Történetük során a romák sosem viseltek hadat, nem alapítottak fejedelemségeket, királyságot, önálló államiságot. Magyarországra a XV. Században indult meg a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Nagyobb arányú betelepedésük azonban csak a török hódoltság után, a XVIII. században következett be, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán szisztematikusan jöttek a romák, főleg az Alföld térségébe. A hazánkban élő három legnépesebb cigánycsoport a magyar-cigányok/romungrák/muzsikus cigányok, a beások, valamint az oláhcigányok. A cigányság a magyar kultúrának komoly része, ez nem csak a zenére áll, de más kulturális megnyilvánulásokra is, mint a konyha. Ha valakit megkérdezünk arról, hogy egy mondatban foglalja össze a cigánykonyha jellemzőit, azt fogja mondani, zsírosak, paprikásak és csípősek az ételeik. Ezek a jellemzők tényleg igazak, de ennél sokkal gazdagabb és színesebb a romák étkezése.

Különösebb vallási-ünnepi, hagyományozott étrendjük nincs. Sose volt. Ha nincs mit enni, az a böjt - ha akad lábosba való, az az ünnep. Csak a halotti virrasztókon fogyasztanak szinte mindenütt túrót, s isznak hozzá pálinkát, azaz targyit. Ünnepeken, de meg általában is azokat az ételeket főzik, amiket a nem cigány, vagyis gádzsó szomszédok. A romák a vallást, a második anyanyelvet, az új hazát, a szokásokat környezetükből vették át - így aztán a konyhát is másolták.

A cigányok legfontosabb ünnepe a karácsony. Bármilyen messze is vessen a sors egy cigányembert, ilyenkor visszatér a szülői házba, hogy családtagjaival közösen ünnepeljék Jézus születésének napját. A magyarországi romák mintegy húsz százalékát kitevő, az anyanyelvet beszélő oláh cigányoknál szentestén, az étkezés előtt a házigazda megköszöni Istennek, hogy ezt a napot békességben, egészségben érték meg.

Szentestén többnyire a zenész cigánycsaládok férfi tagjai kántálni járnak rokonaikhoz. Az éjféli misén a család minden tagja részt vesz.

Barta László

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:

Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha