bihari torma, debreceni torma.
A Hajdúsági torma (Armoracia lapathifolia Gilib) éppen úgy, mint minden tormagyökér, helyesebben gyöktörzs, a kereskedelmi forgalomba méretre vágva kerül. Akkor első osztályú, amikor felső végén vastagabb 2,5 cm-nél, hossza legalább 22 cm, sima felületű. Íze jellegzetesen erős vagy édeskésen csípős.
&filetext7=Délkelet-európai és nyugat-ázsiai eredete miatt a tormát az ősmagyarok minden valószínűség szerint gyűjtötték. A magyar népi felhasználásban mind a mai napig a gyűjtögetéssel beszerzett torma játssza a fő szerepet. Azokban az országokban lett endemikus, amelyeknek egyes tájain a komplex környezeti tényezők a torma számára optimálisak vagy ahhoz közeliek voltak. Nálunk több mint ezer éve endemikus. Az ősmagyarok által behozott és a már itt talált torma is vad változatok hibridje volt. A természetes hibridizáció folyamata állandósult, és mint ilyen, a növény szinte teljesen elvesztette maghozó képességét.
A széles körű felhasználás (táplálkozás, emberi és állati betegségek gyógyítása) miatt Magyarország néhány körzetében intenzíven termelik; közülük is kiemelkedik Debrecen, melynek nagymérvű tormatermelését már a XIX. század végén említik. Ez a tormatermelő körzet utóbb eltolódott a várost délkeletről érintő területre. Hazánkban évelőként, ültetvényszerűen termesztették 1920-ig. Ekkor került be Ausztriából - és 1922-re már általánossá is vált - az egyéves termesztés, ami ma már hagyományosnak tekinthető. Jól körülhatárolható területként Újléta, Bagamér, Vámospércs, Kokad, Álmosd és Létavértes homokos-löszös talaján szinte monokulturális szinten termelik az 1930-as évek óta. Évente több száz tonna termést állítanak elő speciális, a termelés során szerzett ismeretanyag birtokában.
A bihari termesztési terület egy 400 km2-t meghaladó térség. A termesztőtájat alkotó nyolc községben (Álmosd, Bagamér, Létavértes, Kokad, Monostorpályi, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs) napjainkig 6-800 hektáron, apáról fiúra szálló szakmai hagyományokkal termesztik a tormát az alacsony aranykorona értékű, ligetes, réti öntés- és láptalajokon. A termesztés embert próbálóan nehéz fizikai munkát jelent. Ráadásul a munka dandárja kora tavasszal és késő ősszel van.
&filetext8=Legáltalánosabban ecetes tormaként fogyasztják, de frissen reszelve is kedvelt. A népi gyógyászat régóta használja hörghurut, megfázás ellen, reszelten mézzel keverve. Ma a természetgyógyászat általánosan alkalmazza antibiotikus, immunrendszert erősítő, vérkeringést serkentő, értágító hatása miatt. Az 1990-es évektől a rákmegelőző, illetve az onkológiai kezelést kiegészítő táplálkozás fontos eleme.
&filetext9=Ősszel a tormának szánt területet 35-40 cm mélyen szántják, és 50 cm-ig altalajt lazítanak. Tavasszal és ősszel is telepíthető, de a március eleji időpont az általános. A területen egyméteres távolságokra 15-20 cm magas bakhátakat húznak, és az ősszel felszedett torma talpgyökereiből vágott, 25-30 cm hosszú dugványokat egymástól 25 cm távolságra ültetik be. A dugványok felső vége 3-5 cm-re van a talaj felszíne alatt. Amikor a levelek már 8-10 cm nagyságúak, a felesleges hajtásokat leszedik. Kapálással gyommentesen tartják, és feltöltik a bakhátakat. Júniusban végzik a gyökerezést, ami korábban úgy történt, hogy a talpgyökerekig kibontották a bakhátakat, és durva zsákdarabbal ledörzsölték a vékonyabb oldalgyökereket, a vastagabbakat pedig éles késsel levágták. Ma már általában csak a könnyen elérhető, legfelső oldalgyökereket távolítják el.
A tenyészidő alatt kétszer-háromszor öntözik. Régen a bakhátak között vezetett vízzel, ma már egyre inkább csepegtető öntözéssel. Október végén szedik, de mivel a hideget jól bírja, akár tavaszig is a földben maradhat.
A bakhátak lebontása után talpgyökereivel együtt szedik fel. Kézzel tisztítják, leveleit tőből levágják, alul szabványos méretűre vágják, kötegelik. Általában kétkilós kötegekben forgalmazzák.
&filetext10=A tisztított gyökér termésátlaga 5 tonna hektáronként. A tormatermesztők közel 70%25-a 10 hektár alatti, kb. 20%25-a 10-25 hektár közötti, míg 10%25-a 25 hektár feletti termesztő területen gazdálkodik.
Európa összes tormatermelése 1998-ban 24 ezer tonna körül volt. Magyarország az évi 10-12 ezer tonnás termelésével az európai összes termelésből 45-50%25-kal részesedik, ami azt jelenti, hogy hazánk tormanagyhatalom. A termés jelentős része exportra kerül, nagyrészt Nyugat-Európába.
Az ország összes tormatermelésének 75-80%25-át (8-9000 tonna) a bihari táj produkálja, melynek központja Bagamér. Itt alakult meg 1998-ban a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács önálló Tormatermesztő Tagozata.
A tájat érintő eredmények: 4 új, államilag elismert tormafajta (1995-óta) és két új termesztéstechnológia.
