fShare

Tweet

Varsányi Pincészet - Verpelét

Címkék: Varsányi Pince (Ker-Coop), Varsányi Pincészet, Varsányi Lajos borász, vendéglátás, borvásárlás, vinotéka, borkóstoló, fehér borok, bor, vörös borok, vörösbor, Debrői Hárslevelű, Olaszrizling, Muscat Ottonel, Egri Bikavér, Kékfrankos-Merlot Rosé, Cabernet-Merlot Cuvée, Dorottya Cuveé, Pinot noir, Verpelét története, mezőgazdasága, szőlő- és borgazdálkodás, pincegazdaság, borok, műemlékek, látnivalók, programajánló, SZÜRETI NAPOK, falusi turizmus, Verpelét a Bor és a Nóta faluja, Biblikus borkóstoló, Bor-bírálat.

A Varsányi Pincészet elérhetőségei:

Varsányi Pincészet (Ker-Coop Borászati Kft.) 3351, Verpelét, Dózsa út 3/1.

Tel.: 36-559-012 és 36-559-013.

Fax: 36-494-037

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web:http://varsanyipinceszet.hu/

VERPELÉT

Forrás: http://www.verpelet.hu/

Verpelét mezőgazdaságának két specialitása volt, az egyik a szőlő- és borgazdálkodás, a másik a dohánytermesztés, mára a szőlő- és borgazdálkodás maradt.

A szőlő- és bortermelés a XVIII. század végéig vezethető vissza. Az 1880-as évektől újabb lendületet vett a szőlő- és borgazdálkodás, amely a község mezőgazdálkodásának ma is egyik fő profilja. Az addig dohánytermesztésre használt homokos területeken kezdték meghonosítani a szőlőt, mely ebben a talajban kitűnően megfogant. Csemegeszőlőt, főleg saszlát és borszőlőt, olasz rizlinget és nagyburgundit termeltek. A termés többségét a helybeli zsidó szőlőkereskedőknél értékesítették, de sok szőlőt adtak el az ide rendszeresen lejáró váci, nagymarosi kereskedőknek is. 1990-ben alakult Verpeléten az egyik legnagyobb beruházásként, a korszerű KER-COOP Kft. Szőlőfeldolgozó és palackozó üzem, mely a helyi szőlőtermés felvásárlásával nemcsak az értékesítést biztosította a gazdáknak, hanem a verpeléti bor miőoségi feldolgozásának hírnevét is öregbíti. Verpelét ma is alapvetoen mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, jellemzo a szőlészet, borászat, gyümölcstermesztés, a pincegazdaság, a malomipar, a dohánytermesztés és az erdőgazdaság.

A Ker-Coop Kft. pincéje és udvara jól érzékelteti, hogy a községben nemcsak a szőlőtermesztésnek, hanem a borászkodásnak, borpalackozásnak is vannak hagyományai, de a régi borászati tárgyakat bormúzeumba illő eszközöket féltve őrzik és óvják. A Ker-Coop Kft. 1990-ben, szőlőtermelő gazdák társulásával alakult meg. Szerencsésen ötvözve a vidék nagy múltú tradícióját a korszerű eljárásokkal olyan üzemet hoztak létre, amely igényes piacot is képes kiszolgálni. Kapósak a fejlett technológiával feldolgozott, érett, kiváló minőségű termésből készült Hárslevelu, Muskotály és Chardonnay boraik, amelyek megőrzik a szőlő gyümölcsösségét, illat- és zamatanyagát. Méltán keresettek a tölgyfa hordós érlelés után palackozott Bikavér, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos termékeik is. Termelésük fele a hazai piacon, a másik fele határainkon túl, Lengyelországban, Németországban, Svájcban, az USA-ban és Kanadában kerül értékesítésre. A társaság a helyi önkormányzatok, a hegyközségek, valamint az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének bevonásával programot indított a nagy múltú Debrői Hárslevelű rangjának visszaállítására. A program szerint készült 1999-es Hárslevelű számos borversenyen kapott aranyérmet, és a zászlós borok között is első helyen végzett.

Termelt borok:

Egri Rosé, Egri Kékfrankos, Egri Cabernet Sauvignon, Egri Bikavér, Egri Chardonnay, Egri Leányka, Verpeléti Muskotály, Verpeléti Olaszrizling, Debrői Hárslevelű.

Műemlékek, látnivalók

Főbb műemléki és egyéb látnivalói közé tartozik a XVIII. században és azóta többször is helyreállított, késő barokk stílusú római katolikus templom Plébániája szerepel az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben.

Középkori eredetű kőtemplomát említi az 1696. évi templomösszeírás. 1699-ben Debrőnek volt a filiája, templomának titulusa pedig Mindenszentek volt. A templomot 1732-ben a hívek a földesúr anyagi támogatásával helyreállították, 1764-ben újraboltozták, 1765-ben új tornyot építettek, ennek munkájáért 310 Ft-t fizettek a kőműveseknek. A gazdagon díszített főoltárát 1766-ban készítették. Főoltárképe Krisztuskirályt ábrázolja a szentek társaságában. Ez a község búcsújára, Mindenszentekre utal. 1757-ben 210-re emelkedett a házaspárok száma, ezért a hívek ekkor is, meg 1764-ben is plébánia felállításáért esedeztek, de sikertelenül, miután a püspök szerint nincsenek messze anyaegyházuktól, Feldebrőtől, egyébként pedig éppen az ő hathatósabb lelki gondozásuk érdekében állítottak káplánt a feldebrői plébániára. 1770-ben újból kérelmezték helybeli plébánia felállítását és azzal érveltek, hogy: "Templomunkat sok nyomorúságaink között állandó státusban hoztuk, végében a kőtornyot Excellentiád kegyes parancsolattya szerint betellyesitettük. Esedezünk, hogy nékünk helységünkben Lelki Pásztort adni, az jövendo nyári désmát. Az elébben árertdában nálunk meghadni és az Parochiának felállítására ide engedni méltóztassék". Megígérték, hogy paplakás céljaira helyreállítják a templom melletti tágas köházat, melyben a feldebrői plébános szokott megszállni, ottani elfoglaltsága alkalmával. Ezek után "1771-ik esztendőbe, 17-ik és 18-ik Áprilisi napokban a parochia Verpeléten felállíttatott". Gregor Imre lett az első plébános.

1776-ban beszerezték a templom főoltárát és reá az oltárképet. 1786-ban a templom északi oldalán levő sekrestye összedőlőben volt. Az új plébános, László Ferenc a déli oldalra kívánt új sekrestyét építeni, közvetlen bejárattal a szentélybe. (Az északi oldalon levő régi romos sekrestye ugyanis ilyennel nem rendelkezett, ebből csak a hajón levő oldalajtón át lehetett a templomba belépni.) A püspök az új sekrestye felépítéséhez Francz Józseffel készíttetett tervrajzot. Egyben elrendelte, hogy "Felnémethi kasznárunk ezen parancsolatunk mellett engedjen a Verpeléthi plebanusnak annyi mészkövet hordatni Tárkánybul, amennyibül a Verpeléthi új sekrestyéhez elegendő mész égettethetik. Légyen nyolcz ezer a kápolnai kementzében égetett téglábul, ezrétül két forintot vévén".

László Ferenc 1773-tól volt plébánosa Verpelétnek. Az 1788-ig kifejtett tevékenységéről a községi elöljáróság a következő nyilatkozatot tette: "Szegény templomunkban az alsópavimentomnak széles téglákkal kirakását, tölgyfa székeket, drótrostélyokkal beborított ablakokat, két kis oltárt, praedikáló széket, új sekrestyét és abban tölgyfa almáriomot, az, Tornyunkban órát, két szép harangokat nagyobb részrül a maga költségével és elfáradhatatlan ügyekezetével szerzett és felállított. Most pedig egyedül a maga saját költségén módos képírással a Sanctuariumot ki festtette és egyéb részeit a Templomnak kifejérítvén, új nagy oltárral meg ékesítette. Nem különben a Parochialis Házunknak egész udvarát kő falakkal bé kerétette".'

Minthogy 1875-ben a hajó boltozata beszakadással fenyegetett, Streimmelwoger Rezső egri építőmester a meghasadozott boltíveket vaskapcsokkal összehúzatta és a hajót kijavította. Az 1958. évi helyreállítás során kibontották a jobb oldalhomlokzat román stílusú kapuját, három ablakát, melyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás ornamentális festés. A helyreállításkor előtunt az eredeti félköríves szentély nyoma is.

A nagyközségen átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A földbe ásott üllőtőke, a kohó, a fújtató, a sok-sok régi kovácsszerszám az elmúlt időket idézi fel a látogatóban. A szóbeszéd, a szájhagyomány úgy tartja, hogy az igazságos Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovát.
A kovácsműhely melletti cukrászdában a kirándulók sokféle sütemény közül válogathatnak Ébel István édességei közül. A millenniumi ünnepségre átalakított, felújított, és szökőkúttal is díszített park hatalmas fái, szép virágai kellemes pihenést biztosítanak a sétáló, pihenni vágyó embereknek.Egyszerűségével fogja meg a vándor lelkét a Petőfi és a Béke út kereszteződésében 1902. óta álló "Kiskép" három oldalán Krisztus útjainak állomásait megjelenítő domborműve.

A régi tornyos iskola, az út menti keresztek, az 1864-ben készített Szent János szobor, a volt gróf Sztáray féle kastély, a temetői emlékszobrok mind-mind a múltat idéző, érdekes látnivaló. A helyi Petőfi Sándor Művelodési Ház a hagyományőrző rendezvényeivel, programjaival, egészen évben biztosítja az érdeklődőknek a szabadido kellemes eltöltését.

A verpeléti Várhegy Verpelétről Tarnaszentmária felé haladva, az út jobb oldalán látható a miocén korú vulkáni kúp, amely Verpeléti Várhegy néven ismeretes. Az alig 200 méter tengerszint feletti magasságú csonkakúp, mintegy 60 m-re emelkedik ki a környezetéből. Területe 30 hektár. A XX. század első felében bányaművelés volt a területen. 1975-től védett terület. A Verpeléti Várhegy andezit vulkáni kúpja Magyarországon kivételes természeti értékként kezelendő. Növényzete és állatvilága is különleges, egyedi. A terület legnagyobb részét áthatolhatatlan galagonya-kökény cserjés borítja.

A területen található védett növények közül a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a piros kígyószisz, sárga kövirózsa, erdei szellőrózsa, a magyar zergevirág és a macskahere, melyek elkápráztatják a természetet kedvelőket. A tanúhegyként álló több millió éves vulkáni kúp jól megközelíthető a látogatók számára. Bebarangolása szép élménnyel gazdagítja a turistákat.

A település lakóházainak uralkodó típusa még az előző század első felében is a szarufástorokgerendás, nyeregtetős, vegyesen náddal és gabonaszalmából készített zsúppal fedett, földfalazatú, szabadkéményes, boglyakemencés, háromsejtu ház volt. Az épület három részre tagolódott, volt egy szoba, egy konyha és egy magtár. Az ágafás, szelemenes szerkezetnek emléke sem él, a mestergerendás, deszkás mennyezet is ritka. A fal leggyakrabban használt építoanyaga a föld, elsősorban a vályog, de 1955 körül még döngölt fal is készült (Az alap megásása után annak két oldalára fűzfából készült sövényt építettek s közé agyagot döngöltek). Néhány helyen, a Kossuth Lajos u. 37. szám alatti Prokai (Róza és Ágnes) család takaros portáján azonban varázslatos gyűjtemények adnak ízelítőt korábbi idők használati tárgyaiból.

A gazdasági épületek falábakon álló csurök voltak. Az istálló lehetett a házzal egy fedél alá épített vagy magányosan álló tüzelős forma. A bort a lakóházzal szembeni kamrában, pincében tárolták. Jellemző volt 1945-ig a tornácoszlopok egy részének kőből való készítése is elsosorban a tehetősebb embereknél, de a kő nehéz megmunkálhatósága miatt inkább fából készült.

A lakóházak mintegy 80%-ban földes szobák voltak, vagyis padló nélküliek. Fürdőszoba csak a grófi kastélyban és a főjegyzo szolgálati lakásában volt, még a gazdag parasztok házában sem volt. Sajnos az 1950-es évek elején a grófi kastélyhoz tarozó hatalmas őspark területét kiosztották házhelyeknek.

Verpelét vallási és társadalmi múltjának egyik sajátossága, hogy XVII. század első harmadában letelepedtek a zsidók. A temető legrégibb zsidó sírkövén 1628 olvasható. Hajdani zsinagógájuk jeIenleg tűzoltó szertár. Az 1944-ben elhurcoltak közül mindössze 11 zsidó jött vissza és jelenleg már egyetlen zsidó család sem él itt, de itt van Magyarország egyetlen kóser pincészete, amely a magyar és számos európai ország zsidóságát is ellátja borral.

A Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozásának szabadon álló keresztet a XVIII. század végén létesítették.

Műemlék jellegű épületei továbbá a Dózsa György úton látható termelőszövetkezeti épület, mely egykor kastély volt, a múlt század második felében a Hasenfeld családé. A XVIII. századból való Kossuth utca 75. szám alatt álló kúria 1780 körül épült, jelenleg erdőhivatal. A Petőfi Sándor utca végén lévő tsz-magtárépület 1820 körül keletkezett, egykor a Sztáray-családé volt; klasszicista stílusban épült, azonban már lebontották. Az 1960-67-es felméréskor hat népi műemlék jellegű lakóházat írtak össze. Közülük a legértékesebb a Kossuth u. 62. szám alatt fekszik, mely 1964 óta egy eredeti kovácsműhelyt bemutató múzeumi kiállítóhely. A múlt század eleji kőépület egyedülálló, szabad tűzhelyével, kürtőjével; patkolószínével és a mesterség múlt századi eszközeivel különleges látnivaló országos viszonylatban is.

Történelmi emlékhely az életnagyságú Bem József-mellszobor, amelyet bronzból készített Somogyi Árpád szobrászművész 1970-ben és a volt laktanya épületének udvaráról 2001. rnájus 26-án áthelyezték a Petofi Sándor Közösségi Ház és Könyvtár elé.

A könyvtár épületén 1975-ben elhelyezett Petőfi .Sándor dombormű (bronzból) Borsos Miklós alkotása, melyet 2000. március 15-én helyeztek át a Közösségi Ház udvarára Szoják István kőfaragó mester közremuködésével.

A község régi temeőojében található az 1849. február 27-i verpeléti csatában elesett 57 honvéd sírja. A Fő téren lévő parkban látható az 1901-ben állított Honvédemlékmű (kő obeliszk) Petofi mellszobrával, melyet az 1849. február 27-i verpeléti csata emlékére állítottak Czipó Hadnagy István kezdeményezésére. Az obeliszken a Petőfi mellszobrot 1948-ben helyezték el, centenáriumi emlékként. A Honvédemlékművet a temetőben az 1849. február 26-27-i kápolnai csata emlékére állították, amelyek Verpelét határában zajlottak. A verpeléti ütközetben sebesült meg Lebstück Mária huszárfohadnagy is, a helyi hagyomány szerint az izraelita temető ma is álló kőfala mellett. Kiss Ernő honvéd altábornagynak, az aradi 13 vértanú egyikének emlékét utca őrzi.

A népház belső falán volt látható az első világháborús emléktábla az 1914-18 között elesett verpelétiek tiszteletére, rajta neveikkel, melyet áthelyeztek a templom külső falára. Az 1928-ban épült népház kulturális célokat szolgált, működött itt népi színjátszás, ismeretterjesztő előadások, fotószakkör, tánccsoport, énekkar, furulyaszakkör, citerazenekar, ifjúsági klub, gyermek `színjátszó kör, gyermektorna, szabás-varrás. 1965 közepén tiszti klubot építettek, a grófi kastély udvarán. Ez az épület a rendszerváltás után a községé lett.

A községben született Kövér Gyula festőmuvész. Az 1870-es években néhány évig a település káplánja volt Kandra Kabos, a későbbi neves történész.

Programajánló

A környék természeti adottságai kiváló lehetőséget adnak a természetjárásra.

A Mátra közelsége kínálja ezt a lehetőséget. A községben 1950-től működik a Mátrai Erdőgazdaság részlege. A kirendeltség hatóköre még hét szomszédos községre terjed ki. Feladata a korszerű erdőgazdálkodás megvalósítása. Mivel Verpelét a központja, ezért részt vett a község valamint a magyalosi víztároló körüli térség fásításában és parkosításában. A Vadásztársaság az erdészet irányításával működik törvényes keretek között, vendégvadászokkal (németek, olaszok, osztrákok), akik rendszeresen visszatérnek a településre. Vendéglátásukból jól profitál fogadójuk, aki évek óta szállást és ellátást biztosít nekik. A kisnánai, vécsi erdő pár kilométerre van Verpeléttől. A festői szépségu erdőségeket, vadászházakat meg kell ismertetni a vadászokkal.

A víztározó (halastó) is kínálja a lehetőséget a turizmusnak. A `60-as, `70-es években sok rendezvényt bonyolítottak le, például horgászversenyeket, bográcsgulyás-főző versenyeket. Az óvodások, iskolások kedvelt kirándulóhelye volt. Jelenleg a termelőszövetkezet tulajdonában van a tó, amit egy magánszemély bérel és üzemeltet. Magán-tóként működik, tehát napijegy vásárlásával lehet horgászni. A festői völgyben elterülő, erdővel körülvett vízfelület szinte elvarázsolja az ide érkezőket.

Verpelét területén és környékén sok az akácos, ami ideális a méhészeknek. Az ország több részérol rendszeresen járnak a méhész szakemberek, mert az akácvirág, az éghajlat és a jó fekvés miatt nagyon édes a méz.

A csemege szőlő és a bor messze földön híres. Színvonalas esemény a községben a SZÜRETI NAPOK címu program szeptemberben borversennyel, szüreti felvonulással és szüreti mulatsággal. Elől a lovasok haladnak népviseletben; karikás ostort pattogtatva. ők az előhírnökei a felvonulásnak aztán népviseletbe öltözött asszonyok, férfiak énekelnek tánclépésben haladva. Szőlőből font négyágú koszorút visznek pántlikával, borosüveggel földíszítve. Ezt vállon viszi 4 lány magyar népviseletben, akiket a felvonulás során többször fölváltanak. Lovas kocsin, a lovak díszesen fölszerszámozva, a falu "históriása" kidobolja, közhírré teszi a nagy eseményt. Népviseletbe öltözött férfiak, nők, gyerekek ülnek a kocsin. Közben a kíváncsiskodókat borral, szőlővel kínálják a gyalogosan járó csősz lányok. Általános iskolások színes kreppapírral díszített kerékpárokkal lassan haladnak.

Újabban majorette-k is részt vesznek a felvonuláson és ők a lovasok után haladnak. A Fő téren megállnak és műsort adnak a több faluból összesereglett csoportok. Olyan utcabál féle kerekedik ki belőle. A felvonulás végén a Petőfi Sándor Közösségi Házban vendégelik meg a résztvevőket. Lepényt, kelt tésztát, pogácsát, sokféle süteményt, szőlőt, az előző évben díjat nyert borokat visznek a helybéliek a nevezetes eseményre.

Egyébként a Verpeléti Hegyközség csatlakozott az Egri Borút Egyesülethez, hogy legyenek a borvidék turizmusának, ismertetésének és arculatának fejlesztése érdekében ismertető kiadványok, reklámok, rendezvények keretében. Céljuk, hogy a község ismertsége, turisztikai értékei, borkultúrája minél szélesebb körben ismertté váljon, mert hosszú távon az ott élők gazdasági gyarapodását, fejlődését segíti elő.

A körzeti borversenyeken mindig szép eredményeket érnek el a verpeléti borok, és 2000-ben már került is itt megrendezésre ilyen rangos esemény!

A "Nyitott falvak, porták, gazdaságok, műhelyek" országos tapasztalatcsere-program keretében ismerhették meg a verpelétiek munkáját az érdeklődők júniusban, mint például a borkészítés és értékesítés teljes vertikumát, a kovácsmesterséget a Kovácsműhelyben élő bemutatón keresztül (díszek, rózsák készítése), az intenzív környezetkímélő gyümölcsök (egres, bodza) termesztését és felhasználását, valamint mézeskalács készítést, fafaragást, gyöngyfűzést, agyagozást és íjászatot. Nagyon jó dolog, hogy a Petofi Sándor Közösségi Házban a Tarnafalvi szülőknek nyújtanak segítséget a gyerekek nyári elhelyezési gondjain. Ebbe a programba bekapcsolódhatnak az itt nyaraló turisták gyermekei is, hiszen egyrészt ez színes programokat biztosít részükre, másrészt kortársaikkal kóstolhatnának bele a falusi élet szépségeibe talán örök barátságokat kötve.

Néhány program:

• Legyen tiéd a természet - kerékpártúra a verpeléti tájhoz,
• Piktorkodó - művészet gyermekszemmel, üvegfestés,
• Képzőmuvészeti délelőtt - szén képek készítése;
• Gyermekmozi,
• Kézműves délelőtt - fafaragás, faszobrászat,
• Ifjúsági hittan,
• Gyermekfoci,
• Szomszédoló - kerékpártúra Feldebrőre az altemplomba, tájházba, Debrőházba
• Tollforgató-Olvasónapló - irodalmi délelőtt, mese vagy novella írás
• Garabonciás udvar-Barbonca választás.

Az állandó jellegű foglalkozások közül néhány:

• Szivárvány alkotómuhely - üvegfestés, papírmunkák, szövés, tűzzománc
• Néptánc - magyar dalok és táncok
• Film Klub - általános iskolások kötelező olvasmányához, természettudományokhoz
• Mozgóképkultúra - a filmek világának, a mozgókép történetének bemutatása, videokamerás gyakorlati foglalkozás
• Könyvbarát Klub - nyelvi irodalmi játékok, könyvtárhasználat
• Hand in Hand - játékos angol nyelvtanfolyam 7-8 éves gyermekeknek
• Angolmánia - angol nyelvi szakkör 4-8.osztályosoknak
• Színjátszó Kör - régi hagyományok felelevenítése
• Természetbúvár Szakkör - elméleti biológia, természet figyelés, környezetvédelem; túrák
• Csipkeverő Szakkör
• Star Dance Klub
• KYUKUSHIN Karate - országos szintű versenyzési lehetőség
• Akrobatikus rock and roll és aerobic tanfolyam.

