Húsvéti népszokások, ételek, receptek

Húsvéti népszokások, ételek, receptek - 4.0 out of 5 based on 10 votes
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 3.63 (12 Votes)

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 
Pin It

Húsvéti népszokások, ételek, receptek

húsvéti sonka

Fotó: Kelemen József

A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják.
 
 
 
A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.
 
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep.

Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypénzekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
 
 
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapját magyarország egyes vidékein vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némikép szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

Barta László

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:

Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha

 

Húsvéti receptek, képeslapok, locsolóversek lentebb!

Nemzetközi sonka körkép - a húsvéti sonka elkészítése

 

Húsvéti videó receptek

Kalácstésztába csomagolt kötözött sonka főtt tojással töltve

Pácolt nyúlgerinc karamellizált gyümölcsökkel

Húsvéti báránycombfilé friss zöldségekkel

Húsvéti grill báránycomb filé grillezett zöldségekkel

Húsvéti bárány kotlett rozmaringos puliszkával

Húsvéti egészben sült bárány

Mézes sörrel kenegetett báránycsülök sült zöldségekkel

Kemencében sült báránycsülök zöldségágyon, fahéjas aszalt szilvával, kolbászos nudlival

 

Húsvéti receptek:

Sonkafőzés

A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. annyi órán keresztül főzzük ahány kiló a nyers sonka. Mikor megpuhult, elzárjuk a tűzhelyt és a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek, főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, mely különleges ízt ad neki.

 

Tárkonyos bárányleves

Az apróra vágott bárányhúst, forrásban lévő tárkonyecetes vízben leforrázzuk, lehűtjük, lecsepegtetjük.

Hozzávalók, 4 személyre:
25 dkg bárány színhús, 40 dkg leves zöldség, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1db citrom, tárkonylevél, tárkonyecet, 1 l csontleves, 1dl tejszín, 1 pohár tejföl,, liszt, 50 g vaj, só, őrölt fehér bors.

Az elkészítés módja:
A finomra vágott vöröshagymát vajon üvegesre pároljuk, hozzátesszük az apró kockára vágott bárányhúst, sárgarépát, gyökeret és a finomra vágott tárkonylevelet. Sóval, borssal fűszerezzük és az egészet átpároljuk, csontlével, felengedjük, készre főzzük.. Tejfölös habarást készítünk, és behabarjuk a levest. Kevés tárkonyecettel, citromlével utánaízesítjük és jól kiforraljuk. Hozzáöntjük a tejszínt, de forralni már nem szabad, és tálalásig melegen tartjuk.

 

Húsvéti sült báránycomb

Hozzávalók:
4 főre, kb. 1 kg csontos báránycomb, 6 gerezd fokhagyma, őrölt bors, 1 csomó petrezselyemzöld, 5 szál kakukkfű, 3 szál rozmaring

Elkészítés:
Bőrözzük le a báránycombot, majd töröljük szárazra. Hámozzunk meg 6 gerezd fokhagymát, és nyomjuk át fokhagyma nyomón. A fűszernövényeket mossuk meg, rázzuk szárazra, a felét teritsük szét erős alufólián.
Fokhagymás olajjal dörzsöljük be a combot, fektesük az alufóliára és szórjuk rá ízlés szerint egyenletesen a felsorolt fűszereket. Csavarjuk az alufóliába a combot. 1 napig hűvös helyen, hagyjuk pácolódni.
Másnap a fűszernövényeket távólitsuk el róla. A vajat keverjük habosra, fokhagymanyomon nyomjuk át a maradék fokhagymát, és keverjük össze. A comb minden oldalát sózzuk be, helyezzük sütőrácsra. kenjük be a fokhagymás vajjal. 250 °C fokra, előmelegített sütőbe tegyük be. A hőfokot csökkentsük 200°C fokra és 50-60 percig süssük. A combot vágjuk vékony szeletekre, és ízlés szerinti köretekkel tálaljuk.

 

Mihez kezdjünk a kimaradt sonkával?

Mit kezdjünk a kimaradt sonkával, meddig lehet tárolni anélkül hogy megromlana? Annyi biztos hogy az ünnep harmad-negyednapján már mindenki torkig van a sonkával, egyébként sem egészséges ha csak azért hogy ne vesszen kárba felfaljuk az egészet: Szerencsére a jó minőségű sonka akár egy hónapig is eláll és a legkülönbözőbb módokon lehet felhasználni más ételek elkészítéséhez

- Ha nem fogyott volna el az ünnep alatt a nagy, nyolc-tíz kilós sonka, akkor sincs ok aggodalomra. A hagyományos eljárással füstölt-sózott sonkát könnyen eltarthatjuk akár 30 napig is hűtőben a nélkül hogy megromlana, s apródonként, különböző módon fölhasználhatjuk. A sonka csont nélküli részét vágjuk le, csomagoljuk alufóliába, hogy a vágásfelület ne színeződjék el. Húsos tésztától babgulyáson át a sonkás tekercsig sok mindent készíthetünk belőle, de egy tojásos rántottát is feltúrbóz a füstölt sonka.

A sonkacsontot sem kell kidobnunk, hisz azt is föl lehet használni. Kb. egy liter vízben föltesszük főzni a sonkacsontot, és 20 deka borjúhúst; 5 dkg zsíron megpirítunk kockára vágott 25 deka sonkát és 3 gerezd fokhagymát, és mindezeket a húshoz adjuk. A levest megszórjuk fűszerpaprikával, sót is teszünk bele ízlés szerint. Addig főzzük amíg a hús megpuhul. Négy fölmelegített cserépedény aljába beleütünk egy-egy tojást, ráteszünk egy-egy szelet kenyeret, s mindezekre merjük rá a levest.

A sonkalét szintén föl lehet használni levesnek. Fél deci olajon megpirítunk egy fej apróra vágott vöröshagymát, belerakjuk a kockára vágott, negyven deka krumplit, majd - rövid párolás után - egy evőkanálnyi lisztet szórunk rá, s fölengedjük a másfél liter sonkalével. Majoránnával, őrölt köménnyel, fokhagymával és karikára vágott zöldpaprikával ízesítjük, és a krumpli megpuhulásáig főzzük az ételt. Amikor tálaljuk, zöldpetrezselymet hintünk rá - adnak ötleteket a sonka és tartozékai húsvét utáni fölhasználására igazi hozzáértők.

Ha a sonka gyorspácolt, célszerű nem sokáig tartogatni, hanem mielőbb fölhasználni-elfogyasztani. Ezek a termékek eleve a húsvéti sonkafogyasztás fedezésére szolgálnak - mondja egy húsipari szakember.

 

Bátyi Zoltán: Húsvéti sonkamese (novella)

És mi kéne, ha lenne? – nevetett a hentes az öregemberre, miközben a vásárcsarnok zajában egymást kergették az illatok azzal a vidám, tömegelős mormogással, ami húsvét előtt egy héttel, szombatonként mindig körbetáncol a piacon.
– Sonka. Tudja, olyan megfőzni való – motyogta az öreg, de hangját széttaposta a hangzavar, amiből egy asszony fölháborodott kiabálása – „Na, de még ilyet, hogy ötven forint legyen egy tojás, na, ne mán!” – csapott fel, egészen a csarnok vasgerendákból összeszerelt plafonjáig.
– Hangosabban, tata! Hangosabban! Piac ez, nem könyvtár – vastagodott a hentes nevetése, miközben kövér arca kipirult, és az orrán kékülő erek is mintha kitágultak volna.
– Sonkát, főzni valót – erősödött az öregember hangja. – Szóval azt szeretnék, csak az a baj, hogy nem tudom, hogyan kell elkészíteni.
A hentes az egyre hosszabbodó sorra nézett, és nem kevés türelmetlenséget olvasott ki az öreg mögött ácsorgó asszonyok tekintetéből.
– Na, szép hölgyeim, elmondjuk az úrnak, hogyan készíthet finomságot az ünnepi asztalra? – nevetett tovább a hentes, és maga sem értette, hogy a hidegben miért csordul izzadtságcsepp a homlokáról.
– Mondja csak, mondja. Hadd tanuljunk mi is – érkezett egy hang a sorból, miközben három nő fej beletörődően bólintott, csak szemöldökük szaladt össze morcosan.
– Na, kérem szépen, akkor lássuk csak – emelt fel egy méretes sonkadarabot a hentes. – Ezt a csodásan megfüstölt sonkát (és ekkor a hentes a húst az orrához emelte, és úgy szuszogott, mint aki tudja, egy levegővétellel úgy megtöltheti a tüdejét a semmihez sem hasonlítható illattal, hogy egész teste felfúvódik, és már repül is a mennybe, ahol talán közvetlenül Szent Péter mellett kap helyet az asztalnál) szóval ezt a sonkát langyos vízben mossa le. Majd hideg vízben áztassa. Érdemes az áztatásra rászánni egy egész napot. Tudja, tata, nem lesz olyan sós a sonkája, ha az áztatóvizet menet közben kicseréli.
– Cseréli? Tényleg cserélni kell? – kerekedett az egyik asszony szeme. A többiek megvetően mérték végig, mint olyan tudatlant, akit be sem kellene engedni egy tisztességes magyar piacra.
– Cserélni bizony – tért vissza a földre Szent Péter mellől a hentes, de nevetését visszahozta a mennyekből.
– Ám ez még csak a kezdet, tata. Akkora fazékban tegye fel főni, hogy ellepje a sonkát a víz. A víz hideg legyen, majd lassan főzze, hogy megmaradjon minden íz, minden zamat.
– A főzővizet ízösítheti is. Egész borsot, néhogy daráltat, mög égy-két fej vöröshagymát, két-három gerezd fokhagymát, no mög babérlevelet is tögyön a főzővízbe – szólt közbe a kofa a szemközti sorból. – De ha igazán különlegeset akar, borókabogyóval vagy rozmaringgal is mögvadíthassa…
– Jolánkám, drága, engedjen már kibontakozni, mer' még bennem marad a sok tudomány – nevetett tovább a hentes, de ezen a nevetésen már érződött, sértettség csípte meg.
– Na, tehát! Annyi órán át főzze a sonkát, ahány kilós. Ez itt megvan vagy másfél, vagyis akkor mennyi időt kell rászánnia? – nézett az öregemberre a hetes, mit sem törődve már a kofa rég elhalt mondataival.
– Hááát, úgy másfelet. Jól mondom? – nézett körbe riadtan az öregember, az asszonyok meg úgy tapsoltak, mintha maga Aradszky László, a már az angyalokat szórakoztató slágergyáros énekelte volna nekik a felhők fölük, hogy nem csak a húszéveséké a világ.
– Telitalálat! – harsogta a hentes, és a nevetés már szinte ki sem fért a száján. – De azért mindenképp ellenőrizze hústűvel, eléggé megpuhult-e, mielőtt kiveszi a vízből.
– Ki né vögye mán mingyá’, csak úgy. A főzővízben hagyja kihűlni! Úgy az igazi. Ha csontos a sonka, csonttal égyütt főzze mög. Ha mög kötözött sonkát főz, akkó a hálót csak kihűlés után vágja lé – kiabált át az egyre nagyobb tömeg fölött a kofa. Mert azt már csak nem hagyhatta, hogy egy siheder hentes, aki tán még negyven húsvétot sem élt meg, no, egy ilyen parancsolgasson neki.
A hentes már dördült volna, mint egy csata indítását jelző ágyú, de az öreg hangja megállította.
– Hústű? De hát az micsoda?
Na, jól elvagyunk! – tolta hátra a fején a sapkát a hentes.
– Mondja már meg öregapán, miért nem bízza a feleségére ezt a sonkaprojektet? Hát maga még egy lábos vizet se tud feltenni a gázra, ha jól látom.
– Mert meghalt. Karácsonykor még úgy volt, nem áttétes a rákja, de március első napjára mégis felfalta a kór. A kezeim között aludt el – motyogta az öregember, és szégyenlősen törölte le arcáról a ráncai felé csorduló könnycseppeket.
– Meghalt? – zuhant az asszonyok döbbent sóhaja a csarnok betonjára.
– Meghalt. Így aztán… Szóval ne haragudjon, de azt hiszem, nem is tudnék mit kezdeni ekkora sonkával – bámulta a cipője orrát az öregember.
– Hát majd a gyerekek...– tartotta maga elé a húsdarabot a hentes, aki maga sem tudta, nyálát nyeli-e vissza, vagy a sírását.
– Autóbaleset. Egy fiam volt, már öt éve nem tudom, szenvedett-e, amikor a fának csapódott – emelte fel a tenyerét az öregember, és széttárt ujjaival jelezte, itt most nem ütnek nyélbe üzletet. Már éppen száját nyitotta, hogy ezt szóval is megerősítse, amikor a hentes zsírpapírba csomagolta a sonkadarabot, a papírral óvott húst egy nejlonszatyorba tette, azt magyarázva, „kell ez is, nehogy összezsírozza a ruháját, tata”.
– Köll bizony. A szatyor köll. Mi másba tönné a hagymákat, mög eztet a kis zőccségöt, ha még szatyra sé lönne – kopogtatta az öregember vállát a kofa, és már dugta is a portékáját a sonka mellé.
– Aztán a babérlevelet e' né felejcse...– figyelmeztetett a kofa, és ki tudja honnan, de úgy két kilónyi krumplit is elővarázsolt a köténye mögül.
– De hát én ezt nem is kértem. Meg aztán talán ki sem tudnám fizetni. Mert hogy a sonka mégiscsak jó lenne, de hát az elég drága – szipogott az öregember, miközben egyik lábáról a másikra állt. Szétnyűtt cipője alatt meg úgy ropogott a beton, hogy meg sem hallotta a kofa hangját – „Na, alönne még a szép, ha pénzt fogadnék el magátú ezé a néhány hitványságé...”
– Drága? Mi ebben a drága? Hiszen már ideadta az árát, nem emlékszik? Akkor nem drágállotta... – harsogott a hentes, és kezitcsókolommal köszöntötte a következő vevőt. Fiatalasszony indult a pulthoz, majd intett: csak egy pillanat, és két festett tojást csúsztatott az öregember kabátzsebébe.
– Aztán össze ne törje… – simogatta meg az öregember fejét.
Az öregemberét, akinek arcáról akkorra eltűntek a ráncok, és még a cipője is úgy fénylett, mintha egy órája hozta volna ki a cipőszalonból.

 

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!

 

Küldjön képeslapot barátainak!

Kattintson az alábbi képekre, majd a nagyméretű képslapokat töltse le gépére. (egér jobb gomb, kép mentése más néven)

 
 

Locsoló versek

Locsoló vers 1.

Az én locsolómra
két tojás van festve !
Ha én ezzel meglocsollak,
Elmehetsz majd GYES-re !

Locsoló vers 2.

Zöld erdőben jártam,
Unikumot láttam!
Ha nem kapok belőle,
Nem locsolok jövőre!

Locsoló vers 3.

Zúg a traktor szánt az eke
Elvtársnő megöntözhetlek-e?

Locsoló vers  4.

Én kicsike vagyok,
verset mondani nem tudok,
majd jönnek a nagyok,
majd mondanak azok!

Locsoló vers 5.

Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?

Locsoló vers 6.

Zöld erdőben jártam,
Barna medvét láttam.
Szereti a mézet,
Add ide a pénzed!"

Locsoló vers 7.

Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tolással!

Locsoló versek  8.

Falu végén templom,
Locsoljak-e, nem'tom!

Locsoló versek 9.

Illatos fű, moha, páfrány,
Meglocsollak, Házisárkány!

Locsoló versek 10.

Én vagyok a török
Locsolkodni jövök
Ha nem kapok piros tojást
Mindent összetörök

Locsoló versek 11.

Bőrből van a locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én azt most elővenném,
Nagy röhögés lenne!

Locsoló versek 12.

Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem,
Mint megannyian előttem, s mögöttem.
Az életről szólnak e napok,
De életvizet sajna, sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt sem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végéről nem feledhetem a kérdést,
de ide az bizony nem rímel,
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?

Locsoló versek 13.

Zöld erdőben jártam,
hol sok furcsa dolgot láttam.
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások.
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan,
Annak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős, s furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat a múlandóságnak,
Ha ez tettem megfelelne eme szép leánynak.

Locsoló versek 14.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál!
Kerek erdon jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom!
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Locsoló versek 15.

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

Locsoló versek 16.

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

Locsoló versek 17.

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Pin It
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés