: Barta gasztrofolklor; Találatok: 14514

Egy magyar disznótor

Egy magyar disznótor - 5.0 out of 5 based on 3 votes

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Egy hagyományos magyar (alföldi) disznótor

Hótakaró alatt szunnyad az ősszel földbe vetett mag, kihalt, néptelen a táj, téli álmát alussza a természet. De figyeljünk csak, a hajnali ködben mintha fénycsíkok bodorodnának az ég felé, s embereket látnánk a szabad tűz körül tevékenykedni. Csak a táj alszik, az emberek számára ezekben a kemény téli hetekben jött el az ideje az év egyik legnagyobb és legszínesebb - a szó szoros értelmében - élvezetekben leggazdagabb eseményének: a disznótornak.

Kedves városi olvasó, aki kolbászt csak a hentesboltban, vagy a pecsenyesütőnél látott, hogyan is magyarázzam el, mi az a disznótor. Ha odatévednének, ahol én is jártam a minap - gyermekkoromat idézve - tanúi lehetnének annak, hogy a mangalica orrára kötél kerül, három-négy ember birkózik vele. Majd megvillan a böllér kése, és nyomában felhangzik a gömbölyűre hízott ártány bús röfögése, kétségbeesett sivítása. Percek múlva már világít a szalma magasra csapó lángja, hogy leperzselje az áldozati állat göndör szőrét. Nálunk az eredmény, semmi. Hogy csinálták ezt a régiek? Sebaj, van itt egy kiváló fatüzelésű pörzsölő. A mangalica sűrű bundájában ez sem tesz nagy kárt. Hogy csinálták ezt a régiek? Jöjjön hát a modern technika, a gázláng megteszi a magáét, szakértő kezek alatt rövid időn belül leperzseljük őkelme szőrét. Néhány szó a mangalicáról. Ez a sertésfajta Magyarország szilaj, göndör szőrű hungaricum állata. Őseink a Kárpát-medencébe érkezésükkor Ázsiából hozták magukkal. A mangalica a XIX. század második felétől mintegy száz éven keresztül hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Az elmúlt évtizedekben azonban csaknem kipusztult Magyarországon. Az előnytelen megítélést azonban megváltoztatták az újabb vizsgálatok, miszerint a mangalica zsírjában más az olajsavak és a zsírsavak aránya, mint a hibrid hússertésekben. Ezért a mangalica húsából készült friss és füstölt termékek emészthetősége jóval könnyebb.
De térjünk vissza a disznótorba. Néhány kupica test és lélekmelegítő pálinka után vidámabban megy a munka. A disznó már hófehérre van súrolva. Böllér uram egy újabb korty kisüsti után megkérdezi: Gazdauram, orjára vagy karajra bontsam a jószágot? Orjára annyit tesz, hogy a bontást a disznó hátáról kezdik, karajra pedig, hogy a hasáról és a gerincet hosszában kettévágják. Az asszonyok abálják a vért, tisztítják és zsírra vetik a vöröshagymát, majd néhány darab hús is kerül, egy kis szalonnásabb, egy kis húsosabb, egy kis máj, készül a pompás reggeli. Hagymás vér, sült húsdarabok, sült máj, házi savanyúságok, friss kenyér, igazi lakoma már reggel. Természetesen hozzá jóféle fűszeres forralt bor. Erre az időre már a disznó szétbontva az asztalon hever. Böllér uram nagy szakértelemmel csinosítgatja a sonkákat, válogatja a kolbásznak valót, alakítja a szalonnákat. A család apraja-nagyja kiveszi részét a munkából. Nálunk ebédre csak pörkölt készült, egy kis füstölt krumplival. Igazi szakértelmet igényel a kolbász ízesítése, sokan már patikamérleggel mérik ki a fűszereket, azonban hagyományosan szájíz szerint ízesítettek. Külön tudomány a hurkához való rizskása kifakadoztatása és a hurka fűszerezése. Egyes helyeken majoránnát tesznek bele, máshol csak sóval és borssal ízesítik. Ahány ház, annyi íz.
Krúdy Gyula a finom falatok költői méltatója így vélekedik ebben a kérdésben: "Könnyebb egy színdarabról véleményt alkotni a színházi premieren, mint a fűszerek elegendőségéről a disznó feldolgozásánál. Kár, hogy nincs mindennap disznóölés, amikor a férfiak megmutathatnák a nőknek, hogy ehhez az egyetlenegyhez jobban értenek, mint ők."

Estére kelve be van töltve a hurka, a kolbász, a disznósajt, amit felénk varslinak hívnak, más helyen gömböc a neve. A sonkák, szalonnák sóban vagy páclében fürödnek, hogy nemsokára füstre kerülhessenek. A tepertő is kisült, a zsír bödönökben várja a további felhasználást. A konyha felől egyre íncsiklandóbb illatok szállnak. Aztán végre: a háziasszony asztalhoz szólít, ahol már ott gőzölög az orjaleves, amelyről csak a magyar disznótorok szerencsés résztvevői tudják, milyen csodában van részük. Csigatészta úszik benne, s a színe sárga, mint az arany.

A hagyományok ismerői tudják, hogy a leves után szárma, azaz töltött káposzta következik, mégpedig nem rizzsel, hanem árpakásával a töltelékében. Majd sült hurka és kolbász kerül az asztalra, esetleg kolbászhússal töltött szűzpecsenye. Majd ha bírunk még enni, egy kis szilvalekvárral töltött hájas kiflivel koronázhatjuk meg ezt a fejedelmi lakomát.

A lakmározásnak ezzel tulajdonképpen vége, hazamenni azonban még a világért sem kell, ürülnek a borospalackok, nótaszó hallatszik, vidám mulatozás kezdődik. - és hajnalban megvillan a böllér kése, majd felhangzik egy hízó bús röfögése.

Barta László

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:

Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha

Disznótoros receptek

Az alábbi címen számtalan disznótoros recept tlálható, érdemes meglátogatni, kitünő oldal.

http://www.grocceni.com/disznovagas.html

Ízelítő a web lap tartalomjegyzékéből:

Kolbász receptek

http://www.grocceni.com/disznovagas.html

Német receptek
Magyar receptek
Citromos kolbászreceptek
Borsos kolbászreceptek
Köményes kolbászreceptek
Fokhagymás kolbászreceptek
Debreceni módra készült kolbász receptek
Gyulai módra készült kolbász receptek
Kimondottan erős kolbászreceptek

Szárazkolbász
Borsos kolbász
Laci bácsi köményes kolbásza
Paprikás vastagkolbász
Huszárkolbász
Méregerős spanyol kolbász
Fokhagymakrémes kolbász

Zsírsütés, tepertőkészítés
Tepertős hideg ételek
Tepertős meleg ételek
Receptek hájjal
Régi tepertős receptek

Tepertős túrós rétes
Töpörtyűs galuska
Töpörtyűs gombóc
Hájaspogácsa