Március 13-án a Soproni Borút Egyesület, a Nyugat-Dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter, a soproni Kulturális és Örökségturisztikai Klaszter, valamint a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. szervezésében megrendezett „Made in Sopron" című rendezvény több száz érdeklődőt vonzott. A soproni borászok, helyi kézműves termelők és turisztikai szervezetek közös összefogásaként megvalósult eseményen a Soproni borvidék legnemesebb borai, a világörökségi Fertő-táj és a Fertő-Hanság Nemzeti Park kiváló helyi termékei mutatkoztak be, kiegészítve turisztikai információkkal.

Mivel a korábbi boros piackutatásunk azt mutatja, hogy Sopron borvidékként csak „közepesen" ismert, többlet-támogatást igényel, a várost pedig komplex módon kell megközelíteni – hangsúlyozta Simon Péter, a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Igazgatóságának vezérigazgató-helyettese. Taschner Kurt, a Soproni Borút Egyesület elnöke szerint a rendezvény sikeresen felvonultatta a helyi termelők kínálatát, a könnyű fehérektől kezdve a testes vörösekig.

Héjj Boglárka, a Sopron Régió Turisztikai Nonprofit Kft igazgatója a helyi fejlesztésekről szólva elmondta: a megújult Fő tér immár a város új rendezvényhelyszíne, és zajlik a Tűztorony szerkezetének megerősítése is. Folyamatban vannak a munkálatok a Barlangszínházban, ahol a tervek szerint ismeretterjesztő témapark is készül. A fertődi Eszterházy Központ kialakítása immár a második és harmadik etapban jár, az egy év múlva befejeződő fejlesztés eredményeképpen új fogadóépület és rendezvényközpont létesül és számos infrastrukturális beruházás készül el. Ugyanakkor Sopron nagy hangsúlyt fektet az aktív turisztikai lehetőségekre – például a Fertő-tó körüli kerékpáros-fejlesztésekre, a Páneurópai Piknik pedig idén, a határnyitás 25. évfordulóján Európai Örökség címre pályázik.

Rigler Zsolt, a Nyugat-Dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter menedzsere szerint Sopron ugyan több mint borvidék, de akkor is a bor a szíve itt mindennek. És míg a régió több száz éves történelemmel rendelkezik, a jövőbe is néznie kell – ehhez azonban elengedhetetlen lenne az autópálya meghosszabbítása is.

Az est folyamán Mészáros Gabriella (Borkollégium) előadásából kiderült: a Ruszt-Sopron-Pozsony borvidék a filoxéravész (1890-es évek) előtt fehérboros területnek számított, a kékfrankost (és a többi kékszőlőt) csak később telepítették. A hivatalosan 4287 hektáros (ebből 1817 hektár megművelt) terület izgalmas borokat adó talajjal rendelkezik, amely főként a savhangsúlyos, tanninban szegény, átlagosnál alacsonyabb alkoholfokú boroknak, valamint a pezsgőknek kedvez.