, annak ellenére, hogy 35 fajtát termeltek a vidéken.
Az 1896-ban megjelent megyei monográfia adatai szerint már jelentős az őszibarack-termesztés Pécs környékén, ami elsősorban a Pécs-baranyai Kertészegylet, valamint a megyében található több mint 900 faiskola eredményes munkájának volt köszönhető: "…Pécs vidékén, hol igen szépen díszlik, ritka tökélyre lett emelve, már kiviteli czikket is képez s évről-évre szaporodik nemesített franczia barackfáink száma. A franczia baraczk gyümölcs-termelést ritka szép példányokat termelve nagyban űzik a pécsi nagyobb szőllősgazdák és egy pár műkertész, utóbbiak közt a Nowotarsky A. és fia műkertészczég, mely egyéb gyümölcsfajok termelésére is kiváló gondot fordít." (Várady, 1896. II. 522-523.) Az országos mezőgazdasági statisztikai összeírás szerint a Pécsi járás falvaiban ebben az időben összesen 197209 gyümölcsfa állt, amelyből 25009 volt az őszibarackfa. Csak Pécsett 34603 termő őszibarackfát ápoltak a város határában álló 93555 gyümölcsfából. Ezek az adatok jól tükrözik ennek a gyümölcsnek a jelentőségét és kiemelkedő gazdasági szerepét. A Pécs környéki falvakban is sok őszibarackfa volt ebben az időben, de közel sem annyi, mint a város határában, a Mecsek oldalában. Az 1859-es összeírás szerint az őszibarackfák száma a Pécs környéki falvakban a következő: Görcsönyben 1213, Hosszúhetényben 1359, Keszuban 1114, Kővágószőlősön 1415, Magyarürögön 2852 db volt.
A XX. század elejétől az őszibarack-termelők egyre gyakrabban jelentek meg termékükkel a szakkiállításokon, agrárvásárokon.
A nagymértékű őszibarack-termesztés a Mecsek környékén a második világháború után is folytatódott. 1971-ben Baranya megyében már 576 hektáron termesztettek üzemi szinten őszibarackot, de jelentős volt a házi kerti termesztés is.
A pécsi őszibarackot elsősorban frissen fogyasztják. A házi kertek a családi ellátást szolgálják, de a helyi piacokon is árusítják a felesleget. Az üzemekből korábban jelentős mennyiség került a kelet-németországi és a csehszlovákiai piacokra, zömmel a Champion fajtából. Napjainkban inkább a termőterülettől távolabb eső belföldi piacokon értékesítik az étkezési őszibarackot, de jelentős tételeket szállítanak ipari feldolgozásra, darabos befőtt (kompót) és rostos ivólé gyártására.
A pécsi őszibarackot hagyományosan keserűmandula alanyon telepítik. Koronaformája nagyon szabályos, felül nyitott katlan, amelyet általában hat vázággal nevelnek. A vázágak dőlési szöge 45 fok. Az üzemi táblákon szintén a katlant vagy ennek modernebb változatát, a vázakoronát használják. A hagyományos pécsi őszibarack-termesztésre jellemző volt, hogy a szőlőkbe köztesként ültették. A belvárosi polgárházak nagy kiterjedésű belső udvarain sok helyütt még ma is ott van a csemegeszőlő-lugas és a fügebokor mellett az őszibarackfa is.
A barackszüret - fajtától függően - június végétől szeptember végéig tart. A szedést több menetben, kizárólag kézzel, a fán válogatva, az érést követően végzik. Piacra a szinte teljesen érett őszibarackot viszik. Az üzemekben - a vevő igényeitől függően - néhány nappal a teljes érettség előtt szedik a barackot. A piaci áru csomagolása egy rétegben, szabványos fa tálcarekeszben, diagonál kötésbe sorolva történik.
A konzerviparnak 10 cm mély farekeszben ömlesztve, kétsorosan szállítanak.
Bár az elmúlt évtizedekben a városiasodás következtében nagymértékben csökkent az őszibarack-termesztés a régióban, a házi kertekben még napjainkban is tízezres nagyságrendű az őszibarackfák száma. Az üzemi ültetvények területe a XX. század végén valamivel meghaladta a 100 hektárt. Napjainkban a betakarított terméstömeg 1200-1500 tonna évente. A piacon júliustól szeptember végéig kapható őszibarack.
