A régmúlt kávéházai - Pácolt nyúlgerinc karamellizált gyümölcsökkel recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! A manapság igen elterjedt átcímkézési botrányok elkövetőit a középkorban még kínhalállal büntették volna. Angliában például azokat a szakácsokat, akik szándékosan megmérgezték a vendégeiket, elevenen megfőzték. Lekötözve egy hideg vízzel töltött nagy kondérba ültették őket, majd máglyát raktak alájuk, és a város főterén, nagy nyilvánosság előtt elevenen halálra főzték a bűnösöket. A középkori királyok nem tolerálták az ételhamisítást vagy éppen az adagok megcsonkítását. Azt a szakácsot, aki ily módon károsította meg a vendégeit, orrának vagy fülének lenyisszantásával büntették. Ha ismét bevezetnék a középkori törvényeket, ezrével szaladgálnának közöttünk az orr nélküli és fületlen emberek. Frank Sándor, mesterszakács higgyék el, nem vágja át önöket következő menüjével sem, ezt bizonyítja, hogy ma is jó egészségnek örvend. Ezúttal nyúlgerincet pácol és köretként gyümölcsöket karamellizál. Barta László, az Algyői halászcsárda tulajdonosa pedig egy jó erős feketével szolgál a finom ebéd után, ugyanis a kávéházak hangulatát idézi fel mai adásunkban.
A nyúlhús hazánkban manapság nem örvend nagy népszerűségnek - a magyar átlag fogyasztás évente mindössze 2-3 dkg fejenként, ennek ellenére a nyúl fogyasztása szinte egész Európában elterjedt. Először a föníciaiaknál találkozunk vele, majd a rómaiak egyik kedvelt eledele lett, akik szép lassan elterjesztették a római tartományokban is (pl. Britanniában). Ma főleg a mediterrán országokban fogyasztják, de sok helyen kedvelt, sőt Európán belül egy olyan tradicionális fogyasztási szokás is kialakult, hogy észak felé haladva a nagyobb, dél irányban pedig inkább a kisebb testű nyulakat kedvelik. Étrendi szempontból ideális, fehérjékben gazdag, zsírban szegény sovány hús. Frank Sándor mesterszakács mézben pácolja a nyúlgerincet, köretként pedig vegyes gyümölcsöt karamellizál.
Egy jó ebéd után mire vágyik az ember fia, ha nem másra, mint egy jó erős feketére. De tisztában vagyunk-e a kávé előnyeivel és hátrányaival. A legnagyobb veszély az, amikor a kávéból feleslegesen sokat fogyasztunk. Ekkor a kávé hatóanyaga már nem serkent, hanem megterheli a szervezetet. A máj már nem képes a felesleges koffeint feldolgozni, így az mérgezési tüneteket okoz. A rossz kávézási szokások, mint az éhgyomorra történő reggeli kávéivás, hosszabb távon keményen megbosszulják magukat. Okozhatnak gyomorfekélyt, érrendszeri megbetegedéseket is.
A kávéfogyasztás kínálta lehetőség tehát akkor aknázható ki, ha a hatóanyagot megfelelő mennyiségben, tudatosan, a megfelelő időpontokban vesszük magunkhoz. A kávé kiváló gyógyhatású szer lehet. Ha nem cukrozzuk agyon, akkor nem csupán néhány perces kikapcsolódást jelent és nem csupán élénkít. Részben megelőzheti az asztmás rohamokat, javítja a fizikai állóképességet, segíthet a súlyfelesleg leadásában. És ne feledkezzünk meg a kávézás élményéről, amelyet megélhetünk otthon, munkahelyünkön, de teljességében csak kávézókban, kávéházakban tapasztalhatunk meg. Ezeken a helyeken a vendégek egymásra is hatással vannak, pont olyan serkentő módon, ahogy rájuk a kávé. Barta Lászlóval most egy ilyen kávéélményre invitál bennünket a régmúlt kávéházaiban.
Mediterrán ételek garmadát készítettük már előadásaink során, többnyire halból. Mesterszakácsunk következő műsorunkban ismét a narancsvidék szerelmeseinek kedvez, ám ezúttal olasz pennét főz parajos mártással, a tészta ízét pedig mozzarella sajttal teszi pikánsabbá. Barta László sorozatában pedig egy újabb művész kerül a terítékre, méghozzá Picasso étkezési szokásait kutatja. A spanyol festő kedvelte a mediterrán specialitásokat, leginkább tengeri halat fogyasztott. Rengeteg legenda kering róla, azonban mindegyik megegyezik abban, hogy élni, enni és kimondottan élvezni az életet nála kevesen tudtak jobban. De erről majd legközelebb. Akkor is tartsanak velünk, én várom önöket! További ízes szép estét kívánok!
