Méreg mindenhol! 2.

Méreg mindenhol! 2. - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 
Pin It

Méreg mindenhol! 2.

"a vágóhidakra beteg, tejet már nem adó teheneket visznek, kockáztatva ezzel milliók egészségét"

Séf László fóruma

Tehenek, csirkék, malacok mind karámba, ketrecbe zsúfolva nevelkednek. Minimális a mozgás- lehetőségük, életük legnagyobb részét trágyától teli medencékben élik le, nincs alattuk alom, így nincs pihenés, nyugodt élet sem. Az étel, a víz mechanikusan kerül az orruk elé és amikor elérik a kivánt súlyt, könyörtelenül véget ér szánalmas életük. A mészárlás kegyetlenül zajlik, legtöbb esetben a marhák még élnek a szétnyitás pillanatában!
Egyre ritkább a természetes, tisztességes állattenyésztés, a legeltetés, a fűvel, szénával esetleg darával táplálás. A marha nem arra lett kitalálva hogy állati maradványt (dög húst), vért, csirkeürüléket, darált újságpapírt egyen. Jól olvasta a kedves olvasó, csirke telepekről begyűjtött trágyáról beszélek, amit fűrészporral, öreg újságpapírral, vérrel fűszereznek. Arkansas állam 1994-ben 1.5 millió kilogramm csirketrágyát etettet meg tenyészállataival. Az USA-ban 1997-ig, a marhák 75%-a volt állati maradvánnyal táplálva. Ebbe beletartozik a menhelyekről begyűjtött döglött macska és kutya is. Ez nem mostanában volt, mégis csak találgathatjuk, hogy manapság mi a táplálékuk akkor, amikor a kukorica kevés és drága. Ahhoz, hogy a marha ízletesen márványos, salmonella vagy E.coli O157:H7 mentes húst adjon, nemcsak természetes, cellulózban gazdag táplálékot kell fogyasztania, hanem nyugalomban, tiszta körülmények között kell nevelkednie.
E.coli O157:H7  egy mutált verziója az emberi emésztőszervekben is megtalálható E. coli baktériumnak,   védelmet nyújt káros kórokozók ellen, elősegíti az emésztésünket, vitamin lebontásunkat. Ennek ellenére közeli rokona: az E.coli O157:H7 egy nagyon veszélyes és halálos baktérium. Nem minden fertőzött ember betegszik meg. Vannak olyanok akik letudják a fertőzést egy közepes hasmenéssel. Legtöbb esetben egy kemény hasüregi görcs, vizes és véres hasmenés, hányás, láz követi ami megszünik egy hét alatt. Akkor halálos amikor a verotoxin vagy a shiga toxin (mérgek) a megfertőzöttek vérrendszerébe kerülnek. Az esetek 4%-ában történik ez meg. Itt Amerikában hemolytic uremic syndrome (HUS)-nak nevezik. (Leáll a máj működése, anémia, belső vérzés, majd meghal a fertőzött ember. A megfert őzött fiatalok 5%-ánál okoz halált, vannak akik túlélik, de legtöbb esetben megvakulnak vagy agykárosodást kapnak.)
A küzdelmet az E.coli O157:H7 baktérium ellen az nehezíti hogy sav, só és klór álló. Megél a tengervízben az édesvízben, a konyha asztalon. Darálók késein 4 napig, nedves környezetben pedig hetekig szaporodóképes marad. A fagyasztást is túléli és körülbelül 80 Celsiusig a forróságot is. Ahhoz hogy ételmérgezést kapjál Salmonella-ból és egyébb káros baktériumokból viszonylag nagy adagot kell hogy elfogyassz, minimum 1 millió organizmust. Az E.coli O157:H7-ból nem több mint 5 organizmus is elegendő a fertőzéshez. Egy pici darab rosszúl hőkezelt hamburgerhús a halálodat okozhatja. Mindenki veszélyeztetett, de főként 5 éves korig a gyerekek, az idősebbek, vagy pedig azok akiknek az immunrendszerük gyenge. Úgy kell elképzelni ezt hogy kedden a gyereked megbetegszik, pénteken már vér folyik belőle, az orvosok csöveket kötnek rá hogy megmentsék, de hiába az egéssz mert nem tudnak mit tenni. Gyereked vasárnapra meghal.
1982 előtt keveset tudtunk erről a halálos baktériumról, egy évtizeddel később a "bogár" újra felpattant, egy amerikai Jack in the Box gyorsétteremben, ahol százak fertőzödtek meg. 4 kisgyerek életébe került. Az E.coli O157:H7 baktérium volt az oka számos húsvisszavonásnak. 1997-ben a Hudson Foods húsfeldolgozó üzem botrányakor 35 millió pounds (kb.17 millió kg) darált marhahúst vontak be. 2002 nyarán a ConAgra húsüzem Colorado-ban önkéntesen visszavont 3354 ezer pounds darált húst. Három héttel később, kiterjesztették 18 millió pound-ra. (46 ember betegedett meg.) A fertőzött 18 millió pound fertőzött húsból csak 3 milliót találtak meg. 2008 február közepén megtörtént a történelem legnagyobb mirelit hamburgerhús bevonása. Ekkor 143 millió pound (közel 80 millió kg.) húst vontak be.
A utóbbi húsbotrány szikrája akkor pattant ki amikor egy névtelen vegetáriánus állatvédő nyilvánosságra hozta azokat a filmeket amiket a Los Angelestől pár órányira található Chino Hills kisváros húsfeldolgozójában készített. A személyiségét -nem véletlenűl- féltve örző úriember munkásként szegődött a húsüzembe, majd titokban -az életét kockáztatva- egy gomb nagyságú kamera segítségével, rögzítette azt a szörnyűséget, amit soha sem gondolt hogy valaha látni fog. Az egész napos kimerítő munka után visszament a hotelszobájába és aludni sem bírt attól amin egész nap átment. Megvágta a filmet, majd a tekercset a szoba páncélszekrényébe tette, félve attól hogy megtalálja valaki. Így ment ez heteken keresztül. 
Video: Targoncával továbbgurított tehetetlen állatok, erőlködve próbálnak menekülni a brutalitástól. Az egyiknek a lába térdben van eltörve, igy próbál továbbukdácsolni, sikertelenül. Amikor a targonca sem bír vele erős vízsugárral spriccelik a pofáját, majd árammal ütik. A brutalitás célja az hogy felálljon az állat és begyalogoljon a vágó dobozba. Jön a következő film ahol egy husánggal csépelik a földön fekvő tehetetlen tehenet és az egyik "kedves" fiatalember arról is gondoskodik hogy az állat fejét, szemét is megszurkálja. Ezek a felvételek közvetlen a mészárlás előtt készültek, a marhák-tehenek mindegyike életben volt még. Az amerikai törvények szerint, egészségi okokból tiltott a földön fekvő tehetetlen állatot élelmiszernek feldolgozni. Mivel ez a törvény, e- miatt figyelt fel az egészségszervezet és a média ezekre a felvételekre. A botrány 80 millió kg. hús visszavonásával folytatódott. Pár nap elteltével pedig egy időre bezárták a húsüzemet.
Arról is beszámol a videó hogy a vágóhidakra beteg, tejet már nem adó teheneket visznek, kockáztatva ezzel milliók egészségét. Egyes becslések szerint Amerikában a darált húsból készült hamburgerek 1/4-e származik beteg tehenek húsából.
Az ügy nagy port kavart, ám mint minden csoda: 3 napig tartott, aztán gyorsan a szőnyeg alá söpörték az egészet. Az üzem vezetősége elnézést kért, nemsokkal később újra indultak az üzemi darálók is, mintha mi sem történt volna. Szánalmas dolgok ezek. A brutális videók a YOUTUBE-on láthatóak, a www.youtube.com weboldal keresőjébe írjuk be azt a szót hogy "Chino Meat" vagy pedig "Maximum Humans Can Do". A filmeket nagyon nehéz végignézni. Komoly megrázkódtatással jár. Én is csak azért néztem végig mert írni akartam róla.
A vízhang az interneten a következő volt. Az emberek legnagyobb többsége megsajnálta az állatokat, de nem változtatna a dolgokon mert fél, hogy felszökik a steak ára. Egy nyugdíjas húsüzemi dolgozó véleménye szerint a videók egy megszokott rutinszerű vágást mutatnak csak be, amiben semmi új dolog nincs. Ez a fajta bánásmód évtizedek óta megszokott a vágóhídakon. Azt is elmesélte, hogy volt olyan amikor az állatok megrémültek és kirohantak a mezőre, majd a húsüzem dolgozói traktorokkal vadászták le a menekülő marhákat, teheneket. Van olyan is hogy a vágásra láncon húzzák be a kimerült állatokat.    
A baj az, hogy a nagyüzemi vágóhídak nem a minőségre hanem a mennyiségre törekednek. A USDA (United States Department of Agriculture -olyan mint az ÁNTSZ) a mai napig, a piacra dobott húskészítményeknek csak 0.05-át vizsgálja meg. Az ellenőrzés úgy zajlik, hogy a hatalmas konténer darált hús tetejéről levesznek egy kémcsőnyi mennyiségű mintát, majd ha nincs nyoma a fertőzésnek akkor mindenki boldogan megy tovább a dolgára. Ha problémát találnak akkor megkezdődik az intézkedés, de bármilyen mennyiségű is a szennyezett élelmiszer, az USDA megpróbál mindent titokban tartani és a felelősséget másra hárítani. Legtöbb esetben a húsfertőzést (a nagyobb botrány elkerülése végett) a húsüzem önszántából hozza nyilvánosságra, majd önszántából kezdi meg a húsvisszavonást.
1994 novemberében a Clinton kormány törekvése a szigorúbb, kémiai alapokon nyugvó ellenőrzési rendszer bevezetésére, megbukott a kongresszusban. Mind a gyors étterem láncok, mind a hús feldolgozó üzemek óriási pénzzel támogatták a Republikánus jobb oldalt, így a szigorítás elmaradt. 1987 és 1996 között Phil Gramm -texasi republikánus- több anyagi támogatást kapott az említett vállalatoktól mint az összes többi szenátor egybevéve. Gramm tagja a Szenátus Mezőgazdasági Bizottságának, nevét az Enron Botrány idején is hallhattuk. Az érdekesség kedvéért: felesége Wendy Lee többek között az egykori Iowa húsfeldolgozó üzem (most Tyson a neve és a világ legnagyobb húsfeldolgozója) és az egykori Enron Bizottság tagja. Ha erről több információt kíván valaki, akkor forduljon Eric S chlosser "Fast Food Nation" könyvéhez, abban részletesen le van írva a story.
Amit én próbálok támogatni az egy "kinder, gentler" bánásmód ezeknek az Isten teretményeinek. Nem csinálom ezt tökéletesen, de mostantól egyre kevesebb húst eszem, abból a célból is, hogy megóvjam a jegyzettömbömet az állatos történetektől. A húst amit a kuncsaftjaim fogyasztanak mindig a farmererektől szerzem be. Az csak egy bonus, hogy ezek az állattenyésztők megbízhatóak és nem etetik az állataikat hormonokkal, antibiotikumokkal, így az elfogyasztott hús egészséges. Szeretem a húst, lemondani soha sem akarok a húsevésről és arról, hogy "ne tömjük a libát" nem szívesen hallok. Szakács vagyok, így valamilyen szinten én is "gyilkosnak" számítok. Egy vastag szelet hátszinnél vagy egy szaftosra sült libamájnál nem sok mindent tartok ízletesebbnek. Mégis úgy érzem, hogy kevesebbet szenvednének az állatok, ha tisztességesebb körülmények között fejlődnének és élhetnék le rövid életüket, és némiképpen csökkenne a hús iránti kereslet.

Mondja el véleményét Séf László fórumában!

Chef Laszlo (Séf László)
Május 13. 2008.
Santa Monica, CA

Pin It
©2024 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés