Algyői Halászcsárda

A GASZTRONÓMIA TÖRTÉNETÉBŐL

Barta László csárdagazda a Törzsasztal című televízióműsorban a gasztronómia történetéről tart előadásokat.

 

AMIT A FRÖCCSRŐL TUDNI AKARSZ

Egy mondás szerint, aki a borba vizet tölt az egyéb galádságokra is képes. Ennek ellenére kis hazánkban komoly hagyománya van a fröccsözésnek. Dédszüleink a nyári hőség idején még vermelt jéggel hűtött spriccert ittak. A millennium után az előző századfordulón kezdődött a divatja a fröccsnek ivásban és a vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. A köznyelv és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a "fröccs", "fröccsözni" szót, amely Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Hunyady Sándor számtalan művében gyakorta fordul elő. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség. Tovább....

SZÜRETI NÉPSZOKÁSOK

A tizenhatodik és tizenhetedik században igazi sátoros ünnepnek számított a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Ezekben az időkben még a bíróságok is felfüggesztették a működésüket. A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében legkorábban október második felében kezdődött a szüret. Ma már azonban ez az esemény akár egy hónappal korábban is kezdődhet. Tovább....

A PAPRIKA TÖRTÉNETE

Láng Görgyöt faggatta egy angol vendége a magyar konyha titkairól. Ezt válaszolta: édes hagyma, nemes paprika, vajpuha szalonna, sűrű tejföl és ezer év tapasztalat. Emeljük ki ezek közül a paprikát, a hazai gasztronómia büszkeségét, amelynek nimbuszát az utóbbi időben igencsak sikerült megtépázni. Nem lehet véletlen, hogy a paprika lett a legjellegzetesebb magyar fűszer. A paprika a magyar konyhaművészet számára nemcsak egy fűszer a sok közül, hanem különleges, páratlan aromájával, szép színével elengedhetetlen része. Tovább....

SPÁRGA A GASZTRONÓMIÁBAN

Egy találós kérdéssel kezdeném. Íngyötrő tornagyakorlat, kötöző anyag, amely különösen hasznos csomagfeladásnál és egészséges, finom táplálék. Mi lehet a közös bennük? Nos elárulom nem a tigrisbukfenc, nem is a madzag amiről beszélünk, hanem a spárga. Sokan úgy vélik, hogy a világot a szerelem mozgatja, a művészet édesíti meg -és azok az ételek teszik kellemessé, amelyeket öröm látni, és élvezet elfogyasztani. Tovább....

MÓRA FERENC

Nagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lett volna kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. A mai adásban Móra Ferencről, szeged nagy fiáról szeretnék megosztani Önökkel néhány gondolatot. Nem tisztem írói kvalitásait, sem múzeumigazgatói tevékenységét méltatni. Csupán a gasztronómiához való viszonyáról, valamint feleségének szakácskönyvéről szeretnék beszélni. Tovább....

MIKSZÁTH KÁLMÁN

Az olvasóközönség Mikszáth Kálmánt, mint a vendéglátás krónikását általában a pénzügyminiszter reggelijéről, és a parlamenti étkezésekről írott soraiból ismeri. Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes éveiben itt tartózkodása, újságírói pályája idején gyűjtötte egybe és adta közre Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit. Tőle ismerjük többek között az akkori "Fekete Sas", az "Arany Páva", a "Hét Választófejedelem", a "Próféta" és sok kisebb vendéglátóhely sikertörténetét, különleges eseményeit. Tovább....

PIERRE-AUGUSTE RENOIR

A művészek gyakran adják tanújelét annak, hogy jártasak a konyhaművészetben is. Mint ahogy a mesterszakácsokban ott bujkál a képzőművészi tehetség, gondoljunk csak egy szépen megtálalt ételkölteményre, nem is beszélve a szakácsversenyek remekműveiről. Ma megpróbálom önöket bevezetni az egyik legnagyobb impresszionista festőművész, Pierre-Auguste Renoir konyhájába, persze csak képletesen. Tovább....

PABLO RUIZ PICASSO

Maradva a képzőművészetnél, időben egy kicsit előreugorva térben egy kicsit délebbre húzódva, ma a XX. század egyik legmeghatározóbb művészének Pablo Ruiznak, a gasztronómiájához való kötődését próbálom a magam szerény eszközeivel górcső alá venni. Ruiz úr 1881. október 25-én született az andalúziai Malagában, előbb az Atlanti-óceán parti La Coruna-ba, majd Barcelonába költözik a család. Pablo egy ideig Madriában is élt, de soha nem tudta megszokni. Ruiz úr édesanyja vezetéknevével - így talán ismerősebbnek hangzik - Picasso néven szignálja képeit. Tovább....

EGY MAGYAR DISZNÓTOR

Hótakaró alatt szunnyad az ősszel földbe vetett mag, kihalt, néptelen a táj, téli álmát alussza a természet. De figyeljünk csak, a hajnali ködben mintha fénycsíkok bodorodnának az ég felé, s embereket látnánk a szabad tűz körül tevékenykedni. Csak a táj alszik, az emberek számára ezekben a kemény téli hetekben jött el az ideje az év egyik legnagyobb és legszínesebb - a szó szoros értelmében - élvezetekben leggazdagabb eseményének: a disznótornak. Tovább....

A CSÁRDA

Csárda! a Gasztronómiai lexikon szűkszavúan ennyit ír róla: egy-egy vidék hangulatát tükröző speciális vendéglő. Étel választéka szűkebb, mint a vendéglőké, de karakteres (hal, vad, birka, csülök) és ehhez igazodik szűkebb italválasztéka is. Ennél azért többet lehet tudni róla. A csárdák a vasút előtti Magyarország kedvelt, jellegzetes és a határainkon túl is ismert vendéglátóhelyei voltak. közismertté a 18.század végétől váltak. Maga a szó egyesek szerint a perzsa csardak szóból ered melynek jelentése szalmatetejű kunyhó vagy fészer, más vélemények szerint szláv jövevényről beszélhetünk. Tovább....

A GULYÁS

Mi is a gulyás? A mi fogalmaink szerint bő lére eresztett marhapörkölt burgonyával és csipetkével. Tulajdonképpen egy tartalmas leves. Bár ezt nem mindenki gondolja így. A gasztronómiai lexikon mintegy ötvenféle gulyást ír le. Többek között: Alföldi, Bécsi, Betyár, Béka, Csórgó, Hal, Ürü, Svejk, Székely, ami nem székely és még kevésbé gulyás, znaimi, stb. Bizonyára nagyon régi étel. Talán már ették a Honfoglalás korában is. Pásztorok tápláléka volt egykor - mint a neve is mutatja - írja Draveczky Balázs a  "Történetek terített asztalokról és környékükről" című könyvében. Tovább....

KRÚDY GYULA

Akiről ma beszélni szeretnék, a modern magyar prózaírás egyik legkiválóbb mestere. Elképesztően termékeny író volt, mintegy háromezer novellát, és közel hatvan regényt írt élete során. Az étkezés kultusza nem egyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét? -állítja Krúdy Gyula, akinek műveiben nagyon komoly helyet kapnak a kulináris élvezetek. Krúdy meglehetősen extravagáns életet élt. Este hét órakor kelt fel, nyolckor reggelizett a New York kávéházban, majd gyalogosan átsétált a Tabánba, ahol barátai és hívei várták. Tovább....

A KÁVÉHÁZ

Íróink, költőink, művészeink társasági életének kedvelt helye, sok esetben alkotóműhelye is volt a kávéház. "A kávéházban fény volt és meleg, s ha környezetünk gyertyavilágos sötétségéből oda beléptünk, akkor úgy éreztük, mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden nemzedékünk." Írta a századfordulón Füst Milán, amikor Budapestet a kávéházak városának is nevezték. Joggal, hiszen több mint 550 kávéház működött akkor a fővárosban. Ha valakit tréfásan akartak útba igazítani, azt mondták neki: amit keres, abban a házban van, ahol nincs kávéház! . Tovább....

MÁRTON-NAPI LIBATOR

Márton nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Erre próbálok ma szerény tudásom szerint némi magyarázatot adni. Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás leróvásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Tovább....

LAUTREC ÉS AZ ÉDES ÉLET

A 19.század harmadik harmada, Párizs, Montmartre, Moulin Rouge, képzőművészek, költők, zeneszerzők mindenféle bohém népek. Hol keressünk összefüggéseket a konyha és a művészetek között ha nem itt. 1882-ben Párizsba szökik egy 18 éves fiatalember, poggyászában az ősi családi kastélyban elsajátított kifinomult konyhaművészeti érzékével és olyan nekiszabadult fantáziával, amelyhez csak az apjáé volt mérhető. Ezt az ifjú embert Henri de Toulouse-Lautrecnek hivják. Tovább...

KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSOK

Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán. Szeretet, család, ajándékok, hó, hideg és persze evés, ivás. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré. Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy szál gyertya díszít. Tovább...

