Karácsonyi népszokások, ételek - Kemencés töltött káposzta recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. Az ünnepi asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt, ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Ma már egy háziasszony nehezen tehetné meg ezt, sok hagyomány azonban a mai napig is él. Barta László az Algyői Halászcsárda tulajdonosa eleveníti fel a régi ünnepi szokásokat. Frank Sándor mesterszakács pedig kemencés töltött káposztát tálal a karácsonyi asztalra.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli, a diós és a mákos kalács. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. A lazac Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik része az ún. blini, vagyis a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta. A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek pedig vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak. A halászlé Lengyelországban, valamint Magyarországon jellemző a leginkább. A Karácsonyi ételek mágikus erejéről mesél nekünk Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa.
A töltött káposztát az ország minden részén szeretik és készítik. Viszont ezek a különböző töltött káposzták sok esetben köszönőviszonyban is alig vannak egymással. Ahány ház, annyi íz. A legfőbb közös pont az, hogy káposztalevélbe, darált hús és rizs keverékét töltik. Frank Sándor ezúttal kemencében süti a karácsonyi menüt, amit érdemes legalább 1 nappal hamarabb elkészíteni, hiszen mindenki ismeri a közmondást: felmelegítve csak a töltött káposzta jó és ez abszolút igaz, mert idő kell hozzá, hogy összeérjenek az ízek. Sőt, az ínyencek szerint csak a két–három napos felmelegített töltött káposztának van jó íze. Ha a tárolás során besűrűsödne, akkor adjunk hozzá kevés vizet, és a tejföllel együtt forraljuk fel. A pikáns íz kedvéért egyre többen csempésznek a káposzta közé disznófarkat, fület vagy egy kis darab füstölt húst. Ezzel azonban a koleszterin miatt csínján kell bánni! Most lássuk, mennyire vigyáz az egészségünkre a mesterszakács!
A tél egykor hagyományosan a disznóvágás ideje is volt. Ezt az eseményt azonban ma már egyre kevesebb helyen lehet felfedezni. A sertéshús általános megítélése is más lett, mint hajdanán: tápláló élelem helyett sok esetben az egészség ellenségeként beszélnek róla. Barta László segítségével legközelebb több oldaláról is megismerhetjük a magyar gasztronómia egyik alapvető nyersanyagát. Frank Sándor pedig igazi disznótorost tálal disznósajttal, kolbásszal, szalámival és májas hurkával meglepetésnek tepertős pogácsát készít. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
