Mikszáth Kálmán és a hozzá köthető Palócleves - Báránycomb filé friss zöldségekkel recept
Az alábbi cikk a szegedi Telin Televízió Recept Varázs című recept műsorának összekötő szövege. A videó sajnos nem érhető el.
Köszöntöm Önöket! A tavasz a böjtök és a tisztító kúrák ideje. Kerüljük a nehéz, savanyú, zsíros és édes ételeket. A tavaszi fáradtság ellen többféleképpen lehet védekezni. Azonban nem elegendő, ha az ember bőszen elkezd vitaminokat szedni, kiegyensúlyozott étkezés is szükséges. Ilyenkor hús helyett sok halat kell fogyasztani, olajban sütés helyett grillezve, párolva vagy fóliában elkészítve. Fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményt ajánlott enni rengeteg gyümölccsel, zöldséggel. Mindezt kiegészíti a fokozott folyadék-fogyasztás.
Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa Mikszáth Kálmán karcolatai között kolbászol, vagyis utánajár vajon a Nagy Palóc tartott-e böjtöt vagy a róla elnevezett Palócleves milyen hatással lehet a tavaszi fáradtságra. Műveiben felfedezhető-e bármi nyoma az egészséges táplálkozásnak, bár gyanús, hogy sosem hallottam a Mikszáth-féle Update-ről. Frank Sándor, mesterszakács azonban már javában érzi a tavaszt, így egy rakás friss zöldséget használ köretnek a báránycomb filéhez.
A palóc népcsoport eredetéről, a szó jelentéséről mai napig megoszlanak a vélemények. Palócföldnek a magyar nyelvterület északi részét nevezik és ennek a palóc tájnak a központja a Mátra és környéke. Az ételek közül az ismertebbek: a túrós-kapros lepény, a ganca, a haluska, a görhe, a különböző krumplis ételek. Ma talán a legismertebb a palóc leves, bár ennek magához a palócokhoz nem sok köze van, sokkal inkább Mikszáth Kálmán nevéhez fűződik. A híres Gundel étterem tulajdonosa, Gundel János 1892-ben készítette el a levest, a jó ételeket közismerten kedvelő „Nagy Palóc”, Mikszáth Kálmán számára. Az eredetileg birkából vagy bárányból készült étel ízvilágában valóban hasonlít a palócok által kedvelt savanyú krumpli, vagy bableveshez, de annál sokkal ízletesebb, viszont minden benne van, amit a palóc föld megterem. Állítólag Mikszáth friss foszlós kenyérrel szerette, utána Vargabélest, vagy buktát rendelt.
A Palóclevesben minden íz, zamat és finomság benne foglaltatik, ahogy azt Mikszáth Kálmán kérte. A fáma szerint az író kétszer is szedett az ételből, nem is csoda, pedig receptjében és készítési módjában nincs semmi úri rafinéria. Sőt ha valaki nem szereti a birkahúst, akkor bátran készítheti marhából, de vannak olyanok, akik csirkéből, sőt disznóból is elfogadhatónak találják. A vegetáriánusok kiválthatják a húst szójakockával, de, ha elmarad, az sem probléma, lesz egy jó zöldbabos-krumplis levesünk. A zöldbabok közül gyakorlatilag mindegyik használható, de vannak, akik esküsznek a zöld hüvelyű ceruzababra.
Igaz a tartalmas, már-már egytálétel jellegű leves mellől elhagyható a főétel, Frank Sándor azonban egy könnyű, gyorsan elkészíthető ételt ajánl, ezúttal bárányhúsból. Köretnek pedig vitaminbombát készít. A spárga és a kaliforniai paprika, a gomba, a sárgarépa, a brokkoli roppanósra sütve izgalmas házasságot alkot a porhanyósra elkészített bárányszeletekkel. A különleges zöldfűszerekkel ízesített hús a megpirított zöldségekkel ízorgiaként egyesül majd a szánkban. Ugye már önök is nagyokat nyelnek, pedig még meg sem nyomtam azt a bizonyos pavlovi csengőt…
Következő műsorunkban egy másik író konyhájába kukkantunk be. Kiderül, hogy Jókai Mór a fehér asztal iránt érzett vonzalmának köszönhette, hogy nem lett ügyvéd. Kezdőként ugyanis azt kellett bebizonyítania, hogy az édes étel után a sör esik jobban, nem pedig a bor. Barta László elmeséli, vajon miért döntött úgy Jókai, hogy végül író lesz. Jókai jogi gyakorlatával azonban olvasóit is meggyőzné az ételek társítását illetően. Frank Sándor ügyvédjeként bebizonyítaná, hogy a harcsafilé bakonyi módon a legízletesebb. A gombás raguval készített hal túrós csusza nélkül pedig olyan, mint a Dallas Bobby nélkül. Köszönöm, hogy velünk tartottak! További ízes szép estét kívánok!
