Bereczki birs
Cimkék: birs, bereczki bőtermő
Észak-Alföld
Dísznövényként is gyakran ültetik dekoratív fája, virága és aranysárga termése miatt.
A Bereczki birs (Cyndonia oblonga Mill.) az egész világon ismert és elterjedt, magyar fajta. Szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig tárolható. Gyümölcse nagy vagy igen nagy (3-500 g), megnyúlt körte alakú, karcsú, parás nyakkal. Nyaka fokozatosan elkeskenyedő. Felső része gyengén, alsó része erősen bordázott. Kocsánymélyedése nincs. Héja vastag, kemény, éretten aranysárga, zsíros, erősen hamvas. Húsa fehéressárga, kemény, gyengén leves, néha kövecses. Íze édeskés, erősen illatos. Magvai nagyok. Fája erős növekedésű, felfelé törő, majd széthajló, félgömb alakú koronát nevel. Vesszői vastagok, színük sötétbarna, feketés árnyalatú. Virágai nagyok, színük halvány rózsaszín. Korán termőre fordul, az évek többségében - különböző porzófajták jelenlétében is - kevés, bár igen nagy méretű gyümölcsöt terem. Termékenyülő képessége gyenge. Jó porzó fajtái: Angersi, Mezőtúri és Champion.
A Bereczki bőtermő névre hallgató változata kiváló termesztési tulajdonságaival és kitűnő áruértékével hívta fel magára a figyelmet. Gyümölcse zömök körte alakú, középnagy vagy nagy (250-350 g), közepesen bordázott. Húsa közepesen lédús, a magház körül mérsékelten kövecses. A Bereczki birssel ellentétben húsa a feldolgozás során nem kap rózsaszín árnyalatot. Fája középerős növekedésű, koronája közepesen sűrű, félig felfelé törő, jól elágazó. Virágai nagyok, dekoratívak.
Kaukázusi és közép-ázsiai eredetű gyümölcs, Európába az ókori görögök hozták be az i. e.
I. évezred elején. Becslés szerint mintegy 4000 éve termesztik. Latin elnevezése Kréta szigetének görög nevére utal (Kidón); magyar neve valószínűleg alán eredetű, és a vándorlás során az iráni népekkel való kapcsolatok idejére vezethető vissza. A birset hazánkban már a honfoglalás előtt ismerték, a középkorban is termesztették.
A birset frissen ritkán fogyasztjuk, húsa kemény, íze fanyar, savanykás. Feldolgozva birssajt, kompót, zselé, cukorkatöltelék, gyümölcsíz és a nagyon kedvelt ivólé formájában kerül asztalunkra. A feldolgozóipar szívesen használja aromagazdagsága és nagy pektintartalma miatt.
A birs a talajban nem válogatós, alkalmazkodóképessége nagy. Legjobban mégis a középkötött, jó vízgazdálkodású, levegős talajokat szereti. Száraz, meszes talajokon rosszul fejlődik. A fán lévő termés mennyisége hatással van az érési időre. A keveset termő fákon a gyümölcs korábban érik. Több (három-négy) fajta együtt telepítése ajánlatos a megfelelő termékenyülés elérése érdekében. A birs természeténél fogva inkább bokor, mint fa, így célszerű alacsony törzsű bokorfának nevelni. A bokorforma könnyen elérhető, ha a talaj felett 20-40 cm magasságban elágaztatjuk. Termőkorban a metszés a háromévesnél idősebb gallyak ritkítására, a beteg, sérült részek, a befelé növő vesszők eltávolítására szorítkozik. Háromévenként erősebben is megmetszhetjük, ezzel biztosítjuk a folyamatos növekedést. Moníliára közepesen, kéregrákosodásra gyengén érzékeny.
Főleg házi kerti gyümölcs, de néhány nagyobb méretű ültetvény is létesült belőle. 1980-ban 24 hektár árugyümölcsöst tartottak nyilván. Az 1996-os statisztikai adatok szerint 2400 tonna termést takarítottak be. Az ültetvények több mint felét a Bereczki birsfajta teszi ki.
Az utóbbi években szaporítási aránya a nagyobb termésbiztonságú Bereczki bőtermő felé tolódott el. A faiskolák évente kb. 10-12 ezer db oltványt állítanak elő.
Az áru szeptember közepétől október közepéig jelenik meg a piacon. Hűtőházból január végéig árulható.
A termelők száma 1-2 ezerre tehető.
