ARANYVESSZŐMÉZ
Solidago méz, szolidágóméz (a mézet adó növény névváltozatai: mimóza, magyar mimóza, Jáger-kender, Hansági sárga vessző, Jancsi vessző, aranyos istápfű, aranyos ruta)
Győr-Moson-Sopron megye, Hanság; Vas megye, a Rába és mellékfolyóinak környéke
Egyéb magyarországi előfordulás: Dél-Dunántúl – Somogy megye, Nagyberek; Baranya megye, Dráva mente
méz
A szolidágóméz a növény késői virágzása miatt Magyarországon az utolsó, egyes régiókban tömegesen előállítható, sajátos zamatú méz.
Az aranyvesszőméz aranyszínű, sűrűn folyó, illetve finom szemcsés, kristályosodásra hajlamos méz. Illata enyhe, kissé kesernyés. Íze zamatos, lágy, jellegzetes.
Színével összefüggésben a szolidágóméz flavonoidtartalma jelentős.
Az aranyvessző a fészkes virágzatúak családjába tartozó növény, amelynek méze az utóbbi években egyre jelentősebb. Már a második világháború előtt is készítettek Magyarországon aranyvesszőmézet, az egész Eurázsiában honos, közönséges változatából (Solidago virga-aurea). A többi nagy hírű fajmézhez képest ugyan kisebb mennyiség gyűjthető erről a növényről, de az árterekben, ligetekben, ligeterdőkben egyre nagyobb teret nyerő növény méhlegelőjén fajtaméz előállítására alkalmas mennyiségű nektár gyűjthető, különösen Nyugat- és Dél-Dunántúlon.
A mézet kedvelők körében – elsősorban külföldön, de egyre inkább itthon is – növekvő érdeklődés tapasztalható a változatos aromájú mézkülönlegességek iránt. A szolidágóméz ennek az elvárásnak felel meg.
A szolidágóról mintegy 50 éve lehet egyes területeken fajtamézet kapni. Fő lelőhelyei a folyóvizek galériaerdejei, de az utóbbi 20-25 évben felgyorsult a terjedése. Ebben közrejátszott egyebek mellett, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek megszüntetésével egyre több terület maradt parlagon. Az ártéri erdőktől a dombok felé is terjed, de ott kevésbé mézel, jelentősége csökken. Az aranyvessző három faja található meg Magyarországon.
A magas aranyvessző (Solidago gigantea Ait) a Hanságban, a Rába és mellékfolyói, valamint a Dráva mentén ma már tömegesen virágzik.
A Balaton déli partszegélyén, egyes helyeken (pl. Nagyberek) a kanadai aranyvessző (Soli-dago canadensis L.) terjedt el, ez az ország keleti felén is gyakori.
A közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea L.) az egész országban megtalálható.
A termelő méhészek általában nem tesznek különbséget az egymáshoz hasonló és egyidejűleg virágzó fajok között. A Solidago nektárját a méhészek az egész országban gyűjtik: máshol a vegyes virágmézbe kerül, illetve a méhészek jelentős része téli élelemül hagyja meg a méhek számára fontos kampferoltartalom miatt.
A növény élőhelyeire alapozottan a nyugat-dunántúli méhészek körében elterjedt a fajtamézként való gyűjtés, és bizonyos fogások már rögzültek. A régió méhészei alacsony (18 cm-es) kereteket használva, rakodó rendszerű kaptáraikban a kisebb mennyiségű szolidágómézet is ki tudják nyerni.
Az aranyvesszőméz elvételével a méhészek kockáztatnak is. A későn (júliustól szeptemberig) virágzó növény után már kevés virág (pl. Aster) ad nektárt a családok téli táplálásához. Előfordulhat tehát, hogy természetellenesen répacukorral kell pótolni az elvett (esetleg utolsó) mézet.
Az évszázadokkal ezelőtti méhészkedés a nagy folyók árterületén a horgászállásokhoz hasonló, állandó faépítmények igénybevételével történt. Mostanában ilyesmit nem építenek, hanem a méheket a száraz parton vagy a biztonságos földnyelveken helyezik el, mert a szezonális virágzásba nem érdemes többet befektetni.
A szolidágóméz gyors kristályosodása a kiszerelés területén is tapasztalatot igényel. A mézet pergetés után azonnal szűrik, majd az erre rendszeresített edényekben, folyamatos keverés mellett krémesítik, azaz 5-10%25-ban ún. oltómézet adagolnak. Az oltóméz is szolidágóméz, de ennek kristályos szerkezetét előzőleg erősen összezúzták. A mézkeveréket ezt követően 25-27 °C-ra melegítik, ekkor természetes viszkozitása csökken, és így könnyen keverhetővé válik. Lassú, többszöri keverésre van szükség, majd 1-3 órára pihenni hagyják. Ezt követően (250, 500, 1000 g-os tömegben) színtelen üvegekbe töltik, majd címkézik. Felvásárlóknak 80 kg-os műanyag hordókban értékesítik. A folyamatos kereslet és a lehetőségek állandósága a szakmai fogások további tökéletesítését vetíti előre.
&filetext10=Az extrém szárazság, de a magas vízállás is árt a mézelésnek, vagyis az időjárás a szolidágók esetén is szélsőségekhez vezethet. A régió méhészei a kereslet és a növényfelület növekedésével összességében növekvő mennyiségű aranyvesszőmézet gyűjtenek.
A termelők száma a régióban mintegy 1500- 2000 főre, a termelt mennyiség pedig mintegy 500 tonnára becsülhető évente.
