fShare

Tweet

A Szegedi Vadaspark

A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű Magyarországon (40,5 ha). Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal. Az itt vadon élő állatok számát és életlehetőségeit odúk kihelyezésével illetve téli táplálással is igyekeznek bővíteni. Természetvédelmi vállalásai között az oktatás, a mentőmunka mellett fontos helyet kap a veszélyeztetett fajok megőrzésében történő szerep vállalása. A dél-amerikai karmos majmok tartásában és tenyésztésében európai hírűek eredményeik. Földrajzi elvű bemutatójuk leglátványosabb része a dél-amerikai rész, ahol a természetes adottságokat jól használva alakították ki az állatok nagy területű elhelyezési helyeit. Jövendő gyűjteményi céljaik közé tartozik a kistestű főemlősökkel, a ragadozó állatokkal és a madarakkal való foglalkozás, és egy terrárium-inszektárium ház építése, illetve számos állattartó hely korszerűsítése, jól átgondolt gyűjteményi terv alapján. A Szegedi Vadaspark az ember és a természet találkozási helye kíván lenni, ahol mindenki megismerkedhet a távoli, egzotikus tájak különleges, ritka állataival éppúgy, mint a hazai élővilág ezernyi titokzatos csodájával. Pillantson be az életünkbe, gyönyörködjön a szép állatokban, ismerje meg munkánkat céljainkat, elképzeléseinket!

A Szegedi Vadaspark az ország legfiatalabb állatkertje. 15 évvel ezelőtt , 1989. májusában, gyermeknapon nyitottuk meg kapunkat a látogatók előtt. Az óta folyamatosan fejlődünk, jelenleg csaknem száz állatfaj több mint négyszáz egyede szerepel gyűjteményünkben. Sok, nemzetközi téren is ritkaságszámba menő, kihalástól veszélyeztetett állattal, elsősorban dél-amerikai majomfélével találkozhat az évi mintegy százhúszezer látogatónk. Igen jó természeti adottságokkal rendelkezünk, mert a terület nagyrészét egy gyönyörű elegyes erdő borítja, ahol a leggyakoribb kocsányos tölgy mellett megtalálható a magas kőris, a kis- és nagylevelű hárs, a korai juhar, a mezei szil és még számos más növény. Az állatvilág is igen gazdag, különösen sok madár él a parkban, de pl. őzek, rókák, mókusok is előfordulnak.A Vadaspark fejlesztése során egyik legfontosabb feladatnak tekintjük ezen meglévő természeti értékek megóvását, sőt gyarapítását. Igen nagy öröm számunkra, hogy a 2000. év kezdetére területünk újabb 20 hektárral, közte három tóval bővült, így összesen 45 hektár rendkívül változatos természeti környezet áll rendelkezésünkre elképzeléseink megvalósításához. A viszonylag nagy terület lehetővé teszi, hogy állataink zömét nagy, sokszor több ezer négyzetméter kitevő, természetszerű kifutókban mutathassuk be, ahol például még a majmok többsége is 15-20 méter magas fákon tornászhat. Egyik elsődleges célunk az, hogy valamennyi meglévő állatunknak a legrövidebb idon belül a fent leírtakhoz hasonló elhelyezési körülményeket tudjunk biztosítani. Igen fontosnak tartjuk a természetvédelmi oktatást nevelést, valamint a kihalástólveszélyeztetett fajok megmentésében való közvetlen részvételt. Főállású zoopedagógusunk évente több száz gyerekcsoport részére tart foglalkozásokat, de a főiskolások számára is tartunk képzéseket. A Szegedi Vadaspark tagja az Európai Állatkertek Szövetségének (EAZA) és a Magyar Állatkertek Szövetségének ( MÁSZ). Több, mint egy tucat olyan állatfajunk van, amellyel részt veszünk az Európai Fajmegmento Programban (EEP), sőt a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) nemzetközi törzskönyvét is Parkunkban vezetjük, és mi végezzük ezen faj tenyésztésének európai koordinációját is.Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki a régió nemzeti parkjaival, s a sérült hazai védett állatokat befogadjuk, gyógykezeljük és ápoljuk, s utána, ha ez lehetséges, a nemzeti park munkatársaival közösen, újra szabadon engedjük őket .Parkunkban 29 főállású és egy négyórás munkatárs dolgozik. Szeged Város önálló gazdálkodású intézményeként éves költségvetésünk a fejlesztésekkel együtt 130-140 millió Ft., melyből a működési költségeknek valamivel több, mint ötven százalékát a város adja támogatásként, a többit nekünk kell kigazdálkodnunk. Fejlesztéseinket részben városi támogatásból, részben pályázati forrásokból, illetve szponzori és alapítványi támogatásokból valósítjuk meg. Igen örvendetes, hogy a 2004-2006-ig terjedő időszakra Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése összesen 100 millió Ft. fejlesztési támogatást szavazott meg, melyből az első évben Dél-Amerika házat és oroszlán-bemutatót kívánunk építeni, a második évben a dél alföldi parasztudvar kialakítását tervezzük, illetve bővítjük az Afrika bemutatót. A harmadik évben terveink szerint elkészül az új főbejárat és egy akvárium-terrárium épület is. Mindezek megvalósításához azonban a városi támogatás és a pályázati források mellett egyéb segítségre is szükségünk van .Van egy közérdekű alapítványunk, a Szegedi Vadasparkért Alapítvány, amelynek a számlájára befizetett összegeket elsősorban az új fejlesztések megvalósítására fordítjuk.

Az alábbiakban csak néhány érdekes állatot emelünk ki a sok közül, de részletesebben szólunk a Dél-Amerika bemutatónkról, amely igazi különlegességnek számít.

Utazás Dél-Amerikába Az erdőben kanyargó ösvényen először a Brazília középső részét borító száraz füves, bozótosok jellegzetes állatával, a sörényes farkassal találkozhatunk, amely Magyarországon csak nálunk látható, állatkertben ritka, az Európai Fajmegmento Programban ( EEP ) szereplő faj. Az apró rágcsálókon és madarakon kívül viszonylag nagy mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt. Rövidesen kiérünk az argentin pampákra, ahol - éppúgy, mint a vadonban - a teve-félék családjába tartozó guanakók (Láma guanicoe) együtt legelnek a futómadár nandukkal ( Rhea americana ) és a nagytestu rágcsálókkal, a marákkal ( Dolichotis patagonum. Ugyancsak ezen a részen látható a föd legnagyobb testű rágcsálója, az 50 kg-nál is nagyobb súlyt elérő capybara vagy más néven vízidisznó,( Hydrochoreus), a pompázatos chilei flamingó, ( Phoenicopterus chileaensis ) és még sok más vízimadár.Ezután egy kis kert mellett haladunk el, ahol tavasztól őszig olyan jellegzetes Dél-Amerikai kultúrnövényeket láthatunk, mint például az ősi kukorica ( Zea mexicana ), az édesburgonya (Ipomoea batatas), az amaránt ( Amaranthus caudatus), a földcseresznye (Physalis peruviana) és egyebek.Balról az óriás kaktuszok jelzik, hogy az Andok magas hegyinek állatvilága következik.A kecses, szélvészgyors vikunyák ( Lama vicugna) 5-6 ezer magasságban is megélnek, s a ritka levegő ellenére kitartó vágtázók. A földön a legfinomabb kelméket az ö gyapjukból szövik. Majdnem ez okozta vesztüket is, de ma már élőhelyükön szigorú védelem alatt állnak. Magyarországon csak itt látható ez az Európai Fajmegmento Program ( EEP) keretébe tartozó faj.A két ősi indián háziállat az ugyancsak csodálatos gyapjút adó alpaka (Lama pacos) és a régmúlt időkben a szekeret helyettesítő, teherhordó láma ( Lama glama ) megtekintése után az Amazonas menti őserdőkbe jutunk.A tapírok ( Tapirus terrestris ) tava mellett az őserdők jellegzetes vaddisznói az örvös pekarik ( Tayassu tayacu ) legelnek. Az aljnövényzetben fellelhető gyümölcsöket, gumókat, gyökereket, hajtásokat, gerinces és gerinctelen állatokat egyaránt elfogyasztják. Elkóborolt egyedei a ragadozók kedvenc zsákmányai, bár falkában nemegyszer még a jaguárral is szembeszállnak.A pekarik után a majmok világa következik. A villanypásztorral körbekerített erdőrészekben a rendkívül intelligens csuklyás majmok ( Cebus apella ), a bámulatos mászóteljesítményre képes pókmajmok ( Ateles spp.) éppúgy megfigyelhetők, mint az Európában csak néhány állatkertben látható, különleges ritkaságnak számító bőgőmajom ( Alouatta caraya )A majomerdőt elhagyva a hatalmas termetű, színpompás tollazatú zöldszárnyú ara (Arachloroptera ) papagájok ricsaja fogad bennünket. A több mint negyven állat részére az idén készült el a tekintélyes nagyságú ház és a hozzá tartozó tágas külső röpde.A Dél-Amerika bemutató a trópusi háznál ér véget, ahol az esőerdok csodálatos kis majmocskái tekinthetők meg. Ebben a Magyarországon egyedülálló gyűjteményben szinte minden állat kihalástól veszélyeztetett, különleges ritkaság. Ilyenek például a Brazília keleti partvidéki őserdőiben élő, rendkívül veszélyeztetett oroszlán majmocskák, az arany oroszlán tamarin ( Leontopithecus rosalia ) és az aranyfejű oroszlán tamarin ( Leontopithecus chrysomelas ) , melyek megmentésére világméretű tenyészprogramot dolgoztak ki, s a fogságban született állatokból már többet sikerült az eredeti élőhelyre visszatelepíteni. De itt látható a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) melynek nemzetközi törzskönyvét és európai fajkoordinációját a Szegedi Vadasparkban végezzükA látványos frizurával rendelkező lisztmajmocska ( Saguinus oedipus ) nevét a híres magyar zeneszerző után kapta, s ugyancsak veszélyeztetett, akárcsak a Goeldi-féle ugrótamarin (Callimico goeldi ), az ezüstös selyemmajmocska ( Callithrix argentata ) vagy az aranykezű tamarin ( Saguinus midas

fShare

Tweet