Jókai Mór és a gasztronómia - Harcsafilé bakonyi módra túrós csuszával recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! Jókai Mór a fehér asztal iránt érzett vonzalmának köszönhette, hogy nem lett ügyvéd. Kezdőként ugyanis azt kellett bebizonyítania, hogy az édes étel után a sör esik jobban, nem pedig a bor. Barta László elmeséli, vajon miért döntött úgy Jókai, hogy feladja a jogi pályát és végül író lesz. Jókai jogi gyakorlatával azonban olvasóit is meggyőzné az ételek és italok társítását illetően. Akár Frank Sándor ügyvédjeként is bebizonyítaná, hogy a harcsafilé bakonyi módon a legízletesebb. A gombás raguval készített hal túrós csusza nélkül pedig olyan, mint a Dallas Bobby nélkül. Ezúttal Ön lesz a bíró. Készítse el Ön is ezt az ínycsiklandó halételt és döntsön! Csak igazságosan!
Régi idők szakácskönyveit lapozgatva az embert megérinti az adott kor varázsa, és rájön, hogy egy igazi szakácskönyv jóval több, mint receptek gyűjteménye: kiolvasható belőle történelem, földrajz, élővilág, orvoslás, művészet. Déryné Széppataki Róza, a híres színésznő naplójában például részletesen megemlékezik arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári káposztát. Legnevesebb magyar költőink egyikének, Petőfi Sándornak kedvencei a hagyományos ételek: a túrós csusza, és a finom pecsenyehúsok voltak.
A nagy mesélőnek, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt és több más, szívesen fogyasztott étele közül talán a legismertebb a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves, amit az író saját írásaiban „görögolvasó arany- vagy angyalbakkancs” kifejezéssel illetett. Jókai felesége, Laborfalvy Róza, a gyönyörű, ünnepelt színésznő sokat időzött a tűzhely mellett; aszalt szilvás orjalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében. A pazar lakomák végén kedvelt csemege volt a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal. Barta Lászlóval most bekukkanthatunk híres írónk hírhedt konyhájába.
Egyszer Gundel Károly, az egykori híres vendéglős azt mondta: Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik. Pedig hány felszolgáló unja, amikor az étlapot nézve nem tudjuk, mit jelent az Óvári-vagy éppen a Bakonyi-módra készített étel. Frank Sándor ezúttal az utóbbi rejtelmeibe vezeti be Önöket. Meglátják nem túl nagy ördöngösség, ezzel a raguval azonban a legtöbb húsból igazi ínyenc falatot varázsolhatunk. Erre érdemes odafigyelni és megkérdezni az étteremben, hogy milyen húsból készült az étel, ugyanis akár bikatökét is készítenek bakonyi módra. Általában bármilyen hús legyen is az, tejfölös gombapaprikás társul hozzá, ez a bakonyi módra készült étel titka. Sokan tejszínnel és liszttel habarják be tejföl helyett. Mesterszakácsunk Harcsafiléhez társítja a ragut, mellé pedig túrós csuszát ajánl.
Ha valakit megkérdezünk arról, hogy egy mondatban foglalja össze a cigánykonyha jellemzőit, azt fogja mondani, zsírosak, paprikásak és csípősek az ételeik. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa elmeséli, hogy ennél sokkal gazdagabb és színesebb a romák étkezése. Frank Sándor mesterszakács pedig joghurtos zöldséget csomagol csusza tésztába, libamájas gombával megspékelve. A libamájnak úgy gondolom nem is árt egy kis reklám. Orosházán például a hungarikum megmentéséért rendeztek libamájfesztivált. A szakemberek szerint, ha minden magyar évente 30 deka libamájat enne, talpra állna az ágazat. Aki szívén viseli a libamáj sorsát, az fogyaszthat akár többet is, mivel szerintem a magyar állatvédőket és a vegetáriánusokat kifelejtették ebből a statisztikából. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
