Olvasóink értékelése: 5 / 5

fShare

Tweet

Ifjúsági szálláshelyek Egerben

Ifjúsági szálláshelyek Hotel Junior Cím: 3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. Tel.: 36 424-202 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Web: www.kerieger.sulinet.hu Leírás: A szálloda mellett a kollégium Ifjusági szállóként is működik, melynek címe és elérhetősége ugyanaz mint a szállodáé.Kérjük az Ifjusági szálló kategóriában is megjelentetni. Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium Cím: 3300 Eger Széchenyi 17. Tel.: 36511257 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Web: http://www.gardonyi-eger.sulinet.hu/olcsoszallas.htm Leírás: Intézményünk a város szívében, a sétáló belvárosban, a Művészetek Házával és Az Uránia filmszínházzal szemben található. Néhány perc alatt Eger valamennyi látványossága elérhető; a patinás Dobó tér, a vár, Főiskola, Székesegyház, Minaret, Érsekkert, strandfürdő, színház.   Neumann Ifjúsági és Diákszálló Cím: 3300 Eger, Mátyás király u. 76. Tel.: 36 537-157, 30 292-4707 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Web: http://kollegium.nejanet.hu Leírás: A szálló kitűnő lehetőséget kínál osztálykirándulások, családi üdülések, továbbképzések, konferenciák lebonyolítására. Nyári táborozóknak kedvezményt biztosítunk. Étkezési lehetőség a Kék Lagúna Étteremben. Előzetes bejelentés alapján fogadjuk vendégeinket. Befogadó képesség: 161 fő.   Neumann Ifjúsági és Diákszálló Cím: 3300 Eger, Servita u. 23. Tel.: 36 537-157, 30 292-4707 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Web: http://kollegium.nejanet.hu Leírás: A szálló kitűnő lehetőséget kínál osztálykirándulások, családi üdülések, továbbképzések, konferenciák lebonyolítására. Nyári táborozóknak kedvezményt biztosítunk. Étkezési lehetőség a Kék Lagúna Étteremben. Előzetes bejelentés alapján fogadjuk vendégeinket. Befogadó képesség: 86 fő.   Neumann Ifjúsági és Diákszálló Cím: 3300 Eger, Pozsonyi u. 8. Tel.: 36 537-157, 30 292-4707 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Web: http://kollegium.nejanet.hu Leírás: A szálló kitűnő lehetőséget kínál osztálykirándulások, családi üdülések, továbbképzések, konferenciák lebonyolítására. Nyári táborozóknak kedvezményt biztosítunk. Étkezési lehetőség a Kék Lagúna Étteremben. Előzetes bejelentés alapján fogadjuk vendégeinket. Befogadó képesség: 140 fő.

fShare

Tweet

Olvasóink értékelése: 5 / 5

fShare

Tweet

Múzeumok Egerben

Forrás: http://www.eger.hu/

fShare

Tweet

Olvasóink értékelése: 5 / 5

fShare

Tweet

Kulturális rendezvények, intézmények Egerben

• Gárdonyi Géza Színház
• Agria Játékok
• Harlekin Bábszínház
• Forrás Gyermek-Szabadidőközpont
• Mozik Egerben
• Kortárs művészetek a Művészetek Házában
• Kepes György

Gárdonyi Géza Színház

A jelent meghatározó színházi múlt

Az egri színjátszás története a XVII-XVIII. században az iskolai színjátékokkal kezdődött. A jezsuiták 1692 és 1772 között mutattak be iskoladrámákat gimnáziumukban, majd a rend feloszlatása után a ciszterci korszakban is voltak ugyanott iskolai produkciók. A minoriták 1753 és 1777 között legalább tizennyolc teátrális jellegű nagypénteki illetve úrnapi körmenetet tartottak, a papnevelő intézetben pedig 1773-1798-ig bizonyosan játszottak a szeminaristák.
Német nyelvű színészek a XVIII. század második felében már működtek a városban, a "német diátristák" föltehetően 2-3 hetet töltöttek itt, és bevételeikből előadásonként fizettek azonos összegeket a városi szegényalap javára. A XIX. elején újabb és újabb német társulatok folyamodtak játszási engedélyért.
Egerben az első magyar nyelvű színielőadásra a XVIII. század derekán került sor gr. Barkóczy Ferenc egri püspök palotájában, amelyben a főpap "nemzetének javára" egy színháztermet is felállíttatott. Itt adták elő a jezsuita gimnázium diákjai 1754. július 31-én, Szent Ignác napján Faludi Ferenc Constantinus Porphyrogenetus című drámáját.
A XIX. század küszöbén Kelemen László, az első magyar színigazgató kopogtatott játszási engedélyért Egerben. A Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság képviseletében a Bihar vármegyei Nagy Várad helységből 1800. április 15. napján kelt levelében, amelyhez mellékelte a Királyi Helytartótanács engedélyét is - kérte, hogy társulatával nyáridőben fogadná őt a város, mely kérésre április 26-án született meg az elutasító válasz, miszerint: "itten ollyatén alkalmatosság, melyben azon Nemes Társaság Játékjait elő adhatná tetzése szerint nintsen".

E sikertelen kísérlet után a hivatásos magyar színészet egri megjelenésére még tizenöt évet kellett várni, mikor is a felbomlott Pesti Magyar Theatrumi Társaság egy része Miskolc városába tartott, s útközben, Hatvant is érintve álltak meg "egypár előadásra" Egerben. A vándorútról és a barátságos egri vendégszeretetről Déryné is megemlékezik emlékirataiban. A színtársulat 1815. június 22-én, csütörtökön a Spetz-féle házban (a mai Ifjúsági Ház épületében) adta elő Schneider Kiki saját háza előtt seperjen című egyfelvonásos vígjátékát. A színészek közül Nagy János volt az, aki először szólalt meg magyar nyelven egri színpadon.
Hosszú időn keresztül a színjátszásnak a Kaszinó és az Aréna adott helyet. Az önálló színházépület átadása éppen 100 éve történt. A színház műszaki átadására Jankovics Dezső polgármester elnökletével került sor, de meghívták az 1904-es színi szezont megtervező és lefolytató Balla Kálmán színigazgatót is.
A színházavató díszelőadást 1904. augusztus 20-án élvezhette a közönség. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt.
Balla igazgató vendégként szerződtetni tudta Egerbe Splényiné Blaha Lujzát, a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli tagját, akit ekkorra szinte mindenki a "nemzet csalogánya"-ként emlegetett.
A színházban önálló társulat 1955-től 1966-ig működött, majd összevonták azt a miskolcival. Az újabb önálló társulat az 1987-88-as évadtól állt fel, Gali László irányításával.

A jövőt meghatározó jelen

Gárdonyi Géza Színház
3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.
Tel.: 36 518-347
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.gardonyiszinhaz.hu

Jelenleg a színházat Csizmadia Tibor Jászai-díjas rendező igazgatja. A társulat tagja többek között Csendes László, Kaszás Gergő és a pályája kezdetén már világszerte ismertté vált Kovács Patrícia.

A színház a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény, amelynek finanszírozásához Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzájárul. Tevékenységi területét érintően tehát alapvetően megyei színházról beszélhetünk, ugyanakkor műsorpolitikájával régiós kihatású.
A színház kőszínházi előadásaira évente 12000 bérletet váltanak a régióból, ami azért is figyelemre méltó, mert a városból a főváros könnyen megközelíthető, ezért a budapesti színházi kínálat is elérhető a nézők számára.
A Gárdonyi Géza Színház 2003-ban összesen 276 előadást tartott, melyeknek 86076 látogatója volt.(A színház nagytermi befogadóképessége 400 fő, a nyári színházé 700 fő.)
A jelenlegi igazgató irányítása alatt a színház bekerült az országos vérkeringésbe. A társulat nagysikerű előadásait a fővárosi közönség az évente megrendezendő Vidéki Színházak Találkozóján láthatja. Az elmúlt évben a "Valahol Európában" című produkció meghívást kapott a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol díjazott lett. A nyíregyházi Vidor Fesztiválon az Otelló Gyulaházán című előadással szerepelt a társulat, és elhozta a közönségdíjat.
A székhelyen kívüli sikerek is igazolják, hogy a színház valódi kortárs művészeti alkotóműhellyé vált. A szakmai körökben is elismerést élvező vezetői koncepció megfogalmazza, hogy teret kell adni a fiatal tehetségeknek - szerzőknek, színészeknek, rendezőknek - és a kísérleteknek. A művészi koncepció kiteljesítésében partnerül szegődnek az Európa más országaiban élő alkotók, mint pl. az újvidéki Radoslav Milenkovic színész-rendező, Julian Garner norvég író vagy az angol Mike Packer színpadi szerző, akik az elmúlt két évben elsősorban a stúdió színpadon létrehozott előadásokban közreműködtek. A stúdió műsorstruktúrája elsősorban a fiatalabb korosztály és a diákság újszerű színház szemléletéhez áll közel.
A társulat éves munkáját az Évad az évadban című rendezvény foglalja keretbe, amely lehetőséget ad arra, hogy az évközben látott valamennyi előadást egy hét alatt megtekinthessék az érdeklődők az ország valamennyi részéből.
A havonta több bemutatót produkáló színház kétévente az Egri Tavaszi Fesztivál keretében rendezi meg a Nemzetközi Monodráma Fesztivált. Az országban egyedülálló kezdeményezés a színházszerető és szakmai közönség körében is elismerést váltott ki eddig mindkét alkalommal. Az utóbbi fesztiválon a Kolibri, a Katona József, az Árgyélus, a Pécsi Nemzeti, a Tatabányai Jászai Mari és a Budapesti Kamaraszínház mellett fellépett a nyitrai Andrej Bagar, a prágai Divadlo Kolowrat, a lodzi Stefan Jaracz, a Marosvásárhelyi Ariel.

Agria Játékok

Az Agria Játékok nevet viselő nyári szabadtéri színjátszás városunkban 1975-ben kezdődött. A megye és a város vezetőit, az országos és helyi idegenforgalmi szakembereket régóta foglalkoztatta már az a kérdés, miként lehetne nyaranta Eger múltjához és jelenéhez méltó, országos jelentőségű kulturális programmal fogadni a hozzánk látogató turistákat, vendégeinket. Ebből az igényből született az Agria Játékok alapgondolata, megteremtve ezzel egy hagyománnyá váló, igényes rendezvénysorozatot.A nyári színház művészeti igazgatója és rendezője első alkalommal Romhányi László volt, akinek irányítása alatt a legnevesebb magyar színművészek, rendezők és zeneszerzők teremtettek igazi kulturális pezsgést a városban. Megfordult itt többek között Bessenyei Ferenc, Szemes Mari, Bánffy György, Agárdi Gábor.
A Játékok kezdetben a klasszikusok könnyedebb változataival szórakoztatták a közönséget, majd az évszázad vége felé kedvenc műfajjá vált musical-ek kaptak főszerepet. A mai napig az egyik legnagyobb sikert aratott előadás Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát című művének feldolgozása volt.
Az új évszázad koncepciója követi azt az irányvonalat, hogy a nyári előadásokban jelentős hangsúlyt kapjanak az európai kortárs szerzők, zeneszerzők, ezzel is kifejezve azt a törekvést, hogy az új korban megszülető értékeket elsősorban a kortárs művészeken keresztül lehet a kortárs befogadókhoz eljuttatni.
A nyári színház elsősorban turisztikai programként funkcionál, ezért a bemutatott művek a legszélesebb rétegekhez eljutnak. Az előadások minden tekintetben összművészeti jellegűek, valamennyiben fontos szerepet játszik a zene, a tánc, a koreográfia, a díszlet, jelmez és a látvány. Ezek kohéziójából olyan kortárs művészeti produkciók születnek, amelyek minden tekintetben európai dimenzióba helyezhetők
Az eltelt néhány évben a nyári kínálatban fajsúlyos gyermek-előadások is születtek, amelyek igazolták, hogy a valódi művészeti értékek befogadására a gyermek közönség legalább olyan fogékony, mint a felnőttek. A természet kínálta környezet fokozza a színházi élményt, ezért a gyermekeknek szánt előadások a város legszebb parkjában valósulnak meg.

Harlekin Bábszínház

Az egri bábszínház közel négy évtizedes múltra tekint vissza. Két évtizeden keresztül amatőr társulatként működött, majd 1985-től 1997-ig a Gárdonyi Géza Színház tagozata volt. Ebben az időszakban a művészeti vezetői tevékenységet Demeter Zsuzsa látta el.
A bábszínház elsősorban gyermekszínházi produkciókat készített óvodás és általános iskolás korú gyermekek számára, de alkalmanként felnőtteknek szánt előadásokkal is jelentkezett. Művészeti tevékenységével kivívta a nézők mellett a szakma elismerését, melynek eredményeként 1995-ben a Bábművészek Nemzetközi Szövetsége UNIMA Diplomáját kapta példamutató művészi tevékenységéért és a magyar bábművészet nemzetközi hírnevének növeléséért.
A társulattal a hazai bábművészet legjelesebb alkotói dolgoztak együtt, mint Koós Iván, Kós Lajos, Orosz Klaudia, Székely Andrea. A kortárs zeneszerzők közül Darvas Ferenc, Gulyás László, Gulyás Ferenc, Tolcsvay László és Tolcsvay Béla.
A helyi művészek közül teljesítményével kiemelkedett Lénárt András bábkészítő és bábszínész, aki számos nemzetközi fesztiválon aratott sikert. A művész jelenleg egyszemélyes családi bábszínházával járja a világot.

3300 Eger, Bartók Béla tér 6.
Tel.: 36 310-151
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.harlekin.hu

A Harlekin 1998-tól önálló társulatként működik, a megyei önkormányzat fenntartásában. A működéshez Eger önkormányzata is hozzájárul. A színház munkáját jelenleg Lengyel Pál Blattner-díjas rendező irányítja. Lengyel Pál két éves működése alatt számos új technikával ismertette meg az egri gyermek és felnőtt közönséget. A hagyományos mesefeldolgozások mellett egyre több kísérlet színhelye a bábszínház pódiuma. A szakma figyelmét is felkeltette pl. a Csörömpölők című tárgyanimáció és a Kis kéményseprő című bábopera.
Az előadásokat a gyermekek óvodai vagy iskolai szervezésben, ill. családi programként egyaránt láthatják. Megyei bábszínházként a produkciók eljutnak a régió és a megye valamennyi településére. A "tájolás"-sal a társulat igyekszik valamennyi megkeresésnek eleget tenni.
A szakmailag megújult bábszínház törekvése, hogy Egert a kortárs bábművészet nemzetközi színterévé tegye. A törekvés jegyében első alkalommal rendezi meg a Harlekin a Nemzetközi Kortárs Bábfesztivált 2005-ben. A város támogatja a kezdeményezést, amelynek eredményeként Eger Európa egyik előkelő helyen számon tartott bábos találkozóhelye lehet.
A szakmai megújulás mellett a színház fizikai környezete is megújul: 2005-ben kerül sor a gyermek-szabadidőközponttal együtt használt épület rekonstrukciójára. Ezt követően egy korszerű és technikailag is jól funkcionáló színpadi tér áll rendelkezésre a művészi munkához.

Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ

Az intézmény alapvetően a gyermek közművelődés szolgálatában áll, ezért fő profilja az általános iskolás korosztály számára szerveződő programstruktúra kialakítása. Tevékenységében ugyanakkor fontos szerepet tölt be a tehetség-gondozás, melynek eredményeként KreaTeam néven két éve létrejött az Alapfokú Művészeti Iskolák Országos Találkozója.
A rendezvény alapötlete az Ifjú Tehetségek Műhelye Egri Alapfokú Művészeti Iskola vezetőtőjétől, Gyuricza Liliann Nívó-díjas táncpedagógustól származik, aki a szervezésbe bevonta a város gyermek intézményét.
A művészeti nevelés, a gyermekek önkifejezési formáinak, lehetőségeinek segítése mindkét intézmény szakmai koncepciójában kiemelkedő helyet foglal el. A 10-17 éves korosztály személyiségfejlődésében, önkifejezési formáinak, szocializációjának pozitív alakításában kiemelkedő fontosságúnak tartják a művészeti nevelést, ezen belül is az önkifejezésre leginkább lehetőséget és keretet adó színházművészetet. Egyrészt a befogadói oldal aspektusából, másrészt az alkotó módon történő élményhez jutás és élményátadás oldaláról.
E céloktól vezéreltetve tartják fontosnak a szervezők egy olyan országos találkozó működtetését, ahol a teljességre törekvés szándékát szem előtt tartva keresztmetszetet adhatnak a gyermekszínjátszás aktuális helyzetéről, lehetőségeiről; a színházi nevelésben alkalmazott eltérő módszerek által megvalósuló, különböző műfajokban születő produkciók felsorakoztatásával; alkalmat adva a közös műhelymunkára, szakmai beszélgetésre, véleménycserére is. A KreaTeam, mely a kortárs kultúra sajátos vetülete, része az Egri Tavaszi Fesztiválnak.

A gyermek- szabadidőközpontban Venczel Valentin színművész irányításával működik egy ifjúsági színjátszó csoport, amely néhány év alatt kiemelkedő sikereket ért el produkcióival. Első nagyszabású előadásuk az Eger kis csillagai című, zenés történelmi térjáték volt. A mű a Gárdonyi legendán alapul, de egy, a gyermekek szemszögéből megformált története az egri ostromnak. A "kis csillagok" story-t a város megrendelésére Zalán Tibor írta és Huzella Péter zenésítette meg. Az előadás három éven keresztül szerepelt Eger turisztikai kínálatában.

A kis csillagokat követően az ifjakból álló társulat még nagyobb vállalkozásba fogott, és 2004. nyarán Ránki Pomádé király új ruhája című operájának színpadi változatát mutatta be. Örömteli volt, hogy az operaműfaj így továbbra is megjelenhetett a nyári fesztivál kínálatban. A rendező, Venczel Valentin nem csak a jól felkészült, képzett, fiatal, tehetségek számára kívánt bemutatkozási lehetőséget biztosítani, hanem magas szakmai színvonalú szabadtéri előadást akart létrehozni. A kísérlet sikerült! A Pomádéban fellépett Kővári Eszter Sára az Operaház magánénekese, Gregor József operaénekes. A zenei vezető és a karnagy Selmeczi György zeneszerző volt, a díszlettervező Juráj Fábri, a jelmeztervező Nemes Takács Kata. A kiváló művészek fellépése és közreműködése megelőlegezte a sikert, ugyanakkor kiemelkedően figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak az egri fiatalok is, akik azóta - rendezőjükkel együtt játszva - a Gárdonyi Géza Színház több előadásában szintén bizonyították színpadra termettségüket.

Elérhetőségeink:

3300 Eger Kossuth L. u. 17. (április 27-től: Bartók Béla tér 6.)
Tel.: 36 517-555
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web (2006. májustól): www.forras.agria.hu

Mozik Egerben

Uránia Filmszínház

Eger, Széchenyi u. 14.
Tel.: 36 516-644

A város 100%-os tulajdonú gazdasági társasága Uránia Filmszínház néven üzemelteti a város moziját, amely elsősorban premier filmeket forgalmaz. A kamarateremben art filmek vetítésére van lehetőség, ahol a főiskola tartja rendszeresen filmklubjait. A mozi folyamatosan szervezi a magyar filmek premier előtti vetítését azzal a céllal, hogy azok minél szélesebb körhöz, elsősorban a diáksághoz eljuthassanak.
Az Agriafilm Kft. és a mellette működő alapítvány a bonyolítója az Egri Filmművészeti Nyári Egyetemnek.
Az idén 30. születésnapját ünnepelte a rendezvény: 1973. július 7-tól Paul Robert nizzai filmklub vezető, Pók Lajos a Vörös Csillag mozi igazgatója és Oláh Tibor debreceni egyetemi tanár, a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) helyi szervezetének támogatásával kezdeményezte a filmművészeti tagozat létrejöttét. Minden év júliusában, augusztusában 7-14 napot töltenek Egerben a magyar szakemberek és a nemzetközi meghívottak (spanyol, francia, olasz, török, görög, osztrák, svájci, nyugatnémet angol, svéd, dán, norvég, finn, lengyel, román, erdélyi, kárpátaljai, csehszlovák, keletnémet jugoszláv, szovjet, bolgár, kanadai, uruguayi, kubai, indiai, tuniszi).
Az 1992-től már az Agria Film Kft. által irányított "egyetem" vezetői mindent megtettek, hogy rang legyen ideutazni az itt bemutatott filmekért.
A szabadegyetemnek vannak központi témái, amelyet az alkotók, a résztvevők és a filmes szakemberek közösen vitatnak meg. A kiállítások, a speciális vetítések, a kerekasztal-beszélgetések nyitottak, azokon bárki érdeklődése szerint részt vehet.
Az egri egyetemen az eltelt harminc év alatt megfordult valamennyi neves hazai filmrendező és operatőr.
A rendezvény nívóját jelzi, hogy annak legfőbb koordinátora Illés György, egri származású operatőr.
Illés György 1914. november 2-án született Egerben. Világosítóként 1935-ben került a filmszakmába, majd segédoperatőrként dolgozott. 1946-ban lett operatőr, kezdetben híradókat és dokumentumfilmeket forgatott. 1949-től játékfilm-operatőr. 1949-től tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Munkássága igen jelentős a magyar film történetében. Nemcsak kiváló filmművész, hanem kiváló pedagógus is. A magyar operatőri gárdának majd minden tagja őt tekinti mesterének. Hasonlóképp a világ számos országában működő, jó néhány magyar operatőr is, akik közül többen világhírű alkotók.
Hosszú pályája során különböző alkatú rendezőkkel dolgozott együtt. Művészi felfogását elsősorban azokkal valósította meg, akik nagyjából hozzá hasonló tapasztalatokból indultak ki: Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Ranódy László, Révész György.
Operatőri munkájában mindig központi jelentőséget tulajdonít az emberi arcnak, a színész arcának. Fényképezte Bajor Gizit, Somlay Artúrt, Csortos Gyulát, Jávor Pált. Sokat dolgozott Latinovits Zoltánnal, akit az egyik legnagyobb színészként tisztel.
Illés György 1949 óta hatvanhat játékfilmet fotografált. Kezdettől fogva abban látta az operatőr művészi szerepének lényegét, hogy a rendezővel együttműködve a forgatókönyv eszméinek és konfliktusainak kifejezését szolgálja a maga eszközeivel.
1991-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társaságát, szervezeti és eszmei keretbe foglalta munkásságukat.
Szeretett szülővárosában, Egerben a Filmművészeti Nyári Egyetemnek állandó vendége, tiszteletbeli örökös rektora, ill. a város díszpolgára.

Művész Mozi

Elérhetőségei:
Eger, Széchenyi u. 16.
Tel.: 36 410-094
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.muveszetekhaza.agria.hu

A Művészetek Házában működő Művész Mozi 1994. szeptembere óta a város egyik kedvelt helye a filmrajongóknak. A város lakossága szinte egyedülállóan itt találkozhat az új magyar, európai és független amerikai filmekkel. Minden évben láthatóak a Magyar Filmszemlén bemutatott alkotások. A tavaszi hónapokban nemzeti filmhetek zajlanak (angol, francia, lengyel, német). A tematikus sorozatok egy-egy jeles alkotó életművét ölelik fel.
A cél az, hogy elsősorban a hazai és európai filmkultúra támogatása és bemutatása legyen hangsúlyos, ill., hogy a kortárs filmművészet értékei minél szélesebb körben váljanak elérhetővé. A közönség összetétele a középiskolástól a közép-korosztályig terjed.
A Művész Mozi programjainak szervezése a nézők bevonásával történik, akik ötleteikkel olyan mozit alakítanak, amelyet magukénak éreznek.

Dobós Filmklub

Több éves hagyománynak örvend a Dobós Filmklub. Ennek keretében olyan filmek láthatók, melyek a mai fiatalok körében népszerűek, sikerfilmnek számítanak, ugyanakkor valamilyen morális, etikai üzenetet is hordoznak magukban. Válogatási szempont, hogy az alkotások szorosan kapcsolódjanak a diákok filmes oktatásához. Az előadások egy része zártkörű, nagyobb hányada minden középiskolás számára nyitott.
A vetítéseken kívül közönségtalálkozókra is sor kerül, ahol a magyar filmélet jeleseit látják vendégül.

Kortárs művészetek a Művészetek Házában

Elérhetőségeink:

Eger, Széchenyi u. 16.
Tel.: 36 410-094
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: www.muveszetekhaza.agria.hu

A Művészetek Háza a város 100%-os tulajdonú közhasznú társasága, amely alapvetően városi közművelődési feladatokat lát el. A korábbi évek változásait követően nem korosztályi művelődési intézmény, hanem elsődlegesen a professzionális kultúra közvetítő közege. Fő profilja a kulturális programkínálat kialakítása a legkülönbözőbb művészeti területekről a felnőtt lakosság részére.
A művészetek háza (országos) koncepció lényege, hogy a vidéki városokban legyenek olyan színterek, ahol befogadhatóak az előadó-művészeti és alkotóművészeti események. A kőszínházak mellett ez a forma 7 helyen az országban a művészetek háza, ahol a színművészetet kiegészítve más is megjelenik.
A Ház jelenleg három telephelyen működik:

A negyedik telephely, a Kossuth utcai zsinagóga, jelenleg időszakos kiállításoknak ad helyet, 2006-tól itt működik majd a Kepes Vizuális Központ. Ezt követően Vitkovics Mihály egri költő háza a tervek szerint civil alkotóházzá alakul.
A Művészetek Háza a profilhoz illeszkedően széles spektrumon kínál programokat az itt élőknek, az itt tanuló diákságnak és a városba érkező turistáknak. A befogadó tevékenység az országosan nagy sikerrel zajló koncertek, önálló előadóestek és alternatív színházi produkciók Egerben történő megjelenésére fókuszál.
A "hely szelleme" kötelez a magas színvonalú tevékenységre. A Művészetek Háza fő utcai épületében az 1800-as évek második felében fellépett többek között Déryné is.
A Ház újkori történetében megfordult ezen a helyen az ország valamennyi világhírűvé vált művésze. Csak néhány név példaként: Pege Aladár, Dés László, Presser Gábor, Koncz Zsuzsa; Krétakör, Beregszászi Színház; Bozsik Yvett; Muzsikás Együttes; Esterházy Péter; Janisch Attila, Szabó István stb.

A Művészetek Háza két legjelentősebb rendezvénye a Gyermekbábosok Országos Fesztiválja és a MÁS Nonverbális Fesztivál. Mindkét rendezvény a gyermek korosztály amatőr művészeti tevékenységét hivatott felmutatni. A bábfesztivál egy felmenő rendszerű minősítő verseny döntőjeként fogadja az ország legjobb csoportjait. A több száz gyermek részvételével zajló esemény az eltelt tíz év alatt kivívta a szakma legszélesebb körű elismerését, így a Művészetek Háza megkapta a nemzetközi bábos szervezettől az UNIMA DIPLOMÁT. Mára a rendezvény kiegészült professzionális bábszínházak bemutatóival, ezért a továbblépés a rendezvény egészének kiterjesztése a város valamennyi frekventált helyszínére.
A nonverbális fesztivál célja a fogyatékkal élő és az egészséges gyermekek integrációja a művészeti nevelés segítségével. A rendezvényen a legkülönbözőbb művészeti terápiák eredményei öltenek színpadi formát, ugyanakkor a hagyományos iskolai keretek között működő művészeti csoportok produkciói is láthatók. Az országos seregszemle egyre szélesedik és a közeljövőben nemzetközi méreteket ölt. Az esemény legkedveltebb művészeti ága a pantomim, amelynek legjelesebb hazai képviselője Karsai Gizella minden alkalommal személyesen és csoportjával is jelen van.

A Művészetek Házában működő Művész Mozi 1994. szeptembere óta a város egyik kedvelt helye a filmrajongóknak. A város lakossága szinte egyedülállóan itt találkozhat az új magyar, európai és független amerikai filmekkel. Minden évben láthatóak a Magyar Filmszemlén bemutatott alkotások. A tavaszi hónapokban nemzeti filmhetek zajlanak (angol, francia, lengyel, német) A tematikus sorozatok egy-egy jeles alkotó életművét ölelik fel.
A cél az, hogy elsősorban a hazai és európai filmkultúra támogatása és bemutatása legyen hangsúlyos, ill., hogy a kortárs filmművészet értékei minél szélesebb körben váljanak elérhetővé. A közönség összetétele a középiskolástól a közép-korosztályig terjed.
A Művész Mozi programjainak szervezése a nézők bevonásával történik, akik ötleteikkel olyan mozit alakítanak, amelyet magukénak éreznek.

Több éves hagyománynak örvend a Dobós Filmklub. Ennek keretében olyan filmek láthatók, melyek a mai fiatalok körében népszerűek, sikerfilmnek számítanak, ugyanakkor valamilyen morális, etikai üzenetet is hordoznak magukban. Válogatási szempont, hogy az alkotások szorosan kapcsolódjanak a diákok filmes oktatásához. Az előadások egy része zártkörű, nagyobb hányada minden középiskolás számára nyitott.
A vetítéseken kívül közönségtalálkozókra is sor kerül, ahol a magyar filmélet jeleseit látják vendégül.

Kortárs művészetek

A Művészetek Háza átriumában lévő kiállító tér speciális, hiszen a Ház mozgalmas életének része. Nemcsak klasszikus értelemben vett kiállítások rendezésére alkalmas, hanem formabontó performance-ok, a sajátos adottságokat kihasználó térbeli és újszerű kiállítások lebonyolítására is.
A folyosórészben kialakított Kísérleti Galéria bensőséges kiállítási tér, amely alkalmat ad az amatőr, tanuló, kísérletező, a jövő lehetséges nagy művészeinek bemutatkozására.
A Trinitárius templomban létrehozott galéria lehetővé teszi olyan országos jelentőségű tárlatok szervezését, melyek Egerbe hozzák a kortárs képzőművészet legfrissebb eredményeit, bekapcsolva ezzel a várost a hazai képzőművészet vérkeringésébe. A Rossztemplom különleges, nagy falfelületei az országban egyedülálló módon alkalmasak nagyméretű alkotások bemutatására. Itt kiállítani kihívást jelent sok művész számára. A hazai tárlatok (Akvarell Biennálé) mellett jelentős nemzetközi kiállítási események is zajlanak. A legnagyobb hatást és érdeklődést kiváltó esemény a Nemzetközi Fényszimpózium keretében a Nemzetközi Kepes Társaság tagjainak részvételével megvalósuló kinetikus kiállítás.
Az opto-elektronikai forradalom, mely mindennapjainkba is egyre erőteljesebben van jelen, új eszközöket teremt, a hajdan felvetett lehetőségeket új megvilágításba helyezi. A vizuális kultúra érdekében történő hasznosítása megkerülhetetlen kihívás. A dánok az Európai Unió soros elnökeként, mint szerintük a legaktuálisabb képzőművészeti lehetőségre, a fényművészetre építették a legjelentősebb kulturális rendezvényüket az ún. LUX EURPAE 2002-t. Európa fényművészetét reprezentáló munkákkal szőtték be Koppenhága köztereit. A rendezvény súlyát jelzi az is, hogy a dán miniszterelnök nyitotta meg. A Lux Európáról megjelentetett kiadvány bevezető tanulmányának kezdő soraiban az egri fényszimpóziumok egyik kiadványából idéznek. Kitüntetett érdeklődésüket aláhúzza az a tény is, hogy a LUX EUROPAE 2002-t követően az alaptanulmányt író Helge Krarup megtisztelte a 2003-as egri fényszimpóziumot részvételével és előadásaival.

A Vitkovics házban működik a Kepes Vizuális Központ. Januártól decemberig rajz-vizuális órákat, kézműves foglalkozásokat szerveznek itt gyermekek részére, kb. 100 csoportnak. Ezeken az órákon sajátíthatják el a legkülönfélébb technikákat a gyerekek, melyekre iskolai oktatás keretében nincs lehetőségük. Igen népszerűek a gyerekek részére szervezett nyári kézműves alkotótáborok.
A ház udvara különleges adottságai folytán alkalmas nyári szabadtéri kiállítások szervezésére, tárlatok rendezésére.
A Vitkovics ház, mint múzeumi kiállítóhely jelenleg otthont ad a Kepes gyűjteménynek Kepes Vizuális Központ néven. A központ sajátos lehetőségeivel és szolgáltatásaival országos viszonylatban is tovább tudja gazdagítani azt a palettát, ami a magyarországi vizuális oktatásban, illetve vizuális műhely lehetőségekben jelenleg rendelkezésünkre áll. Ennek a hozzájárulásnak legkarakterisztikusabb része a fényművészet.

A fényművészetnek van egy kevésbé tudatosított, kiemelkedő nemzetközi értékekkel rendelkező, sajátos magyar múltja Moholy Nagytól, László Sándoron, Schöfferen, Kepesen keresztül a máig. Ebbe a sorba illeszkednek be az utolsó évtizedek hazai kutatásai és az egri fényszimpóziumok.

Köztudott, hogy az utolsó évtizedek opto-elektronikai forradalma új lehetőségekkel gazdagította a vizualitást. Ezeknek a lehetőségeknek művészi meghódítása részben megtörtént, másrészt folyamatban van a komputertől a lézeren át a holográfiáig. Ebbe a teremtő-felfedező-oktató-ismeretterjesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamatba kapcsolódik be a Kepes Vizuális Központ.

A jövőben átadásra kerülő új Kepes Vizuális Központ szellemi hierarchiájában a meghatározó interdiszciplinaritás mellett a fényművészetnek még nagyobb központi szereppel kell bírnia. Ez a kepesi szellemből következik, ill., a tíz év óta rendszeresen megrendezett fényszimpóziumok után, immár a sajátos egri hagyományokból is fakad. A fényművészettel összefüggésben a kísérleti fotó intenzívebb felkarolása szintén cél, ugyanis Kepes György a XX. század egyik legjelentősebb fotósa is volt. Jelenlegi követői a fiatal fotográfusokból álló TEKODÉMA csoport tagjai, akik országosan a legtehetségesebb kísérleti fotósok közé tartoznak

Kepes György

A művész, aki Selypen született az 1980-as végén Eger városnak adományozta képeinek egy jelentős részét.
Kepes György a két világháború közötti progresszív fiatalok (Hegedűs Béla, Korniss Dezső, Schubert Ernő, Trauner Sándor, Veszelszky Béla, Vajda Lajos) csoportjához tartozott. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt. Kepes nem fogadta el a hivatalos művészet konzervatív, neobarokkos irányát, új, a kor társadalmának kérdéseire megfelelőbb kifejezési formákkal válaszolni képes művészetet szeretett volna teremteni.
Az avantgárd-művészet eszmével 1928-tól Kassák Lajos Munkakörében ismerkedett meg. Kassák személyisége mellett erősen hatottak rá az orosz avantgárd-művészet eredményei, majd a Bauhaus eszmék.
1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe ment, ahol személyesen is megismerkedett az orosz Dovzsenkóval, Dziga Vertovval és a Moholy-Nagy környezetében megforduló Bauhaus eszméket hirdető művészekkel. E találkozásoknak és a pezsgő berlini művészeti életnek köszönhetően Kepes felhagyott a festészettel és társadalmilag hatékonyabb, új médiumok felé fordult. Filmterveket, forgatókönyveket készített és a fotóhasználat újfajta lehetőségeit kutatta.
Berlinben máig tartó barátságot kötött Rudolf Arnheimmel, a Gestaltpszichológia egyik későbbi megteremtőjével, akinek első könyvét Kepes tervezte. Alkalmazott-grafikai munkákból tartotta el magát ebben az időben. 1936-ban Moholy-Nagy Lászlót követte Londonba, ahol megismerkedett feleségével, Juliet Kepes grafikusművésszel. 1937-ben a Moholy-Nagy igazgatta chicagói Új Bauhaus tanára lett, ahol a szín és fény tanszak vezetőjeként dolgozott. Kepes György jelentős szerepet játszott a Bauhaus eszmék államokbeli elterjesztésében, azok új társadalmi környezetben történő továbbélésének biztosításában.
1937-től folyamatosan művészeti iskolákban tanított. Először az Új Bauhausban, 1939-től a School of Designban, 1945-től az MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészeti tanszakán, 1967-től a Center for Advanced Visual Studies alapító igazgatójaként, 1974-es nyugdíjba vonulásáig.
A különféle médiumokkal folytatott kísérletei, alkotói eredményei nem választhatók el oktatási programjaitól, a művészeti iskolákban kifejtett tevékenységétől. A legjelentősebb talán az egész Kepes életműben a fény-kurzus, mint tanítási program és a fénykísérletek eredményei, mint művek (festmények, fotók, fotogramok); majd két nagy kiállítás, a Fény és forma és a Fény mint kreatív médium című bemutatók és az ezekhez készült elméleti írások. Később a nagy írásos műben, az ún. Fény-könyvben összesítette eredményeit. 1937-től1974-ig a vizuális nevelés területén végzett kiemelkedő elméleti és gyakorlati munkát. Ezt igazolják az irányítása mellett készített magas színvonalú hallgatói műhelymunkák is.
Kepes olyan nagy építészekkel dolgozott együtt, mint Walter Gropius, Luigi Nervi, Pietro Belluschi és Carl Koch. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket, festett fémszobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban. Az általa alapított Center for Advanced Visual Studi-ban olyan munkacsoportot alakított, ahol különféle művészeti ágak művelői - természettudósok, képzőművészek, mérnökök, technikusok, zenészek, videoművészek - közös munkával dolgoztak ki környezetalakító, ökológiai léptékű műalkotásokat.
Kepes György élete végéig hitt abban, hogy a művészet segítségével az ipari civilizáció, mint a modern ember valós környezete, az elidegenedés világa helyett a kívánt urbanizált és humanizált természetté válik.
A kepesi gondolatok teljesen összhangban vannak az Európa Kulturális Fővárosa projekt szellemiségével, filozófiájával, ezért a pályázati koncepció alapja a Kepes tanítások kiterjesztése a város egészére: "egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével", amikor a város további fejlesztésében gondolkodunk.

Web: www.muveszetekhaza.agria.hu/kepes/kepes.html

fShare

Tweet

Olvasóink értékelése: 4 / 5

fShare

Tweet

Bor és gasztronómia Eger környékén

Forrás: http://www.eger.hu/

• Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén
• A borvidék központja: Eger

Az egri borvidék mintegy 5000 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és következő 17 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a Debrői körzetbe.

Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

- Fajcsák Attila -

Az öregek szerint vasárnapokon és egyházi ünnepeken - Úrnapja, Pünkösd, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Anna stb - tilos volt a szőlőbeli tevékenység. Azt tartották, hogy a katolikus nem dolgozik vasárnap, mert a hatnapi munka után a hetediket "az istennek kell szolgálni a templomban". Sokan szombaton csak délig dolgoztak, délután a férfiak pedig pincéztek. Ha mégis előfordult, hogy vasárnap napkelte előtt kiszaladtak a szőlőbe egy kis gyümölcsöt szedni, akkor is a tíz vagy tizenegy órakor kezdődő misére mindig visszaértek. Ha valami mégis munkát vállalt, vagy azért tette, mert nem volt nagyon vallásos, vagy a megélhetése miatt rákényszerült. Azokat, akik megtehették volna, hogy templomba menjenek, de munkára hivatkozva elmaradtak az istentiszteletről, a közösség megszólta. Gyakran előfordult a XX. század elején, hogy a fiatalok el-elmaradoztak a miséről. Ezt a szülők úgy büntették, hogy vasárnap délután sehová nem engedték el őket.Az év folyamán még több olyan nap volt - néhányról később szót ejtünk -, amikor tilosnak számított a szőlőbeli munka. Így pl. permetezés után 8 napig nem lehetett kimenni a szőlőbe, de nagy kánikula idején sem, mert ha "az egri asszonyok bő szoknyája hozzáért a szőlőhöz, a szőlő megsemmisült".
Egerben a szőlőt - a bő termés reményében - általában növekvő holdálláskor metszették. Ezt a hagyományt a nagy birtokon nem követték. Egyébként a kisebb szőlővel rendelkező gazdák, vagy a szegényebbjei közül is az "egyik hitt neki, a másik nem". Előfordult olyan eset, amikor a metszés idején annak ellenére, hogy napok óta ítéletidő volt, a gazda kiment szőlőjébe néhány tőkét megmetszeni csak azért, mert növekedett a hold. Az öregek ma is egyöntetűen vallják, hogy valaki "hódfottyakor meccett, annak szóevett (szuvas) lett a venyigéje", de ha holdtöltekor csinálta, akkor "meftőtődött" a hordója. Sokan hittek abban is, hogy a nagyon jó borral, vagy többesztendős óborral metszéskor megöntözött tőke ugyanolyan bő termést, magas cukortartalmú szőlőt ad majd, mint amilyenből az a bor készült. Ugyancsak a bőséges termés biztosítása érdekében metszették meg - katolikus módon - a szőlőterület négy sarkán lévő tőkéket. Mások szerint e szokásnak az volt a lényege, hogy a metszést végző ezzel ösztönözze magát a munka mielőbbi elvégzésére. A metszést rendszerint Szent József hetében kezdték, néhány nappal a nyitás után.
A kisebb szőlőterülettel rendelkező gazdák, amikor kimentek a szőlőbe, hozzá sem fogtak a munkához, amíg körbe nem járták a földet. A gazda eközben imádkozott és Isten áldását kérte. A legidősebbek szerint a szőlő körbejárásával az ártó lényeg távoltartását kívánták biztosítani, mások szerint azonban a gazda ilyenkor csak arra volt kíváncsi: milyen a szőlő fejlődése, történt-e lopás, seregély vagy más kártevő állat okozott-e valamilyen kárt.. A nagybirtokon mindezeket a vincellér ellenőrizte.
A szőlőkben tilos volt a káromkodás, a veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Különösen vonatkozott ez az egyházi tulajdonban lévő szőlőkre. Az öregek szerint ezeket a vallás tiltotta. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben valamilyen erkölcstelenséget követ el, annak a "jó isten elveszi a termését". Ezért a nagyobb birtokokon a vincellér, a kisebb szőlőkben pedig a gazda gondoskodott a rendről. AXVIII. században, sőt később is, a városi magisztrátus súlyos pénzbüntetéssel torolta meg a szőlőben történt káromkodást.
Az egri szőlősgazdák és kapások az elemi csapásoktól - főleg a jégveréstől - féltek a legjobban. Különösen gyakori ez júniusban, júliusban. 1798-baugusztusában olyan jégverés volt a városban, amely még a vesszőket is tönkretette, olyannyira, hogy a gazdákat a vihar utáni látvány keserves sírásra fakasztotta. A XIX. század végén nem volt ritka az olyan eset, amikor 4-5 éven keresztül a szőlőkben 30-60%-os kárt okozott a jégeső, de előfordult, hogy a 95-100%-ot is elérte. Még a XX. század elején is a jégkárt tették az elemi csapások közül az első helyre.
A jégverés elleni védekezésnek több módja ismert- A leggyakoribb, amikor imádkozással kérik az égiek segítését a veszély elhárítására. Széles körben elterjedt, és minden bizonnyal régi keletű szokás a különféle szentelményekkel való megelőzés, védekezés. Vihar közeledtekor szentelt barkát és szentelt gyertyát égettek. Néhányan ma is hisznek abban, hogy ha szentelt barkát elássák a szőlő négy sarkában, a jégvihar elkerüli a szőlőt. Mások a feltámadáskor a templom előtt rakott tűzből vittek "szentelt szenet" és azt ásták el a parcella négy sarkában. Egy idős asszony szerint azonban a szőlőterület négy sarkában azért raktak valamilyen tárgyat, hogy a tolvajokat távol tartsák.
Tekintve, hogy a harang is szentelmény, és a harangozás szent funkció, szót kell ejteni a harangozással történő védekezésről. A zivatar, vihar előtti harangozást már évszázadokkal ezelőtt előírta a római szertartáskönyv. A katolicizmus tanai szerint nem a harangnak tulajdonítható a védő funkció, hanem a hívek harangozásra történő reagálásának, amely Istenhez való könyörgésben nyilvánul meg. A nép körében mindez nem ismeretes, csak az, hogy "a harang eltolja a felyhőket". A római szertartáskönyvvel ellentétben voltak olyan vidékek, ahol határozottan eltiltották a harangozást a vihar idején, mert állítólag az vonzotta a villámot, és attól tartottak, hogy a templomba csap.

1719-ben Egerben előírták a harangozónak, hogy "köteles tűz ellen és nyáron az ártálmas Fellyhők ellen . harangozni." A XVIII. század végén azonban az uralkodó megtiltotta a harangozást. Eszterházy Károly egri püspök ettől függetlenül 1793. augusztusában elrendelte egy közelgő vihar előtt, hogy szólaljon meg a városban minden harang, "mire a legterhesebb fellegek is szétoszlottak". Közel egy esztendővel később ugyanez történt. Az egri Ferences Renház Historia Domusa egy helyen megjegyzi, hogy a közelgő vihar és jégeső elé nem tudtak harangozni, mert megrepedt a templom harangja. A XVIII. században a városban minden napszakban megszólaltak a harangok, ha vihar támadt.
A vihar közeledtén napközben a Horánszki-, Preszler- és Steinhauser-féle szőlőben lévő kis harangokat, vagy ahogy a nép nevezte "csengő"-ket is félreverték. Mint előbb írtuk , a XVIII. században beszűntették a vihar elleni harangozást, mert azt tartották, hogy a haranghúzás vonzza a villámot. Több évtizedes kihagyás után Eger Város Tanácsa 1840. július 16-án az levelet intézte az érsekhez, melyben kérték a vihar előtti harangozás ismételt engedélyezését.
A jégeső elleni, viharágyúval való védekezés a XIX. század végén terjedt el hazánkban a földművelésügyi miniszter rendeletére a stájerországi sikerek következményeként. A kaviccsal és puskaporral működő ágyúkat a Rózsás-dűlőben, a Síkhegyen, a Cigléd-tetőn és a Rác hegyen állították fel, s kezelésük a vincellérek feladata volt. A viharágyúkat városunkban az 1940-es évek végén vonták ki a forgalomból. Miként az égiekhez való fohászkodás, harangozás sem biztosított teljes védelmet, úgy az ágyú sem. Mindenesetre a szüret idején, a hangulat emelésében mindig maradéktalanul betöltötte másodlagos szerepét. Bér egri vonatkozásban nincs határozott adatunk, de feltételezhető, hogy a viharágyú üzembe helyezése előtt itt is felszentelték, mint például Visontán.
A XX. század elején több olyan apróhirdetés olvasható a helybeli sajtóorgánumokban, amelyek jégkár elleni biztosításra ösztönzik az egri lakosságot. Mivel ezzel kapcsolatos levéltári iratok nem maradtak fenn, nincs tudomásunk arról, milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a nagybirtokosok, a szőlősgazdák és kapások.
A hóstyán élő legszegényebb szőlőművesek körében a közelmúltig élt a szokás, hogy közeledtekor éles szerszámot (balta, kasza) fordítottak az ég felé, vagy ha éppen a szőlőhegyen tartózkodtak, akkor nyelével lefelé ásót nyomtak a földbe azért, hogy az él széthasítsa a fellegeket. Nem lehet kétséges, hogy ez a szokás az analógiás mágia körébe sorolható.

A borvidék központja: Eger

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár, a Gótikus Palota, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Specula obscura (a Csillagvizsgáló), a periszkóp, az Érseki Palota, a városfalrészlet és a bástya, a Török fürdő, a Megyeháza épülete a Fazola Henrik kovácsolta vaskapukkal, az egykori megyei börtön, az Irgalmasok temploma a kórházzal, a Ciszter és a jezsuita gimnáziumok, a Foglárium, az ortodox parochia és a templom, a rokokó kispréposti palota, a Főszékesegyház, a barokk ciszter, minorita és ferences templomok, a szervita templom, a Minaret, a nagypréposti palota, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Telekessy István Patikamúzeum habán edényekkel, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában.

A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és Kékmedoc. Az egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívül gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Az egy nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlődésével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Eger a borok bástyája.
A térség gyógyító hatású vizeit már a XV. században ismerték. A török hódoltság alatt több nyilvános fürdő működött, amelyek közül a felújított, Török fürdő néven ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyókat. Közvetlen szomszédságában található az egri termál strandfürdő, ugyancsak itt található a Bitskey fedett versenyuszoda is. A látnivalók mellett évente visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc bemutatók.

Egri Borút Egyesület

Címe: 3300 Eger, Kőlyuktető, Pf. 83.
Telefon: 36/310-533
Elnök: Dr. Horuczi Csaba
Titkár: Bíró József

Az Egri borvidéken megtalálható főbb szőlőfajták

Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Kékmedoc, Kadarka. Leányka, Olaszrizling, Chardonnay, Hárslevelű, Ottonel muskotály.

Az egri borvidék jellegzetes borfajtái

Egri Bikavér, Egri Cabernet sauvignon, Egri Cabernet franc, Egri Kékfrankos, Egri Merlot, Egri Kékfrankos. Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egerszóláti Olaszrizling, Egri Chardonnay, Egri Muskotály.

A sok neves egri borász közül az Év Bortermelője címet Thummerer Vilmos 1995-ben, Gál Tibor 1998-ban nyerte el.

fShare

Tweet