Mikszáth Kálmán az ízek birodalmában

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Mikszáth Kálmán az ízek birodalmában

Mikszáth Kálmán az ízek birodalmában

Az olvasóközönség Mikszáth Kálmánt, mint a vendéglátás krónikását általában a pénzügyminiszter reggelijéről, és a parlamenti étkezésekről írott soraiból ismeri. Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes éveiben itt tartózkodása, újságírói pályája idején gyűjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit. Tőle ismerjük többek között az akkori "Fekete Sas", az "Arany Páva", a "Hét Választófejedelem", a "Próféta" és sok kisebb vendéglátóhely sikertörténetét, különleges eseményeit. Így az "Arany Oroszlán" volt Szeged Pilvax. Az olvasóközönség Mikszáth Kálmánt, mint a vendéglátás krónikását általában a pénzügyminiszter reggelijéről, és a parlamenti étkezésekről írott soraiból ismeri.

 

 

Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes éveiben itt tartózkodása, újságírói pályája idején gyűjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit. Tőle ismerjük többek között az akkori "Fekete Sas", az "Arany Páva", a "Hét Választófejedelem", a "Próféta" és sok kisebb vendéglátóhely sikertörténetét, különleges eseményeit. Így az "Arany Oroszlán" volt Szeged Pilvaxa. Ekként is emlegették. Benne a "szegedi politika" mosdatlan állapotban, fésületlen hajjal, reggeli pongyolában jelenik meg a kávéfindzsák és az ibrikek között - írta. Megjegyzései már a későbbi, ironikusan csipkelődő, szellemesen szatirikus Nagy Palócot sejtetik az olvasóval. Tőle tudjuk például, hogy a Felsővárosi egyszerűbb, amolyan félparaszti polgári találkozóhelyen a "Pillében" kezdte üstökös gyorsaságú karrierjét 1882-ben Dankó Pista. És azt is, hogy az "Arany Pávában" a fehér asztal mellett kvaterkázó-vitatkozó Függetlenségi párti asztaltársaságból indult helyi képviselőjelöltnek a később világhíressé vált természettudósunk, Hermann Ottó.

A "Hungária" már Mikszáth ottléte idején is művész- és bohémtanya volt a javából. A késő éjszakában a gázlámpák egyre halványultak, minél többet mutatott az óra. A felszolgáló pincérek szeme folyton kisebbedett, míg ellenben a számla folyton nagyobbodott. Így pótolja ki magát az anyatermészet. A "Hungáriában" nap mit nap jeles helyi asztaltársaságok sora adott egymásnak találkozót. Ott ülésezett például az úgynevezett "Zóna Akadémia" is, Pósa Lajos elnökletével, Dankó Pista háznagysága mellett. Szeged az idő tájt neves tudósai, művészei, tollfogatói versengtek egymással, hogy meghivassák magukat az asztaltársaság akadémikusának. A "Hungáriában" készítették fel a nyolcvanas évek végén azokat a hazai résztvevőket, akik később nagy sikerrel szerepeltek a párizsi Trocadero mulató zenész világversenyén. Dankó nem indult, de jellemző az akkori Szegedi zenei élet színvonalára, hogy többen szerepeltek közülük a vetélkedésen és nyertek rangos kitüntetést. Közöttük Fehér Poldi és Csiga János. A "Szeiler" vendéglőben az idő tájt olyan tányérokat használtak, amelyekre egy-egy Dankó-nóta kottája és szövege került. Nem Mikszáthtól, de korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy rövid idő alatt nagyrészük emléktárgy lett.

Budapestre kerülve Mikszáth sok gasztronómiával kapcsolatos színes írást, karcolatot, elbeszélést jelentetett meg. Egyik legismertebb "A magyar konyha" című írás, amiben többek között az alföldi almáslepények történetét írta meg sok egyéb kedves történetke társaságában. Mikszáth írásaiban több helyen szerepel a paprikás malacpörkölt, kemencében sült pecsenye és a levélen sült lepény. Kedvence volt írásaiban, de étkezéseiben is a kapros-túróslepény. Ismerjük a Nagy Palóc által kedvelt töltött káposztájának reguláját, "egy sor füle, egy sor orja, egy sor kövérje, egy sor töltelék". A káposztáról általában nagyon jó volt a véleménye, a töltött káposztát egyenesen az ételek királyának minősítette. Bálóné Gajdácsi Juliskának a szegedi Felsővárosban híres vendéglője volt. Mikszáth mellett Gárdonyi, Móra, Tömörkény is sokat írtak róla. Mikszáth unszolására a század elején Bálóné a fővárosba költözött szerencsét próbálni. Először a Maglódi utca 17., majd a Ráday utca 27. szám alatt nyitott hangulatos üzletet. Kertvendéglője a Szegedről elszármazottak törzshelye lett. Gyakran evett nála a Nagy Palóc társaságában Újházy Ede és Szép Ernő is. Juliska asszony sok ételének, közötte juhhúsos kásájának, borjú cubákkal együtt párolt édes káposztájának, székelygulyásának, báránypecsenyéjének, halpaprikásának, harcsás káposztájának, szalonnás csukájának, úgynevezett "fonyatos kalácsainak", gyümölcsös réteseinek emléke megszámlálhatatlan irodalmi alkotásban őrződött meg a számunkra. Végül álljon itt a Budapesti -Lipótvárosi Casino 1910. május 17-i menüsora, amelyet tiszteletbeli tagjuknak, Mikszáth Kálmánnak 40 éves írói jubileuma tiszteletére állítottak össze.

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:

Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha

Erőleves csészében
Fogas palóc módra
Kőbányai ser
Borjúgerinc körítve
Magyarádi bor
Csirág (spárga) vajjal
Idei liba és csirke
Villányi bor
Magyar pezsgő
Saláta
Fagylalt-gyümölcs
Sajt
Fekete kávé

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés