El Paso de Robles 2.
A Napa völgyi borvidék
Ezt követően a 2006-os Côtes-du-Rôbles-t kóstoltuk, amelyhez helyi kecskesajtot szolgáltak fel.
Ezt a borfajtát Mourvedre, Syrah Grenache és Viognier szőlőfajtákból keverik eredeti Rhône mintára.
Az évente megrendezett Paso Robles-i Rhône fesztiválon, ami a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű összejövetele ezek a cuvée-k kerülnek kóstolóként az asztalokra. A fesztivált általában május első hétvégéjén rendezik. A VIP jegyek a vacsorát is biztosítják. Információkat a "www.hospicedurhone.org" weboldalról szerezhetünk be és itt a rezervációt is megejthetjük.
Az Eberle borászatnál a felkínált nyolcféle borból, a 2005 Up Shiraz-t tartottuk a legjobbnak, amit a szépen kialakított borpincében kóstolhattunk meg. A Syrah készítése 415 ládára van limitálva és csak itt a borászatban vásárolható. Az üvegenkénti ára pedig $14. Az a hír járja, hogy ez a legjobb Syrah a Central Valley borvidéken és ezt mi is bátran kijelentjük! (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy: ennél a borászatnál a kóstolásért és a pince tour-ért sem kell fizetni.)
Kilépve a fehérre mosott vályogfalak csendes nyugalmából, poharunkkal a kezünkben a tölgyfa alatti padon pihentünk. Elzártan a külvilágtól, az Eberle borászat udvara olyan mint egy búvóhely ahol az idő is megállt. Tüskés pear kaktusz - olyan magas mint egy kisebb fa, füves domb a pokrócokon picknikelő túristákkal és hosszú, szines vadvirágok mindenütt. Az itt eltöltött közel másfél óra felért egy kis üdüléssel! A következő állomásunk a pár percre lévő kisváros Paso Robles volt, ahol az informácíós bodegában kapott ügyes kis térkép segítségével megtaláltuk a gyalogjárásnyira lévő kóstoló 
termeket, és azt az olasz sajtkészítőt is aki azért a finom, szájban olvadozó kecskesajtért volt felelős, amit a Rhône vörösborhoz kaptunk. A legjobban a Park utcában üzemelő "WeOlive", olivaolaj kóstoló üzlet tesztett. Nem is nehezményeztük, hogy ez volt az egyedüli üzlet a környéken ami nem kínált borkóstolást, mert sokféle olajból és kiváló sajtféléből választhattunk. A város helyes főterén amúgy is rengeteg borkóstolási lehetőséget találtunk -pontosan tizenkettőt. Később ennek okaként úgy döntöttünk, hogy nem vezetünk aznap tovább.
A Silver Stone-nál Dan Kleck borkészítő töltötte a poharunkba az első kedvencünket, a 2005-ös Roseta-t. Ez egy késői szüret, kitűnő gyümölcs- karakterrel. Az Arroyo Robles családi borászat Chardonnay-ja arany medál díjas, de készítenek Zinfandelt, Viognier-t és kitűnő helyi keverékeket is. Ilyen a vörös El Paseaux amiből 2001-est kóstoltunk és a Little Star Blend, ami egy Rhône cuvée, többnyire Syrah, Petite Sirah és Tempranillo 
megfröcskölve pici Merlot-val. A következő állomásunk a város legöregebb kóstolóterme, a Vinoteca Wine Bar volt. Ezt a barátságos helyet mindenkinek szívesen ajánlom, főként az ínyenc előételekért amit a borkóstolás közben tettek elénk és a komfortos mélyre süppedő karosszékekért, amikből az ember még felállni is sajnál. Hatalmas a sajtválasztékuk. A felszolgált erős Gorgonzola, a Blue Stilton, a Double Gloucester és a krémes Saint Andre sajtok tökéletesen párosulnak a felszolgált helyi borokkal. Itt lehet venni jópofa ajándéktárgyakat is. Ez az intézmény -mondanom sem kell- állandóan pezseg a turistáktól. Nem az első alkalom hogy a hétvégi kikapcsolódást itt keressük és mégis, valahányszor csak itt járunk mindig találunk magunknak valami újat, érdekességet, újonnan megnyílt üzletet, kóstolótermet. A város és környéke rohamosan fejlődik és az is könnyen elképzelhető, hogy híressége varázsa és látogatottsága a jövőben hasonló lesz, mint jelenleg a Napa Völgyé. Sok a fejlesztés, de a város mégis megtartotta az öreg vadnyugati kisváros jellegét és talán ezért tartozik kedvenceink közé. Nyáron egymást követik az étel-ital fesztiválok és a várostól délre, fél órás vezetésre ott van Obispo, ami több kiváló programlehetőség mellett még Mozart hangversenyeknek is jeles színhelye. Paso Robles vidékén rengeteg a tennivaló és a látnivaló, a borászatok száma meghaladja a százat, a hölgyek örömére számos spa üzelemel és a sport kedvelő urak is megtalálhatják szórakozásukat például a Paso Robles Golf Club 18 lyukú pályáján. 
Rengeteg az apró helyes kis fogadó. Ha valaki nagyon szépet és kényelmeset akar elérhető áron, akkor az estét a Villa Toscana-ban kell hogy töltse, ami a Martin & Weyrich borászat is egyben. Helyes olasz stílusú verandás épületsor hangulatos kandallóval hatalmas karosszékekkel a lobbiban. A fogadót elérhetjük a belvárosból taxival is, csak pár perc a 101-es autópálya keleti részén. Mielőtt az élményekkel eltelve lezártuk volna a napot, itt is befizettünk egy borkóstolóra. Az Olasz szőlőfajtákból készült borok kiválóak és az elmúlt huszonöt évben száznál is több díjat nyertek, főként országos versenyeken. 1981-óta a borászat 250 acre területen termeli kiváló borszőlőit. A kedves borászhölgyet megkérdeztük, hogy a zsúfolásig telt vitrinben melyik díjra és melyik borukra a legbüszkébbek. Habozás nélkül a 2005-ös évjáratú Moscato Allegro-ra mutatott. A bor tizenkét borversenyen vett részt, 5 aranyat és 7 ezüstöt nyert. A Wall Street Journal erről a borról lazán csak annyit írt, hogy: "nagyon jó!" Könnyű és levegős, világos, íze virágra és mézre emlékeztető. Kóstoltunk még: 2006 Unwooded Chardonnay-t és 2006 -os Pinot Grigio-t aminek illatában a dinnyéét és friss fügéét fedeztük fel. Nekünk a legjobban újra egy Zinfandel ízlett, ez pedig -szégyen ide, szégyen oda-, a nevéből következőleg is teljesen egyszerű, 2005-ös La Primitiva volt! Kiváló ital, nem vonatkozik rá a latin ősök azon megjegyzése, hogy: "Nomen est omen!"
Chef Laszlo
Január 15. 2008
Santa Monica, CA
