Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták

Cimkék: Izsáki sárfehér, Pannónia kincse, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Thallóczy Lajos muskotály

Tisza köze, főleg a homokterületeken

A jellegzetesen Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták gazdag köréhez tartozik az Izsáki sárfehér és a Pannónia kincse.
A régióban híres nemesítők fajtái is elterjedtek, így Mathiász János fajtái: Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Thallóczy Lajos muskotály, valamint Kocsis Pál fajtái: Attila, Glória Hungariae, Irsai Olivér, Kocsis Irma.
Egyéb magyarországi előfordulás: országszerte számos körzetben termesztenek csemegeszőlőt
Mindegyik fajtára a nagy fürt, a nagy bogyó, a tetszetős termés a jellemző. Piacos áru.
A Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták (Vitis vinifera L.) a nyári időszakban, augusztus közepétől október közepéig tetszetős, friss gyümölcsként jelennek meg a piacon. A szép fürtű csemegeszőlők híressé tették Kecskemét és Izsák szőlészetét. A fürtök és a bogyók alakja rendkívül változatos, de mindegyikre jellemző, hogy általában nagyok.
Nagy bogyójúak (3-5,5 g/bogyó): Szőlős-kertek királynője muskotály, Pannónia kincse, Attila, Thallóczy Lajos muskotály, Ezeréves Magyarország emléke, Glória Hungariae, Cegléd szépe, Kocsis Irma.
Közepes bogyójúak (2-3 g/bogyó): Mathiász Jánosné muskotály, Izsáki sárfehér.
Kis bogyójúak (2,0 g/bogyó alatt): Irsai Olivér.
Két fajtának rózsaszínű a bogyóhéja (Cegléd szépe és Mathiász Jánosné muskotály), a többi fajtáé sárgászöld, borostyánsárga vagy fehéres sárga. Feltűnően hamvas bogyói vannak a Cegléd szépe, az Attila, a Glória Hungariae, az Izsáki sárfehér és a Pannónia kincse fajtáknak. Bogyóikat a finom, filmszerű viaszréteg teszi széppé, üdévé. Ezekről a viaszos bogyókról a vízcseppek is gyorsabban leperegnek.
A bogyók ízében is nagy a változatosság. Magyarországon rendkívül kedveltek a fűszeres és a muskotályos ízek. Ezeket megtaláljuk a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Thallóczy Lajos muskotály, az Attila és az Irsai Olivér fajtákban.
Azok a csemegeszőlő-fajták, amelyeknek a bogyói nem rothadnak, tárolásra is alkalmasak, pl. a Cegléd szépe és az Izsáki sárfehér.
Általában a Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták fagyérzékenyek, ezért meleg, védett fekvésben ajánlatos termeszteni őket. A Cegléd szépe viszonylag jó fagy- és téltűrő. A Pannónia kincse és az Izsáki sárfehér nagyon fagyérzékeny, de a fagyok után a tőkék gyorsan regenerálódnak.
Ha nagy fürtöt és bogyót szeretnénk szüretelni, akkor érdemes ezeket a fajtákat öntözni. Szinte mindegyik meghálálja az öntözést. Leginkább vízigényes az Izsáki sárfehér, a szárazságot legjobban az Irsai Olivér tűri.
A fajták egymás utáni érése folyamatos ellátást biztosít a piacokon. Jól csomagolhatóak és szállíthatóak. Az Irsai Olivér, az Izsáki sárfehér és a Kocsis Irma borkészítésre is alkalmas.
A szabadföldi termesztés mellett a csemegeszőlőt fóliaházakban is hajtathatják, így 2-3 héttel előbbre hozható a szüret. Erre a termesztési módra igen alkalmas fajta a Pannónia kincse.
Magyarországon a csemegeszőlő-termesztés a Duna-Tisza közén a legnagyobb mértékű. A filoxérafertőzés miatt a hegyvidéki szőlők kipusztultak. Az újabb telepítések olyan (75%25 kvarctartalmat elérő laza) homokterületekre kerültek, ahol a filoxéra nem tudott megélni, és ahol a szőlők még saját gyökereiken is szépen díszlettek. Ilyen talajadottságokkal a Duna- Tisza köze rendelkezett, ezért lett ez a térség ceglédi és kecskeméti központtal az új szőlőkultúra fellegvára. Itt dolgoztak a "homok óriásai", akik termővé és virágzóvá tették a korábban értéktelen, meddő, sívó homokot. A szőlők nyomában megjelentek a kertek és a gyümölcsfák is.
Az itt kialakuló csemegeszőlő-nemesítés és termesztés két kiemelkedő alakja volt Mathiász János (1838-1921) és tanítványa, Kocsis Pál (1884-1967). Ők azok, akiknek csemegeszőlő-fajtái világhírnevet szereztek a francia Chasselas fajták mellett. Mathiász János Kassán kezdte, majd Mádon folytatta szőlőnemesítői munkáját, de igazi sikereit az alföldi csemegeszőlőkkel érte el. 1890-ben 17 holdat, majd nem sokkal később újabb 33 hold immúnis homokterületet vásárolt a kecskeméti Tal-fája-dűlőben. Ebben az időben alakult át a magyarországi szőlőtermesztés; az 1892. évi 25,8%25-ról 39,2%25-ra, majd az első világháború előtti időszakban már 43%25-ra emelkedett a homoki szőlőterületek aránya hazánkban. Mathiász nemesítőként első kiemelkedő teljesítményét az Ezeréves Magyarország emléke nevű csemegeszőlő-fajtával érte el, amit az 1896. évi millenniumi nagy kiállításon bemutattak, és ez az új fajta ott elismerést is nyert. De Kecskeméten hamarosan újabb és újabb fajták jelezték munkásságát, így az Erzsébet királyné emlékére, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Thallóczy Lajos muskotály, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Munkátsy József, Szauter Gusztávné muskotály, Zrínyi Ilona, Bem tábornok, Darányi Ignác és végül az 1916-ban nemesített, egyben leghíresebb, legismertebb csemegeszőlő-fajta, a Szőlőskertek királynője. Mathiász a nemesítésben a koraiságra és a muskotályos illatra fektette a hangsúlyt. Sikeres munkásságát igazolja, hogy ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon, közülük 12 világszerte elterjedt, és a világ csemegeszőlő területén termesztett fajták közül változatlanul az első helyen állnak. Nem kis részben neki köszönhető, hogy a magyar csemegeszőlő-termesztés - különösképpen a homokon - egyre magasabb színvonalra jutott. Az 1921-ben meghalt Mathiász utódja tanítványa, Kocsis Pál lett, aki folytatta a megkezdett csemegeszőlő-nemesítést. Az ő érdeme is volt, hogy Mathiász halála után a francia Chasselas fajták mellett a magyar csemegeszőlők is világhírnévre tettek szert. 1929-ben állította elő leghíresebb fajtáját, a Gloria Hungariaet, valamint a Kocsis Irmát, majd a következő évben az Irsai Olivért. Az 1950-es években - mint annyi más kimagasló tudású és szorgalmas embert, őt is - módos parasztnak (kuláknak) és osztályellenségnek bélyegezték meg, szőlőbirtokát, kísérleti telepét államosították. Fajtái mégis bizonyítottak, és 1954-ben kormánykitüntetésben részesítették, majd 1959-ben Kossuth-díjat kapott a csemegeszőlő-nemesítés terén elért sikereiért.
A csemegeszőlő-fajtákat leginkább frissen fogyasztják, de vannak téli tárolásra alkalmasak közöttük, és egy részükből bort is készítenek. Az Irsai Olivér és a Kocsis Irma termését elsősorban bor készítésére használják. A többi fajtát csemegeszőlőként értékesítik.
A Duna-Tisza közi csemegeszőlő-fajták erős növekedésűek, ezért nagy termőfelületű művelésmódok (pl. lugasformák) kialakítására alkalmasak.
Rövidcsapos metszéssel nagyobb fürt és bogyó nyerhető. Mivel fagyérzékenyek, védett helyen vagy takarva kell termeszteni őket. Téli tárolásra a Cegléd szépe és az Izsáki sárfehér alkalmas. Vessződarabbal vagy anélkül, több hónapon át, hagyományos módon is tárolható.

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés