Gasztrokrimi a magyar konyhaművészetről
A magyar gasztronómia kezdetét, az Újházi-tyúkhúsleves igazi receptjét és a magyar konyha elpaprikásodásának okait is megismerheti az olvasó Cserna-Szabó András és Fehér Béla közös könyvéből. Az Ede a levesben című kötetet, amely a Magvető és a M-Érték Kiadó gondozásában jelent meg, szerdán mutatták be Budapesten.
A könyvbemutatón Fehér Béla író elmondta, hogy a kötet húsz esszét és 122 receptet tartalmaz. A szerző a könyv műfaját "gasztrokrimiként" határozta meg, amit a magyar konyha tisztázatlan eredetkérdéseivel indokolt.
"Sok a legenda, sok minden a homályba vész a hazai gasztronómiában" - fogalmazott Fehér Béla, aki szerint az eredeti történet utáni nyomozás miatt nevezhető kriminek a kötet. Példaként az Újházi-tyúkhúslevest említette, amelyet - mint a könyv írása során kiderült - egészen másként kell elkészíteni, mint ahogy az a legtöbb szakácskönyvben szerepel. Elhangzott, hogy a kötetben számos új információ található például Dobos C. Józsefről, a Dobos-torta feltalálójáról, aki nemcsak szakácskönyvéről, hanem főleg Szervita téri "bodegáiról", azaz csemegekereskedőként volt ismert a maga korában, és akinek még 14 lefordítatlan munkája van német nyelven.
Cserna-Szabó András elmondta, hogy eredetileg Magyar etyepetye címmel szerették volna megjelentetni a kötetet, mivel az "etyepetye" szó Mikszáth idejében még étvágyat jelentett. A címbeli Ede szerinte egyértelműen Újházi Edére utal. Felidézte, hogy a könyv ötlete a közös kocsmázások alkalmával született meg, amikor rádöbbentek, többet beszéltek az ételekről, mint az irodalomról. "Csak a töredékét sikerült a könyvbe belerakni mindannak, amit felkutattunk" - tette hozzá, majd leszögezte, nem "történeti alapmunkát" írtak, noha az olvasó megismerheti a magyar konyha születését, valamint tisztába jöhet a gasztronómiai alapfogalmakkal is.
„Megpróbáltunk a nulláról elindulni" - tette hozzá a szerző, amit azzal indokolt, hogy sokszor még a lexikonokban is hibás adatok szerepelnek. Ugyanakkor elárulta, hogy nyomozásuk nem minden esetben járt sikerrel, sok kifejezés jelentése már biztos, hogy a homályban marad. Példaként a "kálomista mennyország" nevű ételt említette, amelyet kutatásaik során azonosítottak például savanyú levesként és túrós csuszaként is.
