"Mindegyik olyan komoly nemzeti értékünk, amire büszkék vagyunk" - hangoztatta Fazekas Sándor. Hozzátette: a pálinka nemzeti ital, igazi magyar sajátosság, az elkészítés módja, a termelés, az ízvilág része a magyar hétköznapoknak és ünnepeknek egyaránt.
A hungarikum törvényt tavaly tavasszal fogadta el a parlament, a Hungarikum Bizottság tavaly ősszel kezdte meg működését. A listára eddig kulturális, szellemi és épített örökségek a törvény erejével kerülhettek fel, mostantól azonban "külső" kezdeményezésre is hungarikummá válhat valami: a pálinkát és törkölypálinkát a Pálinka Nemzeti Tanács, a herendi porcelánt a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. javasolta a sorba. A mostani döntéssel a hungarikumok száma 15-re emelkedett.

A herendi porcelán

„Fehér arany” - így nevezték régen a porcelánt. Kiváltságosnak érezhette magát, akinek birtokában volt egy étkészlet, vagy váza, és egyben rangot is jelentett.

A Herendi Porcelánmanufaktúra 187 éves történelmi múltra tekint vissza. Az 1826-os alapítása óta saját hagyományaihoz híven készíti kézműves remekeit. A szakmájukat legmagasabb szinten művelő mestereket foglalkoztat, akik a technológiai újítások, különleges dekorációk, műremekek megalkotói. Egy porcelán, legyen az tányér, vagy valamilyen dísztárgy elkészítése az első munkafolyamattól az utolsóig kézi munkával történik. A nyers porcelánmasszából korongon, vagy öntőforma segítségével alakítják ki az adott tárgy formáját, a díszítéshez használt virágokat, fonási technikákat is kézzel készítik. Az égetési és mázolási folyamaton átesett alkotások a porcelánfestő mesterek keze által nyerik el pompázatos mintájukat és színüket.

A Herendi Porcelán nem csak Magyarországon, de az egész világon ismert. A XIX. és a XX. század leghíresebb uralkodói mellett ismert színészek, közéleti személyiségek és a jelen kor hírességei is birtokukban tudhatnak néhány herendi remekművet. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Formula 1 Magyar Nagydíj hivatalos díjszállítójaként is szerepelt (2006-2009). A dobogó első három helyezettjét neoklasszicista stílusú, az ókori alakját követő vázákkal jutalmazták, melyeket Budapest legismertebb látképei (2006-ban a Budai Vár, 2007-ben a Parlament, 2008-ban a Halászbástya, 2009-ben pedig a Lánchíd) díszítettek.

A Herendi Porcelán számos világkiállításon ért el sikereket (1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben pedig Párizsban), nyert díjakat.

A törkölypálinka

A törkölypálinka az egyik legrégebbi pálinkafajta, mely erjesztett szőlőtörkölyből készül. A 2008. évi LXXIII. pálinkatörvény szerint csak olyan törkölypárlat nevezhető törkölypálinkának, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítenek, valamint cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, valamint édesítés és színezés nélkül palackozták.

A törköly nem más, mint a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből álló anyag. A legjobb törkölypálinka elkészítéséhez a préselés előtt a szőlőt lebogyózzák, így nem lesz jelen a szár íze. A borkészítés során keletkező törköly mennyiségét az időjárás, a szőlőfajta, valamint a feldolgozás módja határozza meg, mely 15-30% közé tehető, ebből készül a törkölypálinka. A fehér borok irányított erjesztése során keletkező seprű is kiváló alapanyaga a törkölypálinkának.

A törkölypálinka múltbéli népszerűségét jelzi, hogy az 1950-es években a pálinkák 30%-át a törkölypálinka tette ki, majd ez az arány csökkenni kezdett. Az 1960-as években született meg a tokajiaszú-törkölypárlat, amely magában hordozza az olasz törkölypárlatokra jellemző ízt az aszúborok illatát. A világ leghíresebb olasz törkölypárlat a Grappa.

A pálinka

A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája. A pálinka, törkölypálinka, és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött hasonló gyümölcspárlatok Pălincă néven hozhatók forgalomba.

A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyek Magyarországon termett gyümölcsből, illetve szőlőtörkölyből készülnek, 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak, és minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.

Miből lehet pálinkát főzni?
Az a mondás járja, hogy amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is. A jó pálinka alapja azonban a kiváló minőségű gyümölcs. A rothadó, földön heverő, hangyák rágta gyümölcsöt NEM tesszük a cefrébe! A leggyakoribb gyümölcsfajták a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet. Egyéb, kedvelt pálinkakészítéshez felhasznált gyümölcsök: birs, málna, meggy, ribizli, bodza, csipkebogyó.