A tarhonya eredete, tarhonyás ételek - Tanyasi kakaspaprikás kapros-túrós csuszával és tejfölös-sajtos galuskával recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! Minél egyszerűbb az élet és az étel, a gyomor annál hamarabb emészti meg, és szabadul meg tőle. A szív friss marad, az agy tiszta. A test élénk, fürge lesz, a munkában nem fárad el. Az orvosok szerint, amíg a gyermekeknek háromszor kell étkezniük naponta, az idősebbeknek nem szabad két alkalomnál többször enni, reggel és este. A vacsorát legalább három órával elalvás előtt kell elfogyasztani, hogy az étel nagy része addigra már megemésztődjön. A gyomor felét szilárd táplálékkal, egynegyedét vízzel kell megtölteni, a fennmaradó részt pedig üresen hagyni. Ha ezeket az egyszerű elveket alkalmazzuk, nem gyengül le a szervezetünk.
Ezúttal mi is az egyszerűségnek hódolunk és reméljük, hogy Frank Sándor mesterszakács kakaspörköltje nem üli meg senkinek a gyomrát! Az összes pörkölt kreációt a magyar gasztronómia legkiválóbb ételeihez sorolnám. Mindig megállják a helyüket, bármilyen asztalra is kerüljenek. Egyszerűen nagyszerűek. Az egyszerűség jegyében Barta László tarhonyakongresszust tart. Így nevezték ugyanis a harmincas években a tarhonya népszerűsítésére indult akciókat. Móra Ferenc is lelkes propagálója volt a híres szegedi tarhonyának. De nem is árulok el többet, mélyedjünk el a tarhonya és a pörköltek világában!
Szeged környékén ma is őrzik azokat a hagyományokat, amelyek évszázadok alatt alakultak ki. E vidék különlegessége a "marhaállás", amely a marha fejéből és lábából főzött kocsonya. "Tarhó" ez a szó bizonyára nem sokat mond a más tájon élőknek, ha azt mondjuk joghurt, rögtön kiderül, mi ez. A szegénység tápláléka volt a köleskása, a tönkölykása, a csicsóka, ezeket ma már sehol nem fogyasztják, megmaradt viszont az árpakásával készült töltött káposzta, a "szárma".
Az egész Alföldön elterjedt, de Szeged környékén különösen a török eredetű tarhonya, amelyet a múlt század közepéig a háziasszonyok otthon készítettek, fatörzsből vájt gömbölyű fenekű teknőben. Sokszor hónapokig voltak otthonuktól távol a hajósok, fuvarosok, kubikusok, pásztorok, ilyenkor vászonzacskóba kötve vitték magukkal a száraztarhonyát, amelyből rövid idő alatt bográcsban ízletes ételt készíthettek. Tarhonyalevest, tarhonyáskrumplit, sűrűtarhonyát vagy éppen tarhonyás bürgepaprikást. De Barta Lászlótól azt is megtudhatják, hogyan kell elkészíteni a tarhonyás bécsi szeletet.
Az alföldi pásztorok főzte húsból 200 év leforgása alatt a magyar konyha jellegzetes és uralkodó paprikás fogásai alakultak ki. Mindenki ismeri őket, mindenkinek van elképzelése róluk, miközben elnevezéseik és meghatározásuk körül egyre több a félreértés. A gulyásos hús, vagy más néven pörkölt, már az ezerhétszázas évek végén készen állt, de akkor még csak hagymával és borssal készítették. Így már csak a „történelmi pillanat” és a háromszáz éve Európába érkezett paprika hiányzott, hogy elkezdődhessen paprikás ételeink lassú, de annál mélyrehatóbb karrierje és kialakuljanak a ma is ismert anyaországi konyha alapjai.
A paprikával készült pörkölt, azaz a paprikás az Alföldön vált leginkább népszerűvé. Az étel akkor terjed nagyobb lendülettel újra, amikor a paraszti lakodalmi étel rangjára emelkedik. Az 1860-as években már a leggyakoribb hétköznapi húsételünk és az ünnepi alkalmak fontos fogása. A pörkölt, az eredeti gulyás szóval nevezve, a legismertebb magyar étel a világban. Frank Sándor mesterszakács ezúttal egy szárnyasból készült pörköltet főz, ami nem más, mint a Tanyasi kakaspaprikás kapros túrós csuszával és tejfölös, sajtos galuskával.
A régi Magyarországon az ebéd jelentette a köznapi élet ünnepi óráját. Az ebéd volt az a pillanat, mikor az élet gondjai és reménytelenségei közepette a magyar ember egy pillanatra magába szállott, lelki szemeit elfordította a gondok fekete tájáról, s úgy ült le a fehér kendővel megterített asztalhoz, mintha valamilyen ősi pogány szertartásnak áldozna most. Az ebédet kivétel nélkül még ma is levessel kezdik. Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosának elbeszéléséből kiderül többek között, hogy a leves kedvező hatású az emésztésre, mert előkészíti a gyomrot az étkezésre és fokozza az étvágyat. Frank Sándor, Venes-díjas mesterszakács pedig egy igen kedvelt, tavaszias és vitamindús ételt készítünk, ami nem más, mint Rákfarok egyedi bundában sütve, friss vegyes salátával. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
