Szeged látnivalói

SZEGED - A NAPFÉNY VÁROSA

Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelő Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történeleméről, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres. A városban működő Szegedi Tudományegyetem olyan fiatalos pezsgést kölcsönöz Szegednek, mely megmutatkozik a kulturális és sport életben is. Szívélyes vendégszeretettel és tárt karokkal várjuk vendégeinket!

A Dóm téren nevezetes épületek sora található: Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai. Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben lévő Görögkeleti Szerb Templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó ikonosztázion, 80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi teret uralja a Városháza szecessziós, tornyos épülete, a  Reök-Palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós műremek. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban, mint a Havas Boldogasszony Templom és Ferences Kolostor (Alsóváros, Mátyás király tér). A  XV. századi, későgótikus műemlék együttese. Kegyképe a világhírű czestochowai Fekete Mária kegykép másolata. Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó  író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-, Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti  kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze. A  Pick  Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Tisza- part 10.), a világhírű  Pick-szalámi készítésének teljes folyamatát mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos árvízvédelemről ad képet a Vízügyi Történeti Emlékhely (Maros torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a  Kiskundorozsmai-szélmalom (Kiskundorozsma, Bölcs u.). Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).

Találjon több ehhez hasonló fényképet a SZEGEDI WIW-n

Széchenyi tér

Elhelyezkedés: Belváros

Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

 

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a " Sóhajok hídja" köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: "Szeged szebb lesz, mint volt !" A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

 

Klauzál tér

A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik. A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.

Új Zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

 

Új Zsinagóga . Hajnóczy u.
Nyitva: Ápr. 1 - Szept. 30.: H-P: 10 - 12h 13 -17h
Szo: zárva, V: 10 - 12h 13 - 17h
Okt. 1 - Márc. 31.: H-P 09-14h Szo: zárva, V: 09-14h
Tel.: +36-62/423-849

Web: www.zsinagoga.szeged.hu

Reök-palota

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban "Ungarischer Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából. A homlokzaton és az épület lépcsőházában stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak "lófaraháznak" nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el. Innen a Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk.

 

Dugonics tér

Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Dugonics Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház. Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása. A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget. A Dugonics térről az Árpád téren keresztül folytatjuk sétánkat az Aradi Vértanúk terére.

 

Aradi Vértanúk tere

A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása. Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.

 

Dóm

A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony. Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. század második feléből valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi Kőbárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedő épületekben működik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Zenélő óra

A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi

Egyház történeti Múzeum
Dóm tér 5. Tel.: +36-62/420-953
Nyitva: Ápr.1.- Okt. 31. H.: zárva K-V.: 10-18 h
Nov. 1.- Márc. .31. H.: zárva K-V.: 10-16 h

Szerb templom

A Dóm tér északi oldalán áll a görögkeleti szerb templom. Ezt a gyönyörű barokk épületet Szent Miklós tiszteletére emelték 1778-ban. Figyelmet érdemelnek az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. Szegeden a szerb nemzetiség a török időkben jelent meg először. A 18. és 19. században jelentős szerepet játszottak a vidék kereskedelmi életében. Többségük a Palánkban, a város egyik legősibb településrészében, kisebb csoportjuk pedig Felsővároson lakott. A misztikus hangulatú templombelsőbe belépve azonnal szembetűnik az arannyal dúsan díszített ikonosztáz, mely az ország egyik legszebb ilyen alkotása, Popovics János műve. A barokk hatásokat tükröző ikonok, a füstölgő tömjén, a gyertyafény mind különleges hangulatot kelt a látogatóban. A szemközti házban lakó pópa télen-nyáron készséggel megmutatja az érdeklődőknek a templomot. A Dóm téren található a Csongrád Megyei Levéltárnak otthont adó Somogyi-könyvtár, benne a könyvtáralapító Somogyi Károly műemléki értékű könyvgyűjteményével és a városi közkönyvtárral.

 

Fekete Ház

A Somogyi és az Oskola utca sarkán látható a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, a késő klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Hild József tervei alapján épült 1868-ban és ebben az épületben működött hajdanán a Hungária szálló. A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye, illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

Nyitva: H.: zárva K.: 10 - 15 h Sz.-V.: 10 - 17 h
Tel.: +36-62/425-872

Móra Ferenc Múzeum

A Dóm térről kiinduló Oskola utcán végigsétálva jutunk el a Roosevelt térre, ahol az ötvenes évekig a halpiac működött. A tér Tisza felöli oldalán áll a szeretett folyóját elmélyülten szemlélő Juhász Gyula szobra. A Belvárosi híd eredetileg Feketeházy János terve alapján az Eiffel-cég által kivitelezett első közúti híd helyén épült újjá 1948-ban. A híd alatt tovább haladva Móra Ferenc szobrához jutunk, mellette egy gabonakévén üldögélő parasztfigura, Mátyás, az író "Ének a búzamezőkről" című regényének hőse. A Móra szoborral szemben látható a hajdani múzeumigazgató Tömörkény István szobra és a Múzeummal szemben, a hídfő oldalánál Mikszáth Kálmán mellszobra áll. Ezen a téren áll a Móra Ferenc Múzeum, mely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: "A KÖZMŰVELŐDÉSNEK" épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, "Avarnak mondták magukat" című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást

 

A Tisza

Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva. A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz "nekivág" és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak. Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák halétel specialitásaikhoz tiszai halat kínálnak.

Stefánia

Sétánk során a Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben, pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg a palota, melyben megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban innen indult Nándorfehérvár ostromára. 1543-ban a törökök foglalták el és 143 évi megszállás után szabadítják fel a keresztény csapatok 1686-ban. II. József szüntette meg erődítmény jellegét és börtönné alakítatta át. Nagy kiterjedése miatt 1880-82 között lebontották. A nagy árvíz után a vár megmaradt falai között étterem, kioszk működött, majd 1959-ben restaurálták, és a múzeum várostörténeti kiállítását helyezték el benne.
Néhány évvel ezelőtt a szegediek óhaja szerint méltó helyére került Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra, Ligeti Miklós alkotása, mely éveken keresztül a vármúzeum kertjében állt.

Kass Szálló

A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött. A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-től Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. Az új, immár harmadik Hungária Szálló megnyitásakor, 1977-ben újra bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg. Az épület előtt áll Dankó Pista híres nótaszerző és zenész szobra, Margó Ede alkotása.

Kass Galéria . Vár u. 7. . Tel.: +36-62/420-303
Nyitva: Hétfő: zárva Kedd -Vasárnap: 10-17 h

 

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

Varga Mátyás Sz ínház történeti Kiállítása
Bécsi krt. 11/a. Tel.: +36-62/421-948
Nyitva: H.: zárva K-V.: 10-14 h

 

Gróf-palota

A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos volt. Az épület építésekor megfogalmazta, hogy kinek szánja a Tisza Lajos körúti palotáját: "korszerű, magas lakbéreket is megfizetni képes, bizonyára megfelelő hivatali pozícióban lévő, jól szituált tisztviselők, vagy egyéb foglalkozásúak számára" Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, melyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek. Rendkívüli változatosságot jelent és egy sajátos ritmust ad az épület főhomlokzatának az alapfalsíkból kiugró kis félköríves és hosszú erkélyek váltakozása. A síkokból eredő mozgalmasságot fokozza az erkélyek mellvédjeinek változatossága. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzathoz képest erősen visszafogottak leegyszerűsítettek. A homlokzati ornamentikák gazdag arany és kék mozaikja keleties hatást tükröz, főleg az első emeleti erkélynél a falsík mezőjében alkalmazott díszítőelemek, pávaszemek. A magyaros motívumok a domború mázas kerámiában jelennek meg. Rendkívül finom munkát dicsérhetünk a nyílászárókban, a lépcsőházi és padlásszinti ablakokban, kovácsoltvas rácsokban, virágtartókban.

 

Szent István tér és a víztorony

A teret 1880-tól a szegediek Gabonapiacnak nevezik, jóllehet ez a titulus az árvíz előtti Dugonics és Árpád teret illette meg. A fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi piac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett Foucault-ingasegítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. A sok-sok lépcsőn pedig felkapaszkodva, a víztorony tetejéről nézhetjük meg Szeged palotáit, látjuk a Tiszát, az Alföld végtelen rónáját.

 

Református templom

A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház. A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta. Az ünnepélyes átadásra 1884. május 25-én került sor. A szabálytalan oldalú háromszög alakú telekre Schulek egymással 120o-os szöget bezáró háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templomépületet álmodott meg. A református templomok egyik legfőbb eleme az Úr asztala, amit hangsúlyosan az épület mértani középpontjába helyezett, míg a szószék oldalra került, mert azt célszerű falhoz vagy pillérhez támasztani, már a hangvető miatt is. A neogótikus klinker épület magasra törő tornyai - szerény méretük ellenére is - méltóságot sugároznak, építészetileg tökéletesen megkomponáltan, harmonikus egységet alkotnak. A kakasos templom közelében van a Református palota, amely közel harminc évvel későbbi időből egy egészen új stílust mutat be. Magyar Ede eklektikus - szecessziós munkája 1911-re készült el. Az ötszög alakú telken három udvar köré rendezett szárnyakkal éri el a teljes beépítettséget.
A bejárat felett lévő műkő szobrok éneklő és tanuló gyerekeket mintáznak, míg a két véghomlokzaton "vetés" és "aratás" képét fedezhetjük fel.

 

 

Anna fürdő

A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál - gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelenti. A mai fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt pedig a fiatalabbak keresik. A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

 

Alsóvárosi templom

A Dél - Alföld legfiatalabb és legmodernebb városában Szegeden, Alsóváros központjában áll egy 500 éves épületegyüttes, a Ferences templom és kolostor. A templom több periódusban, valószínű, hogy egy régebbi egyházi épület anyagának a felhasználásával 1503-ban készül el. Mestere nagy valószínűséggel már a visegrádi építkezéseknél is feltételezett Johannes Fráter, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot, valamint Nyírbátorban a református és a minorita templomokat építi XV. század végi, XVI. század eleji késő gótikus stílusban. Két Mária kegykép is van az alsóvárosi ferences templomban. Az egyik kegykép az 1713-ban Graff Antal szerzetes szobrász által készített barokk főoltárban van elhelyezve. A másik a Fekete Mária kép, melynek elődje a lengyelországi Czestochowa-ban található: az eredeti képről a legenda úgy szól, hogy Szent Lukács apostol festette volna Mária názáreti házában, s azt Ilona (Konstantin anyja) találta meg Krisztus keresztjével együtt és Konstantinápolyba vitette. Többszörös áttéttel kerülhetett az Anjouk birtokába, így azt Nagy Lajos - mint Lengyelország királya a Jasna Górai pálosoknak adományozta. Az Alsóvárosi templom búcsúja Havas Boldogasszony napja, így minden év augusztus 5-én sok ezren keresik fel a templomot, imádkozni egy kis segítségért, vigasztalásért.