A reneszánsz konyha ételei - Egészben sült bárány faszénparázson sütve, fóliába tekert sült burgonyával recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! Az idén ünnepeljük Hunyadi Mátyás az „igazságos” trónralépésének 550. évfordulóját. Ez alkalomból Barta László Mátyás király udvarának konyhájába vezeti be Önöket, és ízelítőt ad a reneszánsz gasztronómiából. Aragóniai Beatrix hercegnővel kötött házassága alatt, jó néhány olasz szakács és cukrász is érkezett Magyarországra, jóvoltukból a magyar konyha az olasz szakácsművészet kifinomult módszereivel gazdagodott. Sőt a hagyma használata is Mátyás uralkodása alatt terjedt el, a király hitvesének köszönhetően. Az uralkodó asztalára királyi lakomát készít Frank Sándor mesterszakács, nem is akármit, bárányt süt egészben.
Ha lakomázni vagy igazán dőzsölni akarunk, akkor vegyünk példát elődeinkről, akik a táplálkozás terén sem éltek önmegtartóztató életet. A tehetősek körében ugyanis egymást érték a lakomák. A dőzsölés sokszor felemésztette egész vagyonukat. Ez nem is csoda, hiszen az ókori Rómában ínyencfalatnak számító, pávanyelvhez, a mézben főtt szöcskéhez, vagy a rabszolgák húsával etetett csukához rendkívül nehezen, óriási költségek árán lehetett hozzájutni. Az ételek felszolgálási módja is dús fantáziára vallott. Az ókori Rómában a lakoma megkezdése előtt a rabszolgák hólevet öntöttek a vendégek kezére, és a lábukról finoman levagdalták a körmöket.
A lukulluszi lakomák sajátosságai az ételek fogyasztási módjában is megmutatkoztak. A rómaiak kézzel ettek, és könyékig zsíros kezüket, fehér tógába öltöztetett szép lányok kibontott hajába törölték. A görögök nem jutottak el idáig, így a tógájuk evés közben tükrözte a menüt. Ezért vált a görög étkezés illemszabályává, hogy az egyes fogások között ruhát kellett váltani. A kiemelkedő képességű ínyesmestereket a költőknél is többre becsülték. Még legfensőbb körökben is udvaroltak nekik, körülhízelegték őket. Barta László legendákat mesél Mátyás királyról, akinek mesébe illő tettei mindmáig megmaradtak a nép ajkán. Gyakran bekukkantott a konyhába, eltréfálkozott a szakácsokkal, sőt néha még segített is nekik valamilyen különleges étel elkészítésében.
A 15. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt. A jó szakácsokat tisztelték, becsülték és földbirtokosi rangra emelték az uralkodók. A szakmájához értő szakács más évszázadokban is aranyat ért. A Római Birodalomban az ételkészítők ugyan rabszolgák voltak, de kellő megbecsülésben részesítették őket. Marcus Antonius pl. egy jól sikerült bankett után egy egész várost ajándékozott a szakácsnak elismerése jeléül. Később, a XIX. századi Franciaországban bocsánatos bűnnek számított elszeretni más kedvesét, de megbocsáthatatlan volt elcsalni más konyhafőnökét.
Az előző korok nagy szakácsai a szó szoros értelmében véresen komolyan vették a hivatásukat. Egy máig ismert ínyesmester Vatel pl. a kardjába dőlt, amikor a királyi lakomára nem érkezett meg a megrendelt doveri nyelvhal, mivel a La Manche-csatorna felett vihar tombolt. Arról, hogy manapság mennyire becsülik meg az ínyesmestereket, és ő maguk mennyire veszik véresen komolyan szakmájukat, Frank Sándor mesterszakács biztosan sokat tudna mesélni, remekbe szabott fogásaival elkápráztatna néhány uralkodót, ahogyan teszi ezt velünk is adásaink során. Akárcsak a mai menüjével az egészben sült báránnyal.
Következő műsorunkban Barta László a kenyér tiszteletéről mesél. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. Esszük reggelire, ebédre, vacsorára. Főzelékhez, húshoz, leveshez, sőt van, aki dinnyéhez is. Az aranybarna, finoman likacsos és puha belsejű fehér kenyérhez sült kacsát ropogtatnék, majd tumkolnék vele a pecsenyezsírból. Aki persze úgy gondolja, hogy a fehér kenyér hízlal, annak Frank Sándor bécsi burgonyát és karamellizált szilvát készít köretnek a ropogósra sült pecsenye kacsához. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
