Húsvéti népszokások - Süllőfilé roston, zöldségekkel recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Sok szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! Önök a Telin Televízió legújabb műsorát, a Receptvarázs névre keresztelt gasztronómiai műsorunk második adását látják. A receptvarázs ezentúl minden hétfő este 9 órától látható a Telin Televízióban, havonta két új adással jelentkezünk. Ezen felül pedig adásaink során játszhatnak is velünk, hogy mi lesz ennek a tétje, az is hamarosan kiderül.
Biztosan önök is őriznek emlékeket arról, amikor együtt van a család. Anya megterített, mi gyerekként áhítattal vettük elő húgommal az ünnepi étkészletet. Gyertyák gyúlnak, illatok táncolnak a levegőben, poharak csilingelnek, szívek dobbannak. Talán kicsit valótlanul, meseszerűen hangzik, de a meghittség utáni vágy mindenkiben benne lakozik. Az ünnepek előtt pedig tovább erősödnek ezek az érzések. Barta László ezúttal a Húsvéti népszokásokról szóló előadásával teremt ünnepi hangulatot, majd Frank Sándorral a halak királyából készítünk az ünnephez méltó nemes és különleges ételt.
A húsvét hétfői locsolkodásról megoszlanak a vélemények. Van, aki locsolkodik és van, aki nem. Van, aki hagyja és van, aki nem. Nálunk minden évben a családfők az elsők, övék a kiváltság, hogy a hajnali órákban a paplan alá zúdítsák a nem kis mennyiségű tiszta vizet, amitől állítólag sosem hervadunk el. Bár ezen múlna az örök ifjúság! Aztán jöhetnek a legények! Régebben húgommal húztuk sorban a strigulákat, kinek hány locsolója érkezett. Mások kényszerrel jelölték a rovásokat, akárcsak a rabok a börtönben a hátralévő éveket. Minden évben elgondolkozunk, miért kerekednek fel a férfiak még ma is meglocsolni a rokonokat, ismerősöket és mi nők, miért válaszolunk a jól megszokott „szabad-e locsolkodni” kérdésre igennel és kínáljuk tojással őket? Nagymamám, a türelmes és mindent elviselő nagyanyó persze elmeséli, hogy nekünk egy szavunk sem lehet, hiszen korábban híre hamva sem volt a kölninek, teli vödörrel érkeztek a legények. Mára azonban leegyszerűsödtek a hagyományok. A nagyanyó helyett ezúttal Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa meséli el, hogyan készültek régen a feltámadás ünnepére.
Az étel nyersanyagokra jellemző, hogy a fiatalabb húsok, halak élettanilag könnyebben emészthetők, ezért a gasztronómia megkülönbözteti például a marhahús és a borjúhús élvezeti értékét. Jelen receptünk esetében a fogas filét és a fiatalabb süllőfilét részesítjük előnyben. A süllő a vizeinkben élő sügérfélék családjának legnagyobbra növő, legértékesebb, legnemesebb halfaja. Európában, gasztronómiai értéke okán valamikor a pisztrángot tartották a halak királyának. Ma a pisztráng helyét, amióta nagyüzemileg tenyésztik vitathatatlanul a süllő vette át: az előbbinél ritkább, ínyencebb falat, fehér húsa és annak kevés zsírtartalma miatt sokkal keresettebb, pedig az ára kétszerese a pisztrángénak. Ehhez a ragyogó nyersanyaghoz jól harmonizálnak a színes, friss, ropogós, vaslapon sült zöldségek.
Megköszönöm figyelmüket! Legközelebb nemzeti konyhákkal ismerkedünk. Következő adásunkban Toulouse Lautrec, francia festőről kiderül, hogy a főzést ugyanolyan művészi alkotásnak tartotta, mint a festészetet és előszeretettel művelte is. Továbbá pikáns, olasz fűszerezésű ínyencséget is készítünk, amely trikolor színével igazi dísze lehet az ünnepi asztalnak. További ízes szép napot kívánok!
