French Laundry I.
Látogatás világ egyik legjobb éttermében
Hideg és nyírkos volt a szeptember vége. Reggel négy óra, az öreg Cadillac lomhán és kormosan szeli az utakat. A Golden Gate következik, majd a kedvenc rész a 29-es út. A szőlőtőkék rohanva mutatják az utat, megérkeztünk. A kisváros Yountville még javában alszik, az étterem mögött álmos szakácsok gyülekeznek. Kedvetlen tekintetek, fáradt sóhajok, kulccsörgés, az ajtó nyílik. "Good morning solgers!" A szigorú arcú tag int, a szakácsok besietnek, a 14 órás műszak pontosan kezdődik. 
A Napában működő French Laundry étterem főszakácsa a Konyhaművészetek Világbajnoka Szövetség versenyének 2002-es döntőjében diadalmaskodott, hat ország, hat versenyzője felett, maga mögé utasítva a gasztronómia templomának tartott, háromcsillagos, párizsi Le Grand Vefour séfjét, Guy Martint is. Thomas Keller Kaliforniában született, tizenéves korában Floridába költözött a szüleivel, ahol kisegítőként dolgozott abban az étteremben ahol az édesapja volt a manager. A nyolcvanas évek elején Párizsba utazott, ahol bár rövid ideig, de a lehető legjobb helyeken tanonckodott: a Guy Savoyban, a Pré Catelanban, a Taillevant-ban, a Le Toit de Passey-ban. 1984-ben hazatért, ettől kezdve saját magát tanította. Hamar a legjobb szakácsok közé verekedte fel magát. Tíz évvel később a kaliforniai Yountville-ben megvette a fa teraszos épületet, amely régebben Francia mosodaként, azelőtt bordélyházként, de eredetileg kocsmaként szolgált. Vendéglőnek rendezte be, s megőrizte a nevet: The French Laundry, -Francia Mosoda-. Az étterem ma két nagynevű nemzetközi elit társaság tagja: az egyik a Relais Gourmands, a másik a Traditions et Qualité. Amerika, sőt a világ egyik legjobb étterme, ahol elsőrangú amerikai-francia konyhát visznek. 
Nem ritka, hogy az asztalfoglalásra hat hónapot kell várni és emberek néha New York-ból repülnek át egy vacsorára. A kertész úr, Boggs, maga is szakács volt. Elmondása szerint sokszor hiányzik neki a főzés, de imád a szabadban koszos lenni, szóval inkább a földművelést választja. A konyhába lépve mélyen átérzem mert könnyen érthető, hogy miért menekül Boggs úr a szabadba.Tanúsíthatom, hogy ezen a helyen állandó a feszültség. Az első napom azzal kezdődik, hogy a kimerült szakácsok reggeli veszekedésébe csöppenek, ami valószínüleg a fáradtság leküzdésére szolgál. Döbbenetemre a mosogatós osztja ki az egyik szakácsot. A hirtelen szóváltás után az egész konyha összegyűlik, majd mindenki kiabál egymással. Miután lenyugodnak az egyikük a semmiből reggelit varázsol elő. Evés, aztán mindenki rohan tovább, a kiadott munka elvégzése mindennél fontosabb. 
Az előkészitő-konyhákban megkezdődik az alaplevek készítése, nyúl, bárány, hal és marha. Az egyik szakács éppen a French Laundry jellegzetes cornetjét, a lazac-tölcséreket kockázza, a hentes a Japánból hozatott Vagyu marhát zsírozza, a másik asztalon a kahala halakat pucolják. Nancy, az izgatott szakácslány a séf receptjét követve risottót készít és éppen a túlbarnult hagymakockákat kapirgálja ki a rízsből, félve attól hogy valaki a kollegák közül észreveszi. A konyhai feszültséget az is fokozza hogy a dolgozók többsége mind messziről jött. Todd például oklahomai, arról panaszkodik, hogy mennyire hiányzik neki a családja. Többségük hónapok óta szinte megállás nélkül robotol. " Sense of Urgency" - "A fontosság érzete" felirat a falon. Közvetlen a falióra alatt lóg és tényleg inspiráló. Keller nincs a házban, jelenléte és legendás precizitása mégis mindenhol érezhető. 
A szakácsok egymás melett, sorban állva az "L" alakú asztalnál, csak vágódeszka nagyságú helyet kapva, rendkívüli gyorsasággal, szinte szótlanul dolgoznak. Mindegyik a szomszédját próbálja űberelni. Lapos TV-képernyő lóg a főzőtérben, New Yorkból élőben közvetítve Thomas Keller "Per Se" nevű új éttermét és a szakácsok egyenes adásban cserélnek menü, főzes és nyersanyag ötleteket. A falon újabb feliraton akad meg a szemem. "A Mistake is a Missed Opportunity." "A hiba az egy elpocsékolt lehetőség." 11 óra. A "chefs de party" - party séfek - megjöttek. Corey Lee azzal kezdi a napot, hogy a kezében az esti menüt lobogtatja. Keller jobb keze is megérkezik, "chef de cuisine" úgy menetel végig a konyhán mint egy rock isten. A konyha elhalkul, ő egyenesen a kockaasztalhoz vonul, fegyelmezetten megáll, majd 3 másik séf is követi. Húsz percig mozdulatlanul állnak az asztal körül és suttogva vitatják az esti fogásokat. Megmondom őszintén, a látvány félelmetes volt.
Cheflaszlo
Július 31. 2007. Santa Monica, CA
