dámszarvas
Tamási és Gyulaj környéke
nagyvad
a kiváló agancsfejlesztésre képes hazai állomány a külföldi vendégvadászok részéről nagyon keresett zsákmány.
A dám (Cervus dama dama) testhossza 120- 150 cm, marmagassága 70-90 cm, a bika zsigerelt testtömege 60-90 kg, a tehéné 30-50 kg. Agancsot a bikák viselnek, amely a kor előrehaladtával erősödik. Szőrzetét döntő mértékben fedőszőrök alkotják. Színe nyáron rozsdabarna, világos foltokkal. A has és a lábak világosak, egyszínűek. A fajra három színváltozat a jellemző; ún. vadas az állomány több mint 90%-a, 7% fekete, a fehér változat ritka.
A dámszarvas ivar szerint elkülönülő, kisebb csapatokban él. A fiatalok 17-18 hónapos korukban válnak ivaréretté.
A többi nagyvadhoz képest jól tűri az ember közelségét, az erdőben folyó munka, mozgás nem nagyon zavarja, ezért kertben, vadasparkokban is jól tartható.
A dámszarvas valaha az északi vidékeket kivéve egész Európában őshonos volt, állománya azonban az idők folyamán ritkult, szigetszerű populációi alakultak ki. Magyarországon telepített állománya él. A szarvasból (dám- és gím-) készített különböző ételek a középkorban a főúri és a királyi udvartartás étkezésében rendszeresen jelen voltak. A XVI. századból fennmaradt, az erdélyi fejedelmi udvarban keletkezett szakácskönyv többféle elkészítési ajánlást tartalmaz, pl. "Szarvasnak tüdejét, máját majoránnával, rozmarinnal főzni" címmel. (Szántó, 1986.) Ünnepi alkalmakra, a királyi udvar vagy az Országgyűlés részére a vadaskertek szolgáltatták a vadhúst. Egy 1552-ben kelt leírás bizonyítja a dámvadak meglétét a Nádasdyak sárvári vadaskertjében. Új telepítések, új vadaskertek kialakítása a XIX. század közepére tehetők.
A szarvashúsból készülő ételek felhasználási skálája igen sokrétű, levesek, párolt és sült húsok, valamint pörköltek készülnek belőle. A terítékre kerülő dámszarvas húsának mintegy 85%-a a nyugat-európai fogyasztókhoz jut el.
A dámvad táplálékának nagyobb hányada fűfélékből áll, kedveli a réteket, legelőket. Előnyben részesíti a mezőgazdasági területekkel vegyes erdőket, ahol táplálékot, búvóhelyet és védelmet talál. Kellő mennyiségű takarmányhoz jutását a természetes tápanyagforrások mellett a vadászterületek gazdái vadföldek telepítésével, valamint etetők elhelyezésével segítik. A dám vadászata golyós fegyverrel, egyéni vadászaton, általában magaslesről történik. A vadat legtöbb esetben már az elejtés helyszínén kizsigerelik, majd a gyűjtőhelyre szállítják, ahol a vad tárolása és értékesítésre történő előkészítése történik. A dámszarvast esetenként élő állapotban is befogják értékesítési vagy állománytelepítési célból. Befogására általában a szájon át történő immobilizációt alkalmazzák, amikor is a dám a takarmánnyal együtt idegrendszert blokkoló szert is fogyaszt, amitől bizonyos időre mozgásképtelenné válik.
A dámvad becsült létszáma 10 év átlagában 19 ezer db, éves terítéke kb. 6000. Vadászata az EFAG-részvénytársaságok, a mezőgazdasági részvénytársaságok és a nagyvadas területtel rendelkező vadásztársaságok területein történik. A vadászati idény a dámbika esetében az október 1. - december 31., a selejtbika, tehén és ünő esetében az október 1. - január 31., a borjú esetében az október 1. - február 28. közötti időszakra tehető.
Facebook Social Comments