A község kulturális élete minden lényeges eseményről megemlékezik:
március 15., május 1. - ökörsütéssel -, augusztus 20., nőnap, anyák napja, Magyar Kultúra Napja, Ifjú Zenebarátok Napja, Mikulás; . szerveznek farsangi bált, Valentin estet, kihívás napját; felkarolják a nagycsaládosokat és a rászorulókat is (Nagycsaládos Egyesület, Vöröskereszt Alapszervezet, Karitász Csoport, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Verpeléti Csoportja).

A sportélet öleli fel az atlétikát, a kézilabdát, a labdarúgó szakosztályt és az évente megrendezésre kerülő Sportbált is.

A kulturális élethez tartozik a Tarna menti térség Ifjúsági Találkozója "Nemzedékek közötti kapcsolatok erősítése" programmal, mely a budapesti Egészségesebb Életért Alapítvány kezdeményezésére az Oktatási Minisztérium támogatásával az Idősek Nemzetközi évéhez kapcsolódóan "Idősek az iskoláért, iskolák az idősekért" elnevezéssel mozgalommá alakult. Ennek keretein belül szervezték a (Nagy)anyák napi megemlékezést; a Gyermekek juniálisát (gulyásleves, papírforgó készítés, agyagozás, ügyességi játékok, aszfaltrajz verseny, színházi előadás, Nemzedékek Fesztiválját Budapesten). A Verpelét Diákjaiért Alapítvány jótékonysági estet szervezett, hogy az iskola javára befolyt bevételekből korszerűsíteni tudják a diákok tanulási feltételeit. Véradást is rendszeresen szerveznek, és Gyermekjóléti Szolgálat is működik a községben.

Karácsonykor játszóházat, Szabadtéri karácsonyi vásárt és Karácsonyi Bált rendeznek. A 100. életévüket betöltött vagy ennek hiányában legidősebb lakókat mindig felköszönti a polgármesteri hivatal. Ma a település legidősebb polgára Leffler Jánosné (96 éves), aki Verpeléten a Kossuth Lajos u. 51. szám alatt él és még mindig dolgozik (hasznosan tölti napjait).

A kistáj egy része az egri minőségi borvidékhez tartozik. Egy bormúzeum létesítésével nyomon lehetne követni a verpeléti bortermelés történetét, be lehetne mutatni a történelmi eszközöket és kiállítani a győztes, kóstoltatni a kiváló borokat.

A közösségi házban babagyűjtemény található. A citerazenekar és a néptánccsoport előadásokat szervezhetne a nyári idényben a Fő-téren, esetleg a majorette-k színesíthetnék a műsort. A színjátszó csoport minden évben nagy sikert arat, többször is előadhatnák a darabokat. A Reményi Ede Zenei Általános iskolában több hangszeren játszanak a gyerekek. A községi ünnepek fényét emelné, ha föllépnének mint régen az úttörozenekar.

Az üdülési lehetőség elsősorban a Bükk, a Mátra, Eger és a Demjéni-hőforrás közelségén, valamint a tájképi szépségén alapul. A kiránduló turizmus számára védett természeti értékek 1952-től Sirokban a Nyírjes-tó tőzegmohalápja, a kisnánai várrom és a már említett verpeléti Várhegy.

Kultúrtörténeti emlékek a római katolikus templom románkori és gótikus részei, a tarnaszentmáriai románkori templom, a feldebrői XI. századbeli altemplom és a XVIII. századi pétervásári Keglevich-féle barokk kastély. Egyszóval a kellemes környezetben fekvő település a környező területre irányuló turisztika kiindulópontja lehetne és a környék látnivalóira is föl kellene hívni az idelátogató és megálló turisták figyelmét.

A népi ételek receptjeit össze lehetne gyűjteni az idős, hagyománytisztelő asszonyoktól és könyv alakban kiadni, hagyományos módon elkészítve megvendégelni a turistákat, akik részt is vehetnének az elkészítésében. A tipikus verpeléti ételek közé tartozik a csírás, savanyú bableves, a mákos főtt kukorica, a rétes, a túrós lepény, a tésztaleves és a paprikás krumpli nokedlivel.

A faluban több helyen még működő kemence található. A kenyér; rétes, lepénysütés nagy élmény lenne a városi embernek!

A hagyományos ételek mellett a népi játékok gyűjteményét is ki lehetne adni könyv alakban, mert nagyon sok munkába telt összeszedni őket és nagyon értékesek, sokat elárulnak a 100 évvel ezelőtti hétköznapi életről. Ez a gyűjtemény az óvónők érdeme.

Az állattartást is lehet a falusi turizmus javára fordítani: pl. baromfietetés, tojások összegyűjtése, kecske- és tehéntej fogyasztása. Néhány embernek szép lova van, amit nemcsak nehéz munkára lehetne befogni, hanem sétakocsikázásra, lovaglásra is. Ehhez tartozhatna a fölszerszámozás, etetés is, mint az egykori "falusi élet" velejárója. Ezen kívül a disznóvágás és az azt követo disznótoros is sok érdekességgel szolgálna a turistáknak.

A grófi kastély kapcsán már felvetődött, hogy a Széchenyi-terv megpályázásával helyre lehetne állítani és szolgálhatná inkább a falusi turizmust, minthogy iskolának használják. Gyönyöru nyitott és zárt hintók, díszes lovas szánkák, homokfutók voltak. A parádi kocsimúzeumban ma is láthatóak ezek hasonmásai. A kastélyban intarziás parketta, minden szobában gyönyöru cserépkályha voIt található. Tasziló gróf nagy dohányos volt, gyönyöru pipatóriumról mesélt nagymamám. Herendi porcelán, ezüst evoeszközkészlet volt a grófi család birtokában. A télikertben gyönyörű pálmák virultak. A kastélyt körülvevő ősi parkban szökőkút működött, aranyhalak úszkáltak a kis tavakban. Sajnos az utolsó szögig mindent széthordtak a háború alatt, pedig ma felbecsülhetetlen értéke lenne Verpelétnek a kastély. Szolgálhatna szállóként vagy múzeum is lehetne. Verpelét a lakóhely-szépítési és virágosítási, parkosítási versenyben többször ért el dobogós helyet, amely szintén vonzóbbá teszi a falut esztétikailag az ide Iátogatók részére.

A település annyi hagyománnyal, műemlékkel és értékkel rendelkezik, amely gyönyörű fekvésével együtt igazán tartalmas programot tud biztosítani a helyet felkereső embereknek; csupán népszerűsíteni kellene, ismertebbé tenni a községet megfelelő hirdetésekkel, prospektusokkal, utazási irodáknál, az internet segítségével, megfelelő marketing munkával. A gyermekeknek cserevakációval lehetne biztosítani a felhőtlen vakációt és így a verpeléti ifjúság is megismerhetne más tájakat, jellegzetességeket. A Várhegytol a halastóig, a vadászattól a méhészetig, a szőlőtermeléstől borokig, a műemlék épületektől a hagyományokig mindent megtalálhat az ide látogató, s mindezt napjainkban a szép eseményeiről megemlékező műsorokkal színesíti a község vezetése.

A községben mindig is tartalmas sportélet volt. Az elődök hagyományait folytatva a labdarúgó csapat a megyei első osztályban játszik, a csapat megszervezésében és a folyamatos szereplés feltételeinek megteremtésében, gondozásában jelentős szerepet játszott számos odaadó támogató magánszemély, akik közül a legtöbb munkát és szervezést Lakó Tibor vállalta magára, valamint számos helyi vállalkozás - Tarna Áruház, a Ker Coop Kft. a Fejes és Lakó Kft. - is segített a sportélet felvirágoztatásában. A férfi kézilabda csapat az NB II-ben játszik eredményesen.

Eseménytár

A millenniumi programokat 2001. május 25-26-27-én rendezték: Környezeti helytörténeti vetélkedőt szerveztek, amelyen Verpelét, Tarnaszentmária, Aldebrő, Tófalu és Kápolna települések iskolás gyermekei vettek részt.

Megnyitották a helytörténeti kiállítást is "Rég múlt tárgyakban" címmel a Petofi Sándor Közösségi Házban.

Ennek az időszaki kiállításnak nagy sikere volt. Anyagát a verpeléti nyugdíjasok adták össze. A paraszti élet használati tárgyait állították ki, úgy mint csizmahúzó, szenes vasaló, mángorló, rongypokróc, vászon törölköző, köpülő, petróleumlámpa. Egy állandó kiállítás méltó helye lehetne például egy tájház a főutcán szemben, a régi tornyos iskola épületében, vagy az áruház mögötti üresen álló "Malom raktár" épületében, mivel ezen épületek eredeti állapotukban maradtak meg.

Bem József szobrának avatása: térzenét adott az Egri Helyőrségi Honvéd Zenekar Kovács Gábor hadnagy vezénylésével. A Himnusz és az ünnepi műsor után történt a szoboravatás és leleplezése dr. Szabó János honvédelmi miniszter által, majd koszorúzás. A meghívott vendégek tiszteletére állófogadást adtak a Petofi Sándor Közösségi Házban (hidegtálak, töltött káposzta, rétes). A programok között szerepelt egy fegyverbemutató is, mely időben egészen a középkorig, térben pedig Amerikától Japánig terjedt. A temetőben a II. világháborús emlékműnél megemlékeztek a hősök napjáról. Gyermeknapi programként játszóházat szerveztek.

Június 2-án történt meg a Millenniumi Zászlóátadás a Szabadság téren, ahol a hevesi majorette-k tartottak bemutatót, majd színes történelmi ünnepi műsort adtak. Ennek részeként az avató beszédet Varga Mihály pénzügyminiszter mondta el és adta át a zászlót Erdélyi István polgármesternek, amit a templomban megszenteltek. Ezt követte az ünnepélyes zászlófelvonás a Polgármesteri Hivatal előtt. Hagyományőrző csoportok tartottak bemutatót, majd népi mesterségek bemutatója következett a Kovácsműhelyben. A délután kezdődő ünnepi gála műsoron felléptek: óvódások "Verpeléti vásározók" c. műsorral, az általános iskola néptánccsoportja, a közösségi ház akrobatikus rock and roll csoportja, volt karate, latin amerikai tánc és zenekari bemutató is. Kovács Kati is adott élő koncertet; majd éjszaka utcabált rendeztek és éjfélkor tűzijáték volt.

A Millenniumi ünnepségen túl 2002. augusztus 18-án ünnepelte a község fennállásának 750 éves évfordulóját. Az egész napos szabadtéri rendezvényen, mely a falu napja volt, ismét a helyi hagyományainkra, értékeinkre emlékeztünk. Az ünnepségen és a délutáni szórakoztató programokon verpeléti születésű, illetve kötődésű művészek léptek föl. Vendégünk volt többek között Tarnai Kiss László népdal énekes is, aki mindig szívesen látogat haza rokonaihoz.

A színes és változatos programok mellett megismerkedhettünk a lovas sport képviselőivel is, akik "lovas karüsszel" bemutatójukkal érzékeltették a ló fontosságát mind a hagyományainkban, mind a falusi lovas turizmus létjogosultságában is. Folyamatos kezdeményezésüknek köszönhetően a nyáron már volt lovas szakkör és feltérképeződött néhány útvonal a környező települések között, mely a lovastúra kedvelőinek ad kikapcsolódási lehetoséget. Járható útvonalak Verpelétről földúton Feldebrő, Kisnána, Tarnaszentmárián keresztül Egerszólát felé.

Bejelentkezés a túra útvonalakra kis csoportokban 4-5 fő esetén a Petőfi Sándor Közösségi Házban 06-36-359-183 telefonon munkaidőben 8-16.00 óra között lehet. Túravezeto Mohai Brigitta.

Hagyományaink továbbvitelének másik legfontosabb dátuma 2002. szeptember 13-14-e volt a Verpeléti Szüreti Fesztivál napjai, mely az utóbbi évek legszínesebb és legnagyobb méretű rendezvénye volt. A Tarna menti Kistérségi Társulás, a Debrői Hársközség, a Verpeléti Hegyközség és a Petofi Sándor Közösségi Ház szervezésében 4 települést érintő Szüreti Felvonulás és helyi hagyományerősíto program volt ez a szőlő- és borkultúrára építve.

A közös szüreti felvonulásban résztvevő községek: Verpelét, Feldebrő, Aldebrő és Tófalu voltak. A több mint 2 km hosszú menetben a községeket átívelő közös szellem és hagyomány újra felértékelte a szülőföld szeretetét, a szőlővel foglalkozó helyi emberek munkáját. A népviseletbe öltözött helyiek és a vendégségbe ellátogatott hagyományőrző csoportok nótázásától zengtek az utcák.

Verpeléten a napi programban szerepelt néptánc találkozó és főzőverseny is. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett. A helyi ételspecialitásokon túl különleges ételekkel és receptekkel ismerkedhettek meg az idelátogató turisták, akik között külföldiek is voltak. A rendezvény fontosságát még az is emeli, hogy a helyi értékeket szem előtt tartó helyi születésűek találkozási napja is volt ez és lehetne továbbra is, ahol most is itt voltak a falu díszpolgárai (Dr. Miksi Gyula és Dr. Kékesi László) is.

Érdekességként megjelentek a népi mesterséget őrző népművészek is, akiknek igen nagy látogatottsága volt. Az elkövetkezo években ez a rendezvény lesz hagyományaink között a legnagyobb, ezért érdemes lesz figyelemmel kísérni programajánlatainkon az idelátogató turistáknak.

Verpelét kulturális és turista csalogató állandó programjaiban figyelmükbe ajánlható:

A Szent Ignác szökőkutat, illetve vizijátékot Verpelét központjában, a Petoői-kertben állították fel. Esténként színes lámpák világítják meg a vízsugarakat. Körülötte négy darab kovácsoltvas kandeláber és szintén kovácsoltvas padok lettek elhelyezve. A parkot egynyári virágokkal ültették be és az egész főutcát is. Mindez a millenniumi ünnepre készült el sok-sok ember kezemunkájaként. Azóta sem hiányzik egyetlen virág sem! A millenniumi rendezvények egyébként már januárban indultak, mert a Helytörténeti vetélkedő három fordulós volt. Tartottak kistérségi tehetségkutató versenyt is "Elődömtol örököltem" címmel amatőr és művészi fokon, valamint "Idegenforgalmi csalogató: községünk nevezetességei" versenyt.

Verpelét a Bor és a Nóta faluja

Forrás: www.eszak.index.hu

Verpelét Heves megye középső részén a Mátra lábánál, a Tarna völgyében, Egertől 15 km-re dél nyugati irányban fekvő nagyközség. Szép környezetben a Mátra és Bükk hegység közötti észak-déli folyosónak az M3-as autópályához közeli pontján a Tarna patak két oldalán terül el.

Verpelét közigazgatási határa 5400 ha-ra terjed ki, a lakónépessége meghaladja a négyezer főt. A dohányáról és boráról évszázadok óta híres község már a honfoglalás előtt lakott település volt. Első okleveles említése 1331-ben Welpreth névalakban történt.

A településen élők szorgalmának és kitartós szívós munkájának köszönhetően folyamatosan fejlődött, értékeiben gyarapodott, a kor követelményeinek megfelelő alapellátáshoz szükséges intézmények kiépültek. Biztosított az intézményi háttér óvodai, alapfokú iskolai, zeneiskolai, közművelődési feladatok ellátásához. A mindennapi élet feltételei is biztosítottak a nagyközségben, a kiskereskedelmi ellátottsága jónak mondható. A közmű kiépítettség teljes. A vízhálózat 1971-ben került átadásra. A település önálló gázátadóval rendelkezik, valamint a környezetvédelmi, településtisztasági szempontok erősítésével párhuzamosan egy beruházás részeként a szennyvízelvezetés is megoldódott.

Verpelét nagyközség a környező településekre kiterjedő igazgatási feladatokon túl egészségügyi, kereskedelmi, kulturális feladatokat is ellát. Verpelét Nagyközség idegenforgalmi, területfejlesztési stratégiájának legfőbb célja az életminőség folyamatos javítása, mely hosszabb távon olyan versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott községet jelent, amely felzárkózik a régió átlagos fejlettségi színvonalára, megközelíti az Unió átlagos fejlettségi színtjét. Elsődleges funkciója, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok területi értékelésére alapozva meghatározza a szükséges beavatkozási irányokat, a másik fontos alapfeltétel a társadalmi kulturális aktivitás, amit a verpeléti emberek igyekeznek összehangolni a hétköznapi munkájukkal. A településen nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok, népszokások őrzésére, ezen belül is a nótára.

A két feltétel összehangolása, előrevitele, majd megvalósítása biztosít egy lehetőséget Verpelét életében, elsődlegesen az idegenforgalom, majd egy folyamatként a turizmus, gazdaság, munkahelyteremtés területén. Ennek jegyében, adottságaikat, értékeiket kihasználva - a Bor és a Nóta - született meg az a rendezvénysorozat, amely 2005. január 28-án indult el a községben "Verpelét a Bor és a Nóta faluja" címmel

A rendezvényről

Verpelét régmúltra tekinthet vissza mind a nóta, mind a bor területén, a kettő szinte mindig elválaszthatatlan egymástól és a kultúra területén mindig is együtt jelentkeznek. Míg a helyi borok országos versenyeken minősítéseket nyernek, addig nótaénekeseik dicsőséggel térnek haza községükbe.

A hagyományápolás jegyében a településen folyamatosan megvalósulnak saját rendezésű borversenyek, nótafesztiválok, ahol a rendezvény támogatói, segítői között mindig olyan emberek állnak, akik saját szakterületükön már bizonyítottak, hírnevet szereztek. A közös gondolkodásból született meg az az ötlet, hogy egyesítsék Verpelét község két nemes értékét: a bort és a nótát.

Ebben dicsőségükre váljon, hogy a fő támogatók között ott szerepel Tarnai Kiss László nóta- és táncdalénekes Verpelét szülöttje, aki a mai napig szívesen látogat vissza és lép fel Verpelét rendezvényein. E gondolatok jegyében és jól megszervezett előkészületekben jött létre az első nótaest 2005. január 28-án, amely a helyi Petőfi Sándor Közösségi Ház színháztermében került megrendezésre: Bor és Nótafalu születik címmel.

Faller István neves producer, aki munkájával a jövőben is végigkíséri a nótaestéket, kiválasztotta a fellépőket, akik egytől-egyig neves énekesek voltak: Máté Otília, Csák József, Madarász Katalin, Csala Judit, Győri Szabó József, Vesztergám Miklós, Bokor Tünde. Külön elismerés volt, hogy ezen az estén már lehetőséget biztosítottak egy helybéli amatőr tánccsoport bemutatkozására is, ami a jövőben szintén folytatásra kerül.

Természetesen a reklámozásra, propagandára is sor került, igen széles körben. Ebben részt vett a Petőfi Rádió, az ATV, körzeti rádiók, a környező településeken pedig plakátolásra került sor. A nótaestre nagy volt az érdeklődés, szinte dupla mennyiségű jegy eladására is igény lett volna. Nemcsak a környékbeli településekről, hanem az ország több tájáról is érkeztek emberek.

A 400 fős felújított színházterem zsúfolásig megtelt, ahol az ATV közreműködésével televíziós felvétel is készült, melyet a későbbiekben három alkalommal mutattak be a tv-csatornán Máté Otília nótacsokor összeállításában.

Megszületett a Bor és a Nóta faluja

A szerzői jogvédő irodánál bejegyzésre került Verpelét, mint "A Bor és a Nóta faluja" és elindult az ez évben még két alkalommal megrendezendő szabadtéri rendezvény szervezése.

A következő rendezvényekre 2014. augusztu 24-én kerül sor.

A cél egy olyan rendezvénysorozat megvalósítása, ahol lehetőség nyílik arra, hogy az ország különböző vidékéről ellátogató emberek megismerjék Verpelét nevezetességeit, híres borait majd ezáltal lehetőséget biztosítsanak helyi vállalkozók bemutatkozására, a falusi turizmus továbbfejlesztésére, egyéb vállalkozások megnyitására, elindítására, gazdasági kapcsolatok kialakítására.

A program

Mindkét rendezvény helyszíne: Kastélykert, szabadtéri színpad

A májusi rendezvény hagyományőrző csoportok bemutatkozásával indul, majd a megyében működő néptánccsoportok fellépésével folytatódik. A programok kiegészülnek gasztronómiai ételek készítésével, borkóstolással, vásári forgataggal.

Az őszi kétnapos rendezvény első napja bemutatkozással indul, ahol a szőlőtermesztés, borfeldolgozás műveleteit ismerhetik meg az idelátogatók, előadások, valamint kiállítások, tárgyi eszközök bemutatóján keresztül. A délután folyamán megtekinthetik a község nevezetességeit, ellátogathatnak borospincékbe, ahol a gazdák borkóstolóval várják a turistákat. Este bor-rock fesztiválon vehetnek részt, ami már szintén a Kastélykertben a szabadtéri színpadon kerül megrendezésre.

A második nap helyszíne már egész végig a Kastélykert, ahol főzőversenyre nevezhetnek be főzni szerető emberek. A nap folyamán borsátraknál borkóstolás formájában bemutatkoznak a helyi bortermelők. Az idelátogatók megismerkedhetnek népi mesterségekkel, vásárosokkal, megkóstolhatják a borokat, gasztronómiai ételeket. Már a délelőtti színpadi programokat is igyekszenek színesé tenni, egy-egy gyermekműsorral, helyi tehetségek bemutatkozásával, valamint vetélkedőkkel.

A nap fénypontja mindkét rendezvénynél a délutáni Nóta műsor. A nótacsokor összeállításánál Faller István producer közreműködik, aki ismételten neves énekesekkel és Tarnai Kiss László műsorvezetővel, - egyben fellépővel is - érkezik Verpelétre, ahol újból televíziós felvétel készül. A rendezvénysorozat megvalósítására szervező bizottság alakult, akik folyamatosan teremtik elő a producer segítségével a rendezvényhez szükséges feltételeket.

A legfontosabb minél szélesebb körben történő propagáció, amelyhez szükséges minél több kapcsolat kialakítása. Ennek érdekében kerestük meg személyesen a Heves Megyei Közgyűlést, Eger város és a környező települések polgármestereit. Ezzel természetesen nem ér véget a programsorozat, hiszen a Petőfi Rádió és az ATV ismételten közreműködik. A rendezvény előtt műsorfüzet, plakát készül.

Az előkészületekben természetesen az egész lakosság részt vesz, hiszen minden verpeléti lakos támogatja és egyben magáénak is érzi ezen programokat. Szeretettel, büszkeséggel várja az idelátogató turistákat, hogy megismertesse velük Verpelét nevezetességeit, értékeit. Verpelét, mint "A Bor és a Nóta faluja" míg a turisták számára élményt, pihenést, szórakozást nyújt, addig a településnek hírnevet, lehetőséget, idegenforgalmat biztosít.

fShare

Tweet