Bácskai hurka

Bácskai hurka - 5.0 out of 5 based on 2 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (2 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Bácskai hurka

(főzéssel, esetenként főzés utáni füstöléssel készített hurkaféle, rúd alakú, marhabélbe vagy újabban műbélbe töltött, hidegen fogyasztandó hurkaféleség.)

A bácskai hurka burkolatának színe világosbarna, egyes készítményeknél enyhén füstölt, metszéslapján egyrészt aprított sertésbőrke, másrészt nagyobb szemcsézetű belsőség, hús-, máj- és szalonnakockák láthatók. A rudak átmérője 40-45 mm, hossza 45-50 cm. Felülete száraz tapintású, világosan áttetsző, utófüstölés esetén enyhén világosbarna színű.
A hurka 1476-ban személynévként fordul elő, az 1533-ra datálható forrás szerint disznóbélbe töltött, vérből, belső részek vagdalékából stb. készült étel. A "bél" jelentésű, finnugorkori "hur" szóból és a "ka" kicsinyítő képzővel létrejött főnév. (TESZ II. 1970. 170.)
Bácskai hurka receptRégi szakácskönyv mutatja, hogy a hús és vér alapanyagú, többek között vöröshagymás, borsos fűszerezésű (savanyú) lé a hurka elődje. Ilyen ételek például a "disznóhúst fekete lével, malacot fekete lével, vérmével", ez visszautal a ludat vagy lúdfiat fekete lével receptre. (Kisbán, 1997. 476-477.; a csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve, 161., 168., 156.)
Hurka néven a történelmi Magyarország minden részén készítettek ételt. Ezek megegyeztek abban, hogy bélbe töltöttek (hajdina-, köles-, kukorica-, majd rizs-) kását, amihez a legtöbb vidéken fűszerezett belsőséget, valamennyi maradék szalonnás-véres húst adtak. (MNL II. 1979. 601.)
A szegedi tanyákon "a hurka, tréfásan hurkuli a disznó hurkabél néven emlegetett vastagbelébe készített töltelék, amely apróra vágott zsigerből, főleg tüdőből, fehérmájból, vérből, illetőleg kölesből vagy rizsből, régebben árpakásából, kukoricadarából, dercéből, újabb ínséges időkben, második világháború alatt . rizsből áll. Töltés után mindjárt kifőzik, evés előtt megsütik. A hurka töltését asszonyok csinálták." (Bálint, 1976. 503.)
A Bácska határát jelentő Kecelen az alábbiak szerint készítik hagyományos módon: "Hurka kétféle készül, fehér és fekete. Vastagbélbe töltik. A tölteléket megfőzött kásából sült vöröshagymával, sóval, paprikával, borssal keverik. Minden háznál kerül bele máj, ide használják el a lépet, többnyire a tüdőt is. A belsőségek abálva kerülnek a hurkába. A harmincas évektől egyes házaknál a főtt fejhúsból is tesznek bele. A töltelék nagyobb részét fehér hurkának használják el. Mikor ezt megtöltötték, a többihez hozzákeverik a vért, ez lesz a fekete hurka. A század elején nyersen, a harmincas évektől inkább abálva használják a vért." A kölest a rizs váltotta fel, illetve a kettőt egymás mellett is használták a két világháború között. (Kisbán, 1984. 783-784.)
"Fecsérli, mint Zseni a hurkát. (Kkhalas, 1648.) . "ti. egy Zseni nevű gazda a só nélkül készített hurkát kiszórta a kutyáknak" Jelentése húsos töltelékkel készített hurkafajta." A szóláshasonlat származási helye Kiskunhalas, a Duna-Tisza közi táj egyik települése. (ÚMTSz II. 1988. 1031.)
A hurkának a dél-alföldi, szegedi étkezésben játszott szerepét a nép ajkán született találós kérdések is bizonyítják. (Bálint, 1976. 503-504.)
A hurkával - mint hosszú évszázadok óta fogyasztott étellel - kapcsolatosan több közmondás és szólás született. Ezek közül kettő - vastag, mint a hurka és zsíros, mint a hurka - az étel jellemzőit emeli ki. (Margalits, 1896. 347-348.) A bácskai hurka receptje a többgenerációs pesti, budai polgár- és művészkörökben lejegyzett ételfajták között is szerepel. A hideg májas hurka hússal, füstölt szalonnával, a belsőségek közül májjal, vesével, sóval, borssal, vöröshagymával fűszerezve készül. (Lejtényi-Waldhauser, 1983. 85.)
A közepesen eltartható élelmiszer kategóriába sorolható. Felszeletelve reggelire vagy vacsorára fogyasztják, egyes területeken ecetes hagymakarikákkal tálalják.
A bácskai hurka gyártásához felhasználandó nyersanyagok közül a sertésbőrkét, a vegyes belsőséget (tüdő, szív), az inas, véres nyesedékhúst és a csülökhúst előfőzik, a májat és a szalonnát forrázzák (blanchirozzák), a karikákra szeletelt vöröshagymát zsírban párolják. A bőrkét és a hagymát finomra darálják, míg a többi komponenst kockavágóval vagy 12-14 mm lyukbőségű tárcsával aprítják.
A fűszerezéshez a konyhasón kívül őrölt fekete borsot, majoránnát, esetleg csípős paprikát használnak. Az egyenletesen elkevert masszát bélbe töltik, és 78-80 °C-os vízben - a rudak átmérőjétől függően - 75-90 percig főzik. A főzés után szobahőmérsékletűre lehűtik, majd 20 °C-nál nem nagyobb hőmérsékletű füstölőben, 8-12 órán át, sűrű füstön leszárítják a felületét.
A jól átfőtt és füstölt bácskai hurka szobahőmérsékleten vagy száraz, szellős helyen 14 napig is tárolható. A nagyüzemi termelésnél speciális burkolóanyagot alkalmaznak, amelyben a termék 30 napig eltartható.
&filetext10=Termelt mennyisége 800-1000 tonna/év (becsült érték).

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés