: Szeged; Találatok: 4512

REÖK - (Regionális Összművészeti Központ) Szeged

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

REÖK - (Regionális Összművészeti Központ) Szeged

Az épület története

Papp Katalin
Reök-palota: szenvedély építészetben és művészetben

Szegeden, a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán találhatjuk a hazai szecesszió ezen egyedülálló alkotását. A külföldi szakirodalomban "Hungarian Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílus jegyeit magán viselő ház Magyar Ede tervei alapján 1907-ben készült el. A katalán Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike.

Valóban ritka kincset birtokol Szeged városa. A város szívében egy évszázada álló családi palota - dacolva háborúkkal, rendszerváltozásokkal - európai viszonylatban is kimagasló, különleges érték. Alkotója, a fiatalon - 35 évesen - elhunyt építőmester, Magyar Ede, aki elszánt, bátor és tehetséges volt ahhoz, hogy a konzervatív magyar szemlélet ellenére, szűkebb hazájába, a dél-alföldi városba bekapcsolja Európát. Azt az európai fejlődést hozta el, amely újító eszméivel áthatotta nemcsak a kor építészetét, hanem új szemléletével hatni tudott más művészeti műfajokra is. Bár a korszak magyar építészetében - így Szegeden is - fellelhetőek ezen legújabb szemlélet egyes elemei, mégis fiatalos és elszánt lendület, európai tapasztalat és kitekintés kellett ahhoz, hogy Szegeden létrejöhessen egy olyan egyedülálló épület, mely még a szecesszió stílusának követői körében is meglepően bátornak hatott.

Az Európában egyre népszerűbb irányzatnak - a még virágzó, általánosan elfogadott eklektikus szemlélettel szemben - Magyarországon is voltak követői. Egy-egy csoportosulás vagy iskola munkássága (Lechner, Medgyaszay, Kós, a Fiatalok csoportja stb.) kitörölhetetlen a magyar építészet történetéből. A magyar szecesszió legismertebb, legnagyobb hatású építészének Lechner Ödönt (1845-1914) tartják, aki a stílus magyar irányzatának, a magyar formanyelv megteremtésének kezdeményezője is volt. Lechner Szegeden is alkotott, de a Reök-palotán mégsem az ő, hanem sokkal inkább - Magyar Ede párizsi személyes élményein átszűrve - a francia és a belga Art Nouveau hatása mutatható ki. A magyar szecesszió e ritka vonulatába néhány budapesti épületen kívül - melyek közül Vidor Emil épületei emelkednek ki - egyedül ez a szegedi palota sorolható. Stiláris újdonsága mellett különös értéke, hogy egy időben született az európai nagyvárosokban emelt hasonló épületekkel.

A ház "felfedezője" az 1970-es években Bakonyi Tibor (1934-1982), Szegeden élő építészmérnök volt. Fáradhatatlan szenvedéllyel kutatta az épület tervezője, Magyar Ede és építtetője, Reök Iván (1855-1923) vízépítő mérnök múltját, történetét. Bakonyi kutatásai alapján (Bakonyi Tibor: Magyar Ede. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989) tekintjük át röviden az építő és építtető történetét, valamint az épület jellemzését.
Magyar Ede Orosházán született 1877. január 31-én. A harmadik gyermekként született Ede hároméves, amikor a család felvette a Magyar vezetéknevet. Építőmesteri képesítését a Budapesti Állami Felsőépítőipari Iskolában szerezte 1901-ben. Tanulmányai során többször utazott külföldre; kedvenc úticélja Párizs volt.
Külföldi tanulmányútjai után főként Szegeden tevékenykedett. A századfordulót követő években még tartott az építőipar kiegyezést követő fellendülési szakasza, így alkotómunkáját kedvező időpontban kezdhette. Tervezői munkássága 1904-től ismeretes. Huszonkilenc évesen kapott megbízást a Reök-palota megtervezésére. Egy építész számára a mai napig ritka adomány, hogy saját hazájában olyan megbízóval kerülhet kapcsolatba, aki nemcsak hasonló szemlélettel, széleskörű látásmóddal bír, hanem olyan bizalommal is van iránta, hogy teljes odaadással, szenvedéllyel megvalósíthatja elképzelését.
Az épület engedélyezési terveit 1906. július 2-án nyújtotta be a városépítészeti bizottsághoz. E tervek alaprajzi elrendezése szinte megegyezett a megvalósult állapottal, de a homlokzatok, a tényleges ablakok és ajtók feltüntetése mellett neobarokk részletmegoldáŹsokat és homlokzattagolást is tartalmaztak. 1907 novemberére, alig másfél év alatt készült el igényes kivitelben, túlnyomórészt helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. Az alaprajz a család igényeit tükrözi: Reök Iván fiai részére szintenként egy-egy garzonlakás, leányai részére szintenként két-két többszobás lakás készült el. A lakások elhelyezése és kialakítása az építés idejének korszerű és ötletgazdag megoldását idézi. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték. A bejárattól balra Magyar Ede saját tervezőirodáját rendezte be.

A Reök-palota városképi hatását növeli az előtte levő kis teresedés. A kétemeletes saroképület szinte szobrászi eszközökkel formált homlokzatai már messziről felkeltik érdeklődésünket. A külső tömegképzés hangsúlya a nyitott és zárt erkélyekkel, valamint a magas pártafallal tagolt sarokrészen van. Hullámzó falsíkjai, varázslatos virágmotívumai változatosságot mutatnak, ugyanakkor az építészeti tektonikával szerves egységet képezve kiegyensúlyozottságot sugallnak. A homlokzattagolás ritmikája is rendkívül szellemes, kiegyensúlyozott: egyszerre képes hangsúlyozni a főbejáratot és a sarokátfordulást.
Ma is ámulatot és csodálatot vált ki Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, még feloldásra váró szimbólumrendszere, amely az épület minden egyes részletén tetten érhető. Elfogadhatjuk lelkes elemzőjének, Bakonyinak állítását, hogy ilyen formai tökéletességre, a virágmotívumok építészeti tagozatokká való átlényegítésére, a virágmotívumokból komponált oszlopfők és pilaszter fejezetek ilyen szép formálására az Art Nouveau egész mozgalmán belül alig találunk példát. Magyar Ede munkatársa, Takács János igen pontosan felidézi Magyar szokatlan formálásának indítékait:
"Alapvető a falsíkok hullámos kialakítása. Az egész homlokzat mintegy dombormű, a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével. A lágy árnyékú zárterkélyek, a nyitott erkélyek hullámos alátámasztékai, a lizénák, oszloptörzsek, oromzatok hullámos kialakítása is mind a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődnek össze." (Bakonyi 1989:11)
A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg vízitündérek díszítettek, de ezeket a család konzervatívabb ízlésű hölgytagjai rövidesen lekapartatták. Az épületbelsőről Bakonyi az alábbi szenvedélyes elemzést adja:
"A homlokzatok alkalmazott stilizált növényi ornamentikája a lépcsőházban is folytatódik. A gyökérből kinövő indadísz vaspálcán felfutva virágcsokorba szökken. A rácsmezőkön sáslevelek között bimbós és kinyílt liliomok láthatók, melyek felfelé lüktető, sodró hatást keltenek. Az orsótérbe pillantva csupa kinyílt virág látható, s ez minden irányban élményszerűvé teszi a közlekedést. Az épületen található ritka szépségű kovácsoltvas munkákat Fekete Pál (1873-1908) szegedi díszkovács, a hazai szecessziós kovácsművészet egyik invenciózus, kitűnő formaérzékű mestere készítette Magyar Ede rajzai alapján.

A lépcsőház minden ablaka más és más osztású, a vékony ablakosztó bordák is virágmotívumokra emlékeztetnek. A lépcsőt kísérő szalagdísz ismétlődő elemekből álló, felfelé hullámzó kalligráfiái is fokozzák a lépcsőház varázsát." (Bakonyi 1989:12)
Bakonyi szerint a főbejárat feletti orommezőbe komponált két lófej a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra, míg a sarokrész tetején terpeszkedő madár az egykori "Fekete sas" utcára utal.
A szegedi Reök-palota megépítése hírnevet szerzett Magyar Ede számára. Sorra kapta a megrendeléseket, főképp lakóházak építésére. 1909-ben egy országos tervpályázat nyerteseként kapott megbízást az 1400 fő befogadóképességű kaposvári színház tervezésére. Építése 1910 januárjában kezdődött, 1911 áprilisában tartották a vasbeton szerkezetek teherpróbáját. A szeptember 2-án felavatott épületről a korabeli sajtó "Szegedi építészek remekműve" címmel számolt be.
Magyar Ede 1912. május 5-én szíven lőtte magát. Említésre méltó további munkái: Schäffer-ház, Szeged (1904-05); református templom, Nagykikinda (1908 körül); Ungár-Mayer-palota, Szeged (1910-11); Református-palota, Szeged (1910-12); Simon-palota, Hódmezővásárhely (1912-13).
Tragikusan rövid, de megkerülhetetlen alkotói munkásságával a magyar szecesszió kiemelkedő tervezői közé tartozik. Azok közé az alkotók közé sorolhatjuk, aki az európai áramlatok, fejlődési tendenciák megjelenésével egy időben tudta magáévá tenni a kor szellemét, az új eszmét és a korszerű látásmódot. A Reök-palota jellegzetes formálása egyedülálló hazánkban; kompozíciós módszerei, plasztikai elemei Európában is ritkaságnak számítanak.

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését, új stiláris egység megteremtését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, amit a természeti képződmények, a növényi formák törvényszerűségeinek megfelelően alakítottak, formáltak. Építészettörténeti elemzők a szecessziós építészeti formák eredetét William Blake (1757-1827) festményeire vezetik vissza. Bakonyi is hivatkozik Edwin Johnston, ír származású művészettörténész megjegyzésére:
"A hatalmas görbevonalú erkélyek és a növényi frízek az utcasarok kiugrásán futnak össze egy szabálytalan ház-orom állkapocsba, mely William Blake Atyaúristenének távoli hasonmása." (Bakonyi 1989:11)
A fantázia szárnyalásának csúcsát alighanem a katalán építész, Antoni Gaudí (1852-1926), a szecesszió talán legérdekesebb és legeredetibb egyénisége alkotta meg. A szegedi Reök-palota "testvérének" valóban a barcelonai Casa Batlló vagy a Casa Milá épületeket tekinthetjük, amelyek a szegedivel egy időben épültek. Homlokzati megjelenésben és a belső terek részleteinek megformálásában is kimutatható a rokonság.
Ugyanakkor mindketten merítettek a brüsszeli Victor Horta épületeinek formavilágából. Mintául szolgálhatott például a közismert brüsszeli épület, a Tassel-palota (1893) vagy Horta 1898-1900 között épült saját lakóházának jellegzetes térképzései, az előcsarnok és a lépcsők részletei is. Továbbá francia párhuzamként Hector Guimard (1867-1942) nevét kell még megemlítenünk, aki nagy hatást gyakorolt kortársaira az 1900. évi világkiállításra elkészült legismertebb munkáin keresztül, mint például a párizsi metró lejárati pavilonjaival vagy lépcsőfoglalatai dekoratív vonalvezetésével. Mindkettejükre az expresszív, plasztikus formálás, a gazdag részletképzés, illetve a felületek mozgalmas kezelésmódja jellemző.
A 20. század második felében több átalakítást és felújítást is megélt az épület. Az egykor városi palotának szánt különleges szecessziós palota mostani felújítása, átalakítása után még többet mutat belső értékeiből is. A földszinti terek nyilvánossága után az emeletek is közösségi funkciót kaptak. A felújítás eredményeként újabb helyet vehet birtokba a város művészetek iránt érdeklődő közönsége.
A száz éve született szecessziós városi palota megújulva, 2007 augusztusában nyitja meg kapuit. A Reök igazgatója, Herczeg Tamás az épület megálmodóihoz hasonló szenvedéllyel indítja el az épület programjait. A többfunkciós kulturális célra átalakított, többek között városi képtár igényével felújított épület, a "Reök-palota - REgionális Összművészeti Központ" elsőként a "Szépség és fájdalom" című kiállítással várja az érdeklődőket.

Programok:

Kiállítások 2010

2010. január 29- május 6.

Toulouse Lautrec kiállítás

Henri Toulouse-Lautrec-től, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású alkotójától litográfiák láthatók a REÖK-ben. A tárlat Lautrec utolsó évtizedének munkásságát foglalja össze, és elénk varázsolja a tizenkilencedik század mondén párizsi világát. A kiállítás három nagy tematikában foglalja össze ezt a tíz évet. A cirkusz világa mellett a Moulin Rouge szivarfüstös éjszakái elevenednek meg a falakon, valamint Lautrec zene iránti rajongása. A többi mű a kor ismert színészeit, énekeseit – így például Sarah Bernhardt-ot és Yvette Guilbert-t –, valamint Lautrec számára kedves életképeket mutat be. A kiállításon szereplő fekete-fehér és színes litográfiák egy New Yorkban élő, magyar származású műgyűjtő-galerista tulajdonából érkeztek a REÖK-be.

2010. február 19 - május 2.

Lázár Pál kiállítás

Lázár Pál szegedi származású festő emlékkiállítása – melyet abból az alkalomból tekinthetnek meg a REÖK látogatói, hogy a művész idén lenne hetven éves – elsősorban az 1990-es évektől született alkotásokat mutatja be. Ekkortól kezd el foglalkozni az absztrakcióhoz közelítő ábrázolási móddal. Alkotásain fények és hangulatok jelennek meg, műveire jellemző, hogy a képsíkon többnyire kék, okker, fekete lemezes foltok villannak fel. Érdekesség, hogy a tárlat közel huszonöt kisplasztikát is bemutat, bár a művészt elsősorban festőként ismerik.

2010. május 15- július 11.

XIII. Táblaképfestészeti Biennálé

A szegedi nyár kulturális életének hagyományosan az egyik legjelentősebb eseménye az országos képzőművészeti találkozó. A kiállítás a hazai táblaképfestészetről igyekszik átfogó és hiteles képet nyújtani a zsűri által kiválasztott művek bemutatásával. A zsűrizés és az anyagbegyűjtés a korábbiakhoz képest idén kissé megújult formában kerül lebonyolításra, így a szabad beadás mellett felkéréssel invitálunk művészeket, méghozzá Kossuth- és Munkácsy-díjas, országosan is ismert és elismert alkotókat – így például többek között Konkoly Gyulát, efZámbó Istvánt, feLugossy Lászlót, Vilhelm Károlyt, Csáki Róbertet, Dienes Gábort – az anyagbeadásra. A REÖK azt szeretné elérni, hogy a kétévente megrendezésre kerülő szemle a magyar kortárs képzőművészet valóban reprezentatív kiállításává váljon.

2010. május 22- július 11. „12

Pozíció” kortárs darmstadti kiállítás a testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóján

Szeged kiemelkedő kulturális együttműködést ápol számos testvérvárosával, amelyekből már több anyag érkezett a REÖK-be. Idén két testvérvárosnak, Darmstadt-nak és Cambridge-dzsnek a biennáléhoz ilyetén mód szervesen kapcsolódó kiállításra lesz lehetősége. A darmstadt-i kortárs képzőművészetet reprezentáló csoportos tárlat mindösszesen tizenkét kortárs művész alkotásaiból nyílik majd, melyet festészeti és szobrászati alkotások egyaránt gazdagítanak. A hat festő- és hat szobrászművész a nagy hagyományú darmstadt-i „szecessziós művésztelep” meghatározó egyéniségei. A kiállító alkotók: Gerda Bier, Isabelle Dutoit, Thomas Duttenhöfer, Horst Haack, Nikolaus Heyduck, Helmut Lander, Eberhard Linke, Julia Philipps, Klaus Staudt, Frank Schylla, Helmut Werres, Michael Zwingmann. A kiállítás aktualitását – az együttműködés szokásos keretein túl – kiemeli a két város testvérvárosi kapcsolatának húsz éves jubileumi alkalma.

2010. július 17- augusztus 21.

Morph szoborkiállítás

A Morph egy öttagú, 2005-ben szerveződött szobrászművész csoport. A csoport egy közös, az emberi alakból kiinduló, szobrászi gondolkozást szimbolizálja. A csoport tagjai: Drabik István, Gaál József, Kalmár János, Mata Attila, Szabó Tamás. A REÖK egy szintjét elfoglaló, kifejezetten szobrászati kiállításon a magyar szobrászművészetben jelentős szerepet betöltő csoport mutatkozik be. Kisplasztikák és nagyobbak, jelentős meghatározó helyet betöltő.

2010. július 17- szeptember 12.

Keresztmetszet a nemzetközi grafikai triennálé anyagából

Krakkó és Bécs után Szegeden lesz látható a nemzetközi grafikai triennálé, amely nagy megtiszteltetés a városnak. Külön felkérés érkezett Bécsből arra, hogy mutassuk be az alkotásokat. A modern grafika különböző törekvéseit, jelentős és ismert európai grafikusok munkáit láthatják majd a látogatók a kiállításon.

2010. július 17- szeptember 12

Nicholas James Juett kiállítása – válogatás a Cambridge-i kortárs festőművész alkotásaiból

Szeged kiemelkedő kulturális együttműködést ápol számos testvérvárosával, amelyekből már több anyag érkezett a REÖK-be. Idén két testvérvárosnak, Darmstadt-nak és Cambridge-dzsnek a biennáléhoz ilyetén mód szervesen kapcsolódó kiállításra lesz lehetősége. A cambridge-i Nicholas James Juet festőművész különleges látásmódja meghatározó a kortárs képzőművészetre. A tárlat különlegessége, hogy a művészt a korábbi magyarországi látogatásai inspirálták a kiállítandó művei megalkotására, vagyis a fotók és festmények a Reök-palota ihletésére születtek meg. A művész a hagyományos művészeti eszközökön és technikákon túl informatikai eszközöket is felhasznál. A REÖK-ben tervezett tárlat különlegessége az is, hogy interaktívvá kívánja tenni azt, a mai modern kommunikáció felhasználásával.

2010. augusztus 25- október 31.

Rembrandt kiállítás

A 17. századi németalföldi festészet legjelentősebb alkotójának grafikai életművét reprezentálja a kiállítás. A tervek szerint néhány festmény is érkezik a bécsi Kunsthistorisches Museum-ból.

2010. október 16 - november 7.

Magyar Festészet Napja kiállítás

Egy művésztelep alkotóinak bemutatása, immár harmadik alkalommal a REÖK-ben.

2010. november 1- 2011. január 21.

Csáki Róbert életmű kiállítás

Csáki Róbert kiállítása egy hosszabb sorozat első része lesz, hiszen a szervezők tervei szerint ismert és elismert kortárs hazai alkotók nagy életműkiállításait láthatják a REÖK-be látogatók az elkövetkezendő években. Csáki alkotásait is életműkiállítás keretében láthatja majd a közönség, ami már csak azért is különleges, mert a művész teljes életművét, egy adott tárlat keretein belül, még sosem mutatták be. Közel százhúsz alkotás érkezik magángyűjtőktől a kiállításra, mely a REÖK mindkét szintjét elfoglalja majd. Fontos jellemzője a tárlatnak, hogy számos alkotás kimondottan ezekre a terekre készült, hiszen az alkotót megihlették a palota csodálatos terei. Újonnan, szintén e hatásra született portrésorozatokat is bemutat majd a tárlat.

Elérhetőség

REÖK - Regionális Összművészeti Központ

REÖK igazgató: Herczeg Tamás>>
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
Tel.: 0662/471-411, 0662/471-169
Fax: 0662/471-411
www.reok.hu

Üzemeltető szervezet:

SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ÉS FESZTIVÁL SZERVEZŐ NONPROFIT KFT.
Igazgató: Bátyai Edina>>
Igazgatóhelyettes: Herczeg Tamás

Cím: 6720 Tisza Lajos krt. 56.
Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2260
Tel./Fax: +36-62/471-411
Tel.: +36-62/471-169
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.szegediszabadteri.hu

Jegyértékesítés:

Helyszínen és elővételben:
REÖK, 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
T.: +36-62/541-205; +36-62/541-209
Fax: +36-62/541-206;
Nyitvatartás: hétfő - vasárnap: 10-18-ig
(Képtár nyitvatartás: kedd - vasárnap: 10-18-ig)

Szegedi Szabadtéri Játékok

Üdülési csekkel a Szabadtérire

Üdülési csekkel továbbra is lehet jegyet váltani a Szegedi Szabadtéri előadásaira. Nem csak Szegeden indult roham a jegyekért: az akció rendkívül népszerű az országos roadshow-n is. A város elsőszámú büszkeségének nem hiába tartják a Szabadtérit a Nagy Szegedi Reklámfelmérés válaszadói.
Roham fogadta több vidéki városban is a Szabadtéri és a szegedi Tourinform közös roadshow-ján a jegyértékesítőket: Kecskeméten, Szolnokon, Gyulán és Békéscsabán nagy siker övezte a kezdeményezést, hogy üdülési csekket is be lehetett váltani a Szabadtéri közönség-csábító előadásaira.
Sokan gondolták úgy a vásárlók közül, hogy nyári kikapcsolódásnak mi sem lehet jobb, mint a My Fair Lady, a Carmen vagy akár a Dózsa, azok pazar szereposztása valamint a fesztivál produkcióitól már megszokott pompás látvány és hangulat. A fesztivál csillagfényes éjszakái a nyár elmúltával is meghatározó élményei lesznek az előadásra ellátogatóknak, ráadásul ezzel a kedvező lehetőséggel azt sem kell érezniük, hogy a pénztárcájukkal áldoztak a kultúra oltárán.
A szegediek továbbra is bármikor beválthatják az üdülési csekkeket a nyári előadásokra a REÖK-ben található fesztivál jegyirodán. A Szabadtérit tartják a legnépszerűbb programnak és a legkiemelkedőbb büszkeségnek a városlakók a Szegeden zajló kulturális programok és a város hírnevét megalapozó jellegzetességek közül – derül ki a 2010-es Nagy Szegedi Reklámfelmérésre adott válaszokból.
Idén nyáron a július 2-án indul a fesztivál a My Fair Lady-vel, amely sztárszereposztással kerül színre: Tompos Kátya, Gálvölgyi János és Széles László mellett láthatja a közönség a friss Kossuth-díjas Bezerédi Zoltánt, Venczel Verát és Szabó Kimmel Tamást.
A Dózsa produkcióban Novák Péter visszatér a tánc műfajához, az Operett-Opera Gála többek között Miklósa Erika hangjával kényeztet, a Carmen „élményopera" nemzetközi szereposztással látható. Az idei Szabadtérit a Hair zárja, melyben Berger szerepét a közönség-kedvenc Dolhai Attila játssza.