Szürke fogoly
(Vadszárnyas)
Cimkék: magyar fogoly
hét alfaja ismert
Észak-Alföld és egyéb sík vidéki területek
A tengerentúlon magyar fogolynak nevezik, mert Észak-Amerikába Magyarországból telepítették be 1880 körül, és az ottani kedvező élőhelyi adottságok lehetővé tették nagyobb mértékű elszaporodását. Magyarországon vadon élő és tenyésztett állománya egyaránt létezik.
A fogoly (Perdix perdix) teste kerekded, rövid szárnya lekerekített, rozsdabarna farka rövid. Hossza 160-200 mm, testtömege 300-500 g. Homloka, torka, testoldala világos rozsdaszínű, nyaka és melle szürke. A kakas hasi részén sötét gesztenyebarna, patkó alakú folt található. Az alsótest oldalai szürkék, vörösesbarna harántcsíkokkal. Repülése sebes, gyors, surrogó szárnycsapások után mereven felfelé hajlított szárnyakon siklik, majd újabb szárnycsapásokkal lendül előre. A kakas és a tyúk együtt neveli fel a csibéket, tavaszig együtt maradnak. Előfordulásuk szántóföldeken, réteken várható. Fészkét növényzettel fedett helyen rejti el.
A fogoly Magyarországon őshonos, Eurázsia mérsékelt övű területein megtalálható. Állománya Közép-Európában, ezen belül Magyarországon a legnagyobb. A fogolyvadászat hagyományos módjának tekinthető a solymászat, melyet elődeink magas szinten műveltek. A fogolyból készített különböző ételek nemcsak napjainkban kedveltek, hanem a korai magyar konyha egyik fogását is adták. Zsigmond király diósgyőri vadászkastélyában, felesége, Cillei Borbála udvartartásának konyhájából nem hiányozhattak a Csanyik-völgyi vadaskertből beszerzett vadak, köztük a fogoly sem. A XVI. századból fennmaradt egy erdélyi fejedelmi udvarban keletkezett szakácskönyv, amely szintén tartalmaz elkészítési ajánlást "Fogolymadarat sütni, főzni" címmel.
A vadszárnyasok elkészítésének komoly hagyományai vannak, gyakran főznek belőlük levest, de fogyasztják párolva vagy sütve is. Napjainkban a fogolyból készült ételek elsősorban a falusi turizmus keretében hazánkba látogató vendégek étrendjét gazdagítják.
A fogoly vegyesen fogyaszt növényi és állati eredetű táplálékot, melynek aránya területspecifikus, a mindenkori élőhely adottságaitól függ. A vadon élő állomány szinten tartásához vadföldeket telepítenek, ahol a fogoly fészkelőhelyet és táplálékot talál. A táplálékszegény téli időszakban fogolyetetőkbe kihelyezett búzaocsúval, apró magvakkal etetik. A fogoly természetes állományának csökkenésével egyre nagyobb jelentőségű a zárt téri szaporítás. Az így létrejövő állomány nagysága évente változó, a bérvadászati igénytől függ. Az utolsó tíz év időszakában a példányszám 6-18 ezer között változott. A fogoly vadászata bokrászó (kereső) vadászaton történik, ahol 3-6 vadász és 2-3 hajtó vesz részt. A vadászok további segítsége 4-6 jó képességű vizsla. A fogoly elejtése sörétes puskával történik.
A fogoly természetes egyedszáma az 1999. évi becslések szerint 64 ezer. A lőtt vad egy részét az elejtő vadászok saját körükben felhasználják, a fennmaradó hányadot főleg a falusi turizmus keretében működtetett éttermekben értékesítik.
Vadászata a mezőgazdasági részvénytársaságok és az apróvaddal rendelkező vadásztársaságok területein folyik, elsősorban bérvadászok részvételével.
A vadászati idény október 1-jétől november 30-ig tart, de fogolyra csak szabályozott módon, külön engedéllyel lehet vadászni.
