DIANÁS CUKORKA
Pest megye
likőrös cukorka.
A dianás cukorka barna színű, étbevonómasszával bevont cukorkaszemei kb. 3 cm hosszúak, erősen nyújtott, ovális alakúak. Egyedi tömegük 6,2 g/db. A vékony, könnyen roppanó cukorhüvely sósborszesz-ízű, mentolos leheletet adó likőrt zár közre.
Szemenként papírba, majd műanyag zacskóba csomagolják, vagy 250 db-onként átlátszó, műanyag hengerbe gyűjtőzik. Ez utóbbi segíti az egyébként gyorsan beszáradó alkoholos termék hosszabb élvezhetőségét.
A termék 2% alkoholt tartalmaz. Kristálycukor, sósborszesz, tortabevonó felhasználásával készül. Az utóbbi időben a kész sósborszesz helyett annak nyersanyagait használják fel a gyártáshoz. A sósborszesz, víz, alkohol, etil-acetát és kristálymentol felhasználásával készül.
A sósborszesz eredetileg Franzbranntwein, azaz francia pálinka, illatosított és sós vízzel elegyített borszesz vagy törkölypálinka. Az alkoholhoz hasonló hatású házi szer, fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és erősítő készítményként használták.
Magyarországon az 1860 körüli években vált szélesebb körben ismertté. Az első hazai sósborszesz-készítményt Brázay Kálmán állította elő és hozta forgalomba. Brázay fűszerkereskedő volt (született 1839. október 16.), aki 1865-ben önállósította magát Pesten. "Brázay Kálmánnál népszerűbb kereskedő nem volt az országban, neve fogalommá vált. Nagyban hozzájárult a rendkívüli sikerhez az általa készített kiváló háziszernek, a Brázay-féle sósborszesznek igen nagy elterjedése, Kossuth Lajos beteg szeme is meggyógyult 1877-ben a Brázay-sósborszesztől és a nagy Emigráns ezt írásban közölte a gyártóval." (Gyöngyösi, 1942. 207.) A sósborszesz elterjedése és népszerűsége oda vezetett, hogy mások is foglalkozni kezdtek előállításával.
A sok próbálkozás közül kimagaslott Erényi Béla tevékenysége, aki 1900 táján a sósborszesznek egy új összetételét, a mentolos sósborszeszt hozta forgalomba, Diana sósborszesz néven. (Gyöngyösi, 1942. 179.) A Diana elnevezést nem a vadászat istennőjének neve ihlette, hanem személynév, esetleg az a tény, hogy a középkori alkimisták irataikban az ezüstöt nevezték így. A Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. 1904-ben alakult. 1910-ben a gyártási joggal együtt megvásárolta Erényi Béla "Diana sósborszesz és kozmetikai cikkek" üzletét, és ezt követően Budapest XIV. kerület, Angol utca 17-19. szám alatti üzemében megkezdte a Diana sósborszesz, vegyészeti, gyógyszerészeti, kozmetikai cikkek és cukorkák készítését. 1912-ben Bukarestben fióktelepet állított fel, 1915-ben leányvállalatot alapított, amely 1919-ben részvénytársasággá alakult Panacea Gyógyszervegyészeti Rt. néven. 1921-ben alapította meg a Marvel Illatszergyár Részvénytársaságot, ez az államosítás után a Magyar Likőripari Vállalat gyáregysége lett. (Budapest Lexikon I. 326.) Az első dianás cukorka megszületését nehéz tetten érni, de bizonyos, hogy a fent említett Angol utcai gyárban készítették a kereskedelmi forgalom számára. Ezenkívül egy cukrász, Ádám Károly neve is kapcsolatba hozható a dianás cukorkával. 1923-ban kezdte meg munkáját a Stühmer Frigyes Cukorka- és Csokoládégyárban, ahol likőrös és öntött bonbonokat készített, amelyek a sósborszesz mellett egyéb alkoholtartalmú töltelékeket is tartalmaztak, például: rumpraliné, konyakpasztilla stb. A népi hiedelem szerint a termékben lévő sósborszesz torokfertőtlenítő hatású, ezért a dianás cukorka megfázásos panaszokra is alkalmazható.
A sósborszesz értékesítésével - az átnézett árjegyzékek tanúsága szerint - 1898 és 1947 között számos kereskedő foglalkozott az országban (Seidl József - Budapest; Rosenfeld Adolf - Nagykanizsa; Löwenstein Mihály utóda, Horváth Nándor - Budapest; Wertheimer és Frankl - Budapest; Gauzer Ádám - Szekszárd; Szombathelyi Kereskedelmi Kör, Colonus - Budapest). Dianás cukorkát a sósborszesz mellett ez utóbbi árjegyzékében találunk: "Colonus Kereskedelmi Részvénytársaság Budapest V. Aulich u. 5. Árjegyzék 1946. december 20."
Itt az árak már a háborút követő infláció után bevezetett új forintban értendők: "Dianás cukorka 70-es 1 crt (karton) 16,7; Diana, Haiti, rumos 70-es 1 crt 22,52; Sósborszesz Diana 1-es 1 üveg 5,05; Sósborszesz Diana 0-ás 1 üveg 2,87; Sósborszesz Mekka 1-es 1 üveg 2,20." Ma is kedvelt csemege.
A kisebb boltok, kioszkok egész évben szemenként árusítják. Kellemes íze, kissé fertőtlenítő hatása miatt kedvelt. Olcsó nosztalgiatermék, inkább az idősebb korosztály és a középgeneráció keresi. A hűvös időszakokban keresettebb. Nyáron alkoholtartalma gyorsan beszárad, "behúzódik".
A pontos receptúra gyártási titkot képez. A ma is alkalmazott kézi gyártás igen nagy szakmai gyakorlatot kíván.
A cukorka készítése a cukorhüvely kéregöntéses technológiájú kialakításával indul. Ezt már a régi cukrász szakirodalom is jól ismeri. Lényege, hogy túltelített, sűrű cukoroldatot főznek, ami esetünkben sósborszesztartalmú. Fatálcákban előre elkészített, 55-60 °C-ra előtemperált keményítőpúderben, formanegatívok benyomásával kialakítják a kívánt ovális formát. Ebbe öntőtölcsérrel vagy öntőgéppel beöntik a még meleg, túltelített, likőrös oldatot. A formákba beöntött folyadék felületét vékonyan megszórják előmelegített keményítőliszttel, amely hártyaszerűen belepi. Néhány órai állás után - amely alatt a túltelített oldatból a lehűlés hatására vékony cukorkéreg kristályosodik ki - a megkérgesedett felületű cukorkakorpuszokat meg kell fordítani, hogy a cukorréteg, a kéreg egyenletesen megvastagodjék. 8-12 órai állás után a túltelített oldatból minden fölös cukor kikristályosodik, belül a kéregre rakódik, ezáltal elegendő szilárdságot nyer, hogy a keményítőből való kiszedés, az ún. lepúderezés után a bevonómasszával mártható legyen. A likőrös cukorkák kiszedését a keményítőlisztből, a vékony kéreg miatt, igen óvatosan kell végezni. Fontos a cukoroldat koncentrációja, mivel mind a túl tömény, mind a kelleténél hígabb oldat egyenetlen kéregképződést eredményez, és ezzel minőségproblémákat okoz. A keményítőliszt nedvessége is negatív hatású. A bevonás régen kézi módon, ma kis teljesítményű mártógéppel történik. A gyártás befejező fázisa a szemenkénti kézi csomagolás, majd zacskózás, illetve dobozolás.
A termelés mennyisége a termelőktől kapott információ alapján 59 tonna/év.
