Bormarketing Bizottság alakult
A magyar borászat ellentmondásos helyzete rajzolódott ki a Soproni Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. által tizenegyedszer megrendezett bormarketing konferencián. A magyar bort nem elég megtermelni, hanem azt el is kell adni - ennek mikéntje volt a központi kérdés a soproni bormarketing konferencián.
A magyar bor népszerűsítésére szolgál a bormarketing alap, amely körül az elmúlt időszakban nagy viták bontakoztak ki. Erről is szólt Simon Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatójának az előadása. Elmondta, hogy a borászok által befizetett összegből eddig 344 millió forintot utaltak ki, s 200 millió forint még várakozik. Eddig 100 millió forintba került a Magyar bor mindenkor kampány, s mintegy 90 millió forintot költöttek a Borszerdákra, 60 milliót fröccs népszerűsítésére. Simon Péter elmondta, december 1-jén megalakult az új Bormarketing Bizottság, ennek a feladata lesz az alap felhasználásával kapcsolatos további döntések előkészítése. Ehhez az irányt az az akcióterv adja majd, amelyet még az idén elfogad a testület.
A borászat egy sikerre éhes ágazat, tele problémákkal - állapította meg Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, a parlament szőlészeti és borászati albizottságának elnöke. Hazánkban kritikus méretűre, 60 ezer hektárra esett vissza a szőlőtermő terület, miközben kiváló területek hevernek parlagon. A borász-politikus véleménye szerint a kilábaláshoz összefogásra lenne szükség az ágazaton belül, illetve azon kívül. A szakma már leült egymással, most már a szakmaközi szervezeteken a sor. Elmondta, csökkenteni kellene az adminsztrációt, s el kell érni azt, hogy az illetékesek a borosgazdákat felnőttnek tekintsék. Határozott fellépést sürgetett az illegális borimporttal szemben. Tiffán Zsolt szerint a magyar bort itthon is meg tudnánk inni, ezért idehaza kell azt kedveltté tenni.
Jásdi István csopaki borász elmondta, hogy 2004 óta mintegy 100 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás áramlott az ágazatba. Ennek ellenére nem alakultak ki az Ausztriára is jellemző minőségorientált kisvállalkozások, amelyek minőségi turizmust is generálnak. Nem jött létre a minőségi arculatot erősítő borvidékek hálózata sem. Ma mintegy száz termelő emelkedik ki, akik a terület 3 százalékán tevékenykednek. Nagyobb a baj, mint a filoxéra idején. Akkor csak a szőlők mentek tönkre, most meg hiányzik a közös akarat, fogalmazta meg Jásdi István.
A borászat egy sikerre éhes ágazat, tele problémákkal - állapította meg Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, a parlament szőlészeti és borászati albizottságának elnöke. Hazánkban kritikus méretűre, 60 ezer hektárra esett vissza a szőlőtermő terület, miközben kiváló területek hevernek parlagon. A borász-politikus véleménye szerint a kilábaláshoz összefogásra lenne szükség az ágazaton belül, illetve azon kívül. A szakma már leült egymással, most már a szakmaközi szervezeteken a sor. Elmondta, csökkenteni kellene az adminsztrációt, s el kell érni azt, hogy az illetékesek a borosgazdákat felnőttnek tekintsék. Határozott fellépést sürgetett az illegális borimporttal szemben. Tiffán Zsolt szerint a magyar bort itthon is meg tudnánk inni, ezért idehaza kell azt kedveltté tenni.
Jásdi István csopaki borász elmondta, hogy 2004 óta mintegy 100 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás áramlott az ágazatba. Ennek ellenére nem alakultak ki az Ausztriára is jellemző minőségorientált kisvállalkozások, amelyek minőségi turizmust is generálnak. Nem jött létre a minőségi arculatot erősítő borvidékek hálózata sem. Ma mintegy száz termelő emelkedik ki, akik a terület 3 százalékán tevékenykednek. Nagyobb a baj, mint a filoxéra idején. Akkor csak a szőlők mentek tönkre, most meg hiányzik a közös akarat, fogalmazta meg Jásdi István.
Facebook Social Comments
