korkoványi, Badacsonyi óriás, cserszegi, Georgikon
Nyugat-Dunántúl
cseresznye
a Germersdorfi óriáshoz hasonló méretű és formájú. Gyümölcsének húsa sötét lilásbordó.
A termőtáj cseresznyéje (Prunus avium L.) német származású fajta. Hazánk több vidékén a Germersdorfi óriás fajtát is tévesen Badacsonyi óriás néven ismerik. Általában a Germersdorfi óriás után 5-6 nappal, június 25-30. körül érik. Gyümölcsei átlag 6-7 g-osak, átmérőjük 25-26 mm. A gyümölcsök alakja vállas, tompa szívre emlékeztető. Héjának teljesen érett állapotban nagyon sötét bordópiros a színe. Íze harmonikus, kellemesen édes-savanykás, kifejezetten aromás, kesernyés mellékíze nincs. A gyümölcsök húsa - eltérően a Germersdorfi óriástól - erezetten bordópiros, kemény, ropogós, leve is sötétbordó. Magvaváló, magja elég nagy. Fája középerős növésű.
Badacsony és környéke, a kiváló ökológiai adottságú vidék elsősorban szőlőiről és borairól volt híres. A szőlők között, illetve a Badacsony északi oldalán, ahol a szőlőtermesztésre kevésbé alkalmas területek voltak, a cseresznyének egy különleges fajtaköre alakult ki, ami Badacsonyi óriás néven került a piacra. A fajta "korkoványi" (népi) neve helytelenül a minőségre utal, ugyanis korkoványnak hívták a Badacsony északi oldaláról származó gyengébb minőségű bort, amit a német-stájer borkereskedők becsmérlő, lekicsinylő módon "Gar kein Wein"-ként (ez egyáltalán nem bor) emlegettek. E szójárás magyaros elferdítéséből származik a korkovány szó.
A Badacsonyi óriás mellett az itteni, Balaton-felvidéki cseresznyekultúra és termesztési hagyomány más fajták kialakulásához és termesztéséhez is hozzájárult, mint pl. a Georgikon vagy a cserszegi cseresznye.
A cseresznyekultúra kialakulására a keszthelyi és a cserszegi szőlőhegyen tangazdasággal rendelkező Georgikon is hatással volt. 1815-ben a keszthelyi uradalomban 30 cseresznyefát írtak össze. 1817-ben egy kimutatás szerint a Georgikon gyümölcsösében 22 cseresznyefa állt. Különböző fajtákat gyűjtöttek be, mert a korabeli felsőfokú mezőgazdasági-kertészeti szakoktatásban a fajtaismeretet is oktatták. A Georgikonban található gyümölcsfák első pomológiai leírója Asbóth János professzor volt. A cserszegi szőlőben, ahol több mint száz köztes gyümölcsfa is volt, 8 nagy cseresznyefát lehetett találni. 1891-ben írták le az ún. Georgikon cseresznyét, aminek az eredete máig tisztázatlan, de valószínű, hogy az 1870-es években Belke Tivadar nemesítette ki, feltehetően a Hedelfingeni óriásból. Ezek a fajták együttesen adták a Badacsony környéki cseresznyét, amelyek ropogós, ízes gyümölcse az üdülők, a Balatonpart látogatói révén vált ismertté. A Badacsonyi óriás többek között az 1885. évi kiállításon is szerepelt, és a különböző Balaton környéki kiállítások egyik állandó szereplője lett; Balatonfüreden például hat alkalommal is (1883., 1888., 1909., 1922., 1929., 1933.), Balatonalmádiban pedig 1909-ben állították ki. A kiállításokon - mint régi tájfajtát - már a váltást tükröző új fajtákkal együtt mutatták be. Az 1895. évi országos mezőgazdasági statisztika adatai hűen tükrözik a badacsonyi és a Badacsony környéki cseresznyetermesztés nagyságát: Badacsonytomaj 1077,
Balatoncsicsó 1066, Csopak 1003, Felsőörs 1210, Tihany 5503, Vászoly 1172 db.
A Tapolcai járás 61 községében 1895-ben összesen 29495 cseresznyefa állt. A XIX. század végétől a Balatont egyre nagyobb számban látogatták a nyaralók, akik a nyári gyümölcsöket előszeretettel keresték és fogyasztották. A vasútvonal kiépülése elősegítette a frissen szedett cseresznye értékesítését.
Friss fogyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt kiválóan megfelel. A második világháború előtt a Balaton-felvidéken, különösen a Balaton északi partján, a Badacsony déli lejtőjén termesztették, gyümölcse igen keresett volt a piacokon.
Korán és rövid ideig virágzik. Virágai önmeddőek. Hazánkban is ismert termékenyítő partnere a Jaboulai cseresznyefajta. Későn fordul termőre. Virágai és fája valamelyest ellenállnak a fagynak. Korai virágzása miatt termőhely tekintetében igényes, a meleg talajú, kifejezetten védett, meleg klímájú területet kedveli. Kártevők közül a cseresznyelégy igen kedveli, ezért intenzív növényvédelemben kell részesíteni.
Évente csak kis mennyiség terem belőle. Gyümölcsével a kisebb piacokon lehet találkozni. Főleg házi fogyasztásra termelik. Az éves összes termés nem több néhány száz kilónál.
