Csabai vastagkolbász
(füstölt szárazkolbász, csípős paprikás kolbász)
Békés megye, Békés, Békéscsaba, Gyula; Csongrád megye
A csabai paprikás szalámi 25 cm hosszú, 45-50 mm átmérőjű, vörösesbarna színű, henger alakú, füstöléssel és szárítással tartósított húskészítmény. Metszéslapja a paprikától jellemzően piros színű, jól látható hús- és szalonnaszemcsékből áll. A szalámi felszíne zsíros tapintású, rugalmas állagú, könnyen szeletelhető, íze kissé csípős, fűszeres. 100 kg késztermék előállításához 148-152 kg nyersanyagot: sertéshúst, sertés hasi szalonnát használnak. Fűszerezéséhez 1000-1500 g édesnemes piros- és erős paprikát, fokhagymát, pácsókeveréket (konyhasó és salétromsó vagy nitrites sókeverék), fekete vagy fehér borsot, durvára őrölt köménymagot és nagyon kis mennyiségű cukrot adagolnak. A vágásérett csabai víztartalma 24-28%25, zsírtartalma 32-36%25.
A Békés megyei magyar és szlovák lakosság a XIX. században egyre inkább áttért a sertéstenyésztésre. A házi vágások során alakították ki azt az ízvilágot, amely a mai napig meghatározza a csabai paprikás kolbászt. Egy békéscsabai anekdota szerint a paprikás kolbász megszületése a véletlennek köszönhető. "Az történt ugyanis, hogy kolbászkészítés közben az akkori és ott tevékenykedő böllér kiejtette kezéből a paprikás zsákot, és a paprika teljes egészében a gyúróteknőben lévő kolbászhúsra ömlött. A böllér nem pepecselt a paprika kiszedésével, hanem otthagyta, és hogy ne legyen feltűnő az eset, gyorsan az eldolgozáshoz, az összegyúráshoz fogott. Az így elkészült kolbász nagyon ízlett a családnak, és elkezdtek kérkedni vele mint ritkasággal, mint különleges, csak náluk található kolbásszal. A paprikás kolbász gyorsan híres lett, és hamarosan megkövetelték a böllérektől, hogy ilyen dúsan paprikázott kolbászt készítsenek." (Dankó, 1993. 425.)
A termék nagyüzemi gyártását a XX. század elején kezdték meg. 1913-ban Stéberl András Gyulán alapította meg hentesárugyárát, amelyben gyártani kezdték a paprikás kolbászt gyulai kolbász néven. Az 1911-ben alapított Békéscsabai Sertéshizlaló és Húsipari Rt. 1915 körül kezdte meg a kolbász gyártását. Itt hozták létre a paprikás vékonykolbásznak a vastagabb bélbe (kuláréba) töltött változatát. Az államosított hentesárugyárak országszerte megkezdték az 1950-es években a csabai módra készített paprikás vastagkolbász gyártását. Ma is több gyár és húsipari üzem készíti a terméket.
A nap bármely szakában kenyérrel fogyasztható, száraz és félszáraz bor illik hozzá.
A lehűtött húst 6-8 mm, egyes helyeken 8-10 mm szemcseméretre aprítják. A felaprított húst a fűszerekkel egyenletesen elkeverik, majd természetes vagy műbélbe töltik. A bélbe töltött rudakat 45-50 cm hosszúra szabják, hossz- és harántkötéssel látják el, majd rudakra akasztva 6-8 napig, 14-16 °C-on füstölik. A füstölés után 14-18 °C-nál nem magasabb hőmérsékletű térben, a bélátmérőtől függően 30-40 napig érlelik, szárítják. A rudakat légmentesen vákuumfóliába csomagolják vagy szeletelve tálcára rakják, vákuumcsomagolják vagy védőgázzal növelik az eltarthatóságot.
A csabai kolbász egy részét még ma is a házi vágásokból állítják elő a családok. Csabai jellegű készítményt jelenleg a Csabahús Kft. és a Gyulai Húskombinát Rt. gyárt, de az ország különböző régióiban más húsipari üzemek is előállítják. A békéscsabai Csabahús Kft. által készített csabai vastagkolbász védjegyzett termék. Az ipari termelés évi 1000-1500 tonnára becsülhető.
