Húsvéti népszokások és ételek - Erdei gombával töltött mozzarella steak recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó a tovább mögött érhető el.
Köszöntöm Önöket! Nem igazi a Húsvét szépen díszített húsvéti tojások nélkül! Ez a legelterjedtebb húsvéti szimbólum, eredetileg csak pirosra festve, később más színekben, illetve változatos díszítésekkel is. Maga a tojás a legrégibb húsvéti étkek egyike; az életnek, az újjászületésnek, a termékenységnek archaikus jelképe. Vallási és természeti eredetű jelkép is egyben. A tojásfestés hagyományai egészen a pogány korig nyúlnak vissza. Hazánkban már avar kori sírban is találtak festett, karcolt hímes tojást, ezt a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. A tojásfestés szokása, a húsvéti tojás díszítése főleg Kelet-Közép-Európában maradt meg, még napjainkban is élő hagyománynak. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa ezúttal elővarázsolja hímes tojásait, és mint egy varázsgömbből előhívja a régmúlt népi szokásait. Illés Németh István, az Illés Panzió, Stüszi Vadász Étterem tulajdonosa pedig igazi tavaszias menüt varázsol a húsvéti asztalra.
Receptvarázs 57. adás from Kontraszt Web és Videóstúdió on Vimeo.
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját. A tojás piros színe - amely napjainkig a legnépszerűbb szín - Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük, tavasszal. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, országonként változóak. Az ünnep (és a tojás) kiváló alkalom volt a jóslásra is. Nagypénteken feltörve és egy pohár vízbe csurgatva a tojást, formájából kiolvashatták, milyen lesz a következő évi termés. Egyes tájakon a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre a húsvétot megelőző estén, így megtudhatták, mi lesz leendő férjük foglalkozása: az, ami az ajtón belépő első férfié. Barta László, most ezeket a régi népszokásokat is feleleveníti.
Vegetáriánusnak lenni egyre nagyobb divat. A zöldségek és gyümölcsök nagyon egészségesek, de kizárólag növényeken élni hosszú távon nem biztos, hogy jót tesz a szervezetnek. Tény, hogy azoknál, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a cukorbetegség kialakulásának kockázata, csökken a vérnyomás, és az elhízás lehetősége. A hús nélküli étrend gyermekkorban lassíthatja a növekedést, vérszegénységhez, idősebb korban pedig csontritkuláshoz vezethet, B- és D vitamin és egyes nyomelemek, főleg kalcium hiánya is felléphet. De szintén a vegetáriánus életmód mellett szól, hogy aki ilyen életmódra vált, az valószínűleg lemond a kávéról, a dohányzásról, az alkoholról, többet jár a szabadba, és rendszeresen sportol, ami csak jót tehetnek az egészségnek. Illés Németh István, az Illés Panzió, Stüszi Vadász Étterem tulajdonosa, a vadhúsok királya is beáll a sorba, ha csak egy adás erejéig is, és egy könnyű tavaszi ételt készít el. Talán a töltött mozzarella steak angolos körettel megtetszik majd azoknak, akik túlnyomórészt növényi eredetű alapanyagokkal dolgoznak és bár mértékkel, mégis fogyasztanak húst.
Vegetáriánusnak itthon lenni még ma sem könnyű. Főleg, ha étteremben akarunk jót és egészségeset enni: a hús nélküli ételek többsége ugyanis rántott gomba, rántott sajt, krumplis vagy túrós tészta, esetleg párolt mirelit zöldségekben merül ki… Pedig hazánkban 2-300 ezerre tehető a vegetáriánusok száma. Az abszolút rekorder India, ahol a lakosság négyötöde nem fogyaszt állati eredetű élelmiszert. Nem túlzottan rajonganak a húsért a kínaiak sem, akik sokkal inkább a hagyományos fogásokat, mindenekelőtt a rizst és a zöldségételeket preferálják. A japán konyhában az állati eredetű fehérjéket sokkal inkább a hal és a sokféle tengeri herkentyű, mintsem a sertés- és marhahús képviseli. A vegetarianizmus viszonylag új keletű jelenség az Egyesült Államokban és Európában, ahol a lakosságnak mindössze 5 százaléka nem fogyaszt állati eredetű élelmiszert. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
