A sonka (magyar, spanyol, német) - Harcsa és lazac románca, héjában főtt sült burgonyával recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó a tovább mögött érhető el.
Sok szeretettel köszöntöm a Receptvarázs nézőit. Finom ételek, tradíció, korszerű táplálkozás és az egészség. Ez is lehetne mai műsorunk apropója. Fából vaskarikának tűnhet ez első hallásra és valóban nem egyszerű ezeket a fogalmakat párosítani, de nem is lehetetlen. Ezt kíséreljük meg a következő fél órában, és ha ezúttal nem is sikerül mindezt egyetlen témába, receptbe zsúfolnunk, külön-külön is izgalmasnak ígérkezik Barta László nemzetközi és hazai sonkakörképe, különös tekintettel a húsvéti főtt sonkára és Illés Németh István harcsa és lazac receptje. Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérem, tartsanak velünk a következő fél órás ízutazására.
Receptvarázs 69. adás from Kontraszt Web és Videóstúdió on Vimeo.
A füstölt sonka a magyar gasztronómia, népi étkezési kultúra rendkívül fontos eleme és szorosan kapcsolódik a tipikusan hazánkra jellemző népi hagyományhoz, a disznóvágáshoz, mely több évszázados hagyományokkal rendelkezik. Persze a sonka korántsem magyar találmány, hisz a világon számtalan híres sonkafajta létezik, hogy csak a két legismertebbet, a pármai és feketeerdei sonkát említsük. Az elkészítés módja azonban már erősen különbözik, hisz pl. míg a magyar és a fekete erdei sonkát sózás, pácolás után füstölik, addig a pármai sonkát csak pácolják és érlelik. A sonka a nyers fogyasztás mellett hazánkban kultikus jelentőséggel bír húsvétkor, amikor is minden család asztalán elmaradhatatlan a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és persze a torma. Bár hivatalos statisztikákkal nem rendelkezünk, valószínűleg az éves sonkafogyasztás jelentős hányada húsvét tájékára koncentrálódik. Sajnos azonban az igazi, minőségi sonka nem olcsó mulatság, emiatt az ünnep előtt az üzletek polcai roskadoznak az olcsóbb, de rossz minőségű sonkáktól, sonka utánzatoktól. Barta László az Algyői halászcsárda tulajdonosa, sonkaismereti előadásában bemutatja a nagy sonkanemzetek ínyencségeit, különös hangsúllyal a magyar sonkát, sőt a húsvéti sonkafőzés rejtelmeibe is beavatja nézőinket.
A lazac Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál és folyórendszereiben, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál él a legnagyobb számban.
Édesvízben születik, majd 1-3 év után a tengerbe vándorol, ahol 1-5 évig él. Azonban az ívás idejére visszatér az édesvízbe, sokak szerint pontosan ugyanoda, ahol született. A lazacnak igen magas az Omega 3 zsírsav és fehérje tartalma, de kiváló szelén, B12, B6, D vitamin és magnéziumforrás is. Azonban fontos hangsúlyozni hogy csakis a vadvízi lazac esszenciális sav tartalma jelentős, a tenyésztett lazac tápértéke lényegesen alacsonyabb. A rendszeres lazacfogyasztás erősíti az immun-, ideg-, szív- és érrendszert, megelőzi a magas vérnyomást, megvéd agyvérzés, infarktus, rákos daganatok kialakulása ellen.
Két igen népszerű halfajta, a harcsa és a lazac játssza a főszerepet a Stüszi Vadász Étterem soron következő receptjében, melyet Illés Német István és munkatársa mutat be, és amelynek a fantázianeve Harcsa és lazac románca. Hogy minek köszönhető ez a romantikusan hangzó elnevezés? Rögtön kiderül.
Reméljük, sok hasznos információval szolgáltunk így húsvét előtt, és talán mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a húsvéti sonka még finomabb legyen.
Hiába várjuk azonban minden éveben izgatottan a tormás főtt sonkát a vége általában mindig „sonkamérgezés” szokott lenni. A kissé nehéz húsvéti ételek után jól jönnek a tavasszal, nyáron, különösen aktuális és ajánlott könnyed, mediterrán stílusú halételek. Ehhez is adtunk ma egy ötletet, egy harcsa-lazac receptet. Jó étvágyat ehhez a sok finomsághoz! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, további ízes, szép estét kívánok!