A FÜSTÖLÉS TÖRTÉNETE

Véget ért a disznóvágás, sonkák, oldalasok, szalonnák, kolbászok, májasok, disznósajtok további sorsukra várnak. A mai, mélyhűtővel ellátott világban nem okoz gondot a húsok eltarthatósága. De vajon amikor még nem volt hűtőszekrény, hogyan tartósították a disznóvágás termékeit. Az egyik legegyszerűbb mód, hogy a húst megsütik, majd olvasztott zsírral leöntik, így a levegőtől elzárva hónapokig eláll. Ilyen módon lehet a kolbászt is "konzerválni". Sajnos ezzel a módszerrel már nemigen lehet találkozni, de állíthatom, hogy rendkívül finom, ám fogyókúrázni nem lehet vele. Tovább...

LÁTOGATÁS BLAHA LUJZA KONYHÁJÁBA

Ezúttal megpróbálom Önöket elvinni a XIX. század vége, a XX. század eleje legnagyobb színésznőjének, a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának a házába. Ki is volt ő? Színészcsaládból származott, édesapja Reindl Sándor a szabadságharcban is szerepet vállalt - a feljegyzések szerint bátorságáról és elszántságáról híres vörössipkás őrmester volt. Mint vándorszínész hagyta ott a világot jelentő deszkákat és az életet. Halála után az ugyancsak színésznő édesanyára hárult kislánya további sorsának irányítása és neveltetése. Tovább...

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

A Húsvét, a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, amelyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagy hét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe.A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai alatt fogyasztott ételféleségek. Tovább...

A LEVESEK 1. rész

A leves a főétkezésnél csaknem minden nép konyháján elmaradhatatlan - rendszerint kezdő - étel. Ne beszéljünk most az ázsiai konyháról. Nálunk Európában a déli, egyes népeknél pedig az esti főétkezések nélkülözhetetlen bevezetője. Igen kedvező a leves hatása az emésztésre, mert előkészíti a gyomrot az étkezésre és fokozza az étvágyat. A napokban Váncsa István, a népszerű publicista szakácskönyvét forgattam, és rendkívül eredeti, szellemes gondolatokat találtam a témáról. Tovább...

FARSANGI NÉPSZOKÁSOK ÉS ÉTELEK

Tulajdonképpen mi is a farsang: a szó a német fasen, faseln szóból ered, jelentése: mesélni, pajkosságot űzni. A vígság azon időszakát jelzi, amely a húsvét előtti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz január 6-tól hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig számítjuk. Legjellegzetesebb eseményei az álarcos, jelmezes, batyus és gyermekbálok. Ez az úgynevezett báli szezon, ilyenkor tartják báljaikat a különböző szakmai csoportok: jogászok, orvosok, iparosok. Tovább...

A HALÉTELEKRŐL

Sokan sokfélét megírtak már eleink egyik fő ételéről, a halról és a halfogyasztásról. Tudjuk például, hogy a távoli rokonaink Északnyugat-Szibériában a rénszarvason és a halon kívül egyebet nem is esznek szinte a mai napig. Főrendjeink és a mindennapok embere évszázadok óta egyformán kedvelte, de mind a mai napig is kedveli a halat. Főve, sütve, füstölve és a jó ég tudná felsorolni hány és milyen formában kínáltak és ettek halat, a király asztalainál, az udvarházakban, kolostorokban, városi polgárházakban, jobbágykonyhákon, út menti vendégfogadókban és vásári sokadalmakban egyaránt. Tovább...

TISZAI HALÁSZAT

A valamikori hal-és rákfogás a ma élő ember számára már csak mese. Ki  hinné ma, amiről régi halász és vadász szakkönyvek, útleírások, regények szólnak, hogy hajdanán az emberek az ivóvizet a folyókból merítették, főztek a Balaton vízében és az ívási időszakban kézzel fogták a halat. A tiszai halászatnak a mai napig komoly hagyományai vannak. Hajdanában a mesterség apáról fiúra szállt. A gyerekek már kiskorukban megismerkedtek a halászat mesterségével, halászinasnak, halhasítónak szegődtek, és hajnaltól napestig dolgoztak. Tovább...

A CIGÁNYZENÉRŐL

Régi vendéglátások, lakomák, de szállodák, fogadók, éttermek, kávéházak, vendéglők, csárdák elmaradhatatlan szereplői voltak a híres prímások, neves cigányzenekarok. Régi emlékek között böngészve érdekes nevekre, hangulatos történetekre bukkanhatunk a régmúlt eseményei között. A legrégebbi időkből Bihari János és Cinka Panna neve merül fel az emlékezés homályából. A kiegyezés korának volt nagyhírű prímása Szegeden Erdélyi Náci, aki Gárdonyinak és Mikszáthnak a barátságát is bírta. Tovább...

GUNDEL JÁNOS ÉS A GASZTRONÓMIA

Gundel János az elsők között jutott arra a gondolatra, hogy az internacionális konyha szelíden pikáns ízvilágával enyhítse a magyar konyha fűszeresen karakteres ízeit. Ki is volt Gundel János? Gundel János 1844-ben született a bajorországi Ansbagban, 13 éves korában került Pestre, mint pikolófiú kezdte a pályafutását. Közben szorgalmasan járt a pincériskolába, és 18 éves korára már fizetőpincér volt. Ezután több pesti vendéglőben dolgozott, elsajátította a magyar mellett az olasz és a francia nyelvet is, valamit természetesen beszélt németül. Elsajátította a szakma csínját bínját, és 25 éves korában, miután megnősült önállósította magát, megvette a Bécsi Sörházat Pesten a Király utcában. Tovább...

GUNDEL KÁROLY ÉS A GASZTRONÓMIA

"Nem is úgy érzem magam, mint vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei látogatásukkal" - vallott egyszer így Gundel Károly. Gyönyörű ars poetica, egyszerű, becsületes, szerény, végtelenül család, hivatás és vendégszerető vendéglős volt. 1883. szeptember 23-án született Budapesten, édesapja Gundel János. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult, a vakáció hónapjait arra használta fel, hogy Németországban, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában nyelveket tanuljon, valamint a szakmát tanulmányozza. Tovább...

A ZSIDÓ KONYHA ÉRDEKESSÉGEI

A zsidó konyha tartalmazza talán a legtöbb előírást az ételek elkészítésére és tálalására vonatkozóan. Éppen ebben rejlik különlegessége. A zsidók számára fogyasztható, azaz kóser ételek eredete az ókori Izraelig nyúlik vissza és sajátosságai a Biblia számos vallási előírásában, gyökereznek. A zsidó étkezési törvények nem csak a test étrendjét szabályozzák, hanem a lélek épülését is szolgálják. Az előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, és ezekhez a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. Tovább...

AZ ERDÉLYI - ÖRMÉNY ÉTELEK

Regényes hangulatokat kelt bennünk az örmény népnév: a Kaukázus és az Ararát mesék ködfelhőivel körülvett bérceit, drága kenetekkel, gyönyörűséges szőnyegekkel, izgató fűszerekkel megrakott karavánokat idézi és különös édességeket, mennyei ízük és tömény zamatuk összhangban van azoknak a dobozoknak és kendőknek pompázatos díszítésével, amelyekben hordozzák őket. De, hogy jön a távoli Örményország és az ő gasztronómiai kultúrájuk ide? A kulcsszó Erdély, amely befogadott sokféle népet, zsidókat, szászokat, Flandria vihar-dagály által földönfutóvá lett lakóinak százait, vagy a svájci anabaptista üldözötteket. Tovább...

ERDÉLY KÜLÖNLEGES ÉTELEI

Transilvania, Zilbenburger, Dacia, Erdély ugyanazt a tájat jelenti. Magyar, román, szász, örmény, zsidó úgy élt itt együtt évszázadokon át, hogy mindegyik gazdagította a másikat, és mindegyik gazdagodott a másikból. Erdély földjének és a rajta élő népeknek sajátos egyéniségük van. Az erdélyi tájakon lakó népekben a történelem közös egyéniséget alakított ki, de közelről nézve végtelenül változatos ez az arc tájegységenkint, népcsoportonkint, sőt falvanként is. Tovább...

A TARHONYA A MAGYAR KONYHÁBAN

Tarhonya - milyen szépen hangzik ez a szó. Nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelő finomságú lisztből, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák. A tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különböző az eredetéről. Egyesek oszmán-török eredetű jövevénynek tartják, míg mások a perzsa "tarkhane" megfelelőjét látják benne. Ez eredetileg egy darás levesféle, melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél -melyek hosszú ideig török befolyás alatt éltek-"tarana" néven emlegettek hasonló ételfélét. Tovább...

PETŐFI SÁNDOR, A MÁRCIUSI IFJAK VEZÉRE

Valamennyi írónk, költőnk közül Petőfi Sándor életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként a március 15-e hőseként majd az 1848-49 -es szabadság küzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett. A XIX. század  ötvenes - hatvanas éveitől ő jelentette magyarság számára  a nagybetűs költő fogalmát. Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint költészete. Nagyjaink közül alig akad olyan, aki közömbös lenne kora gasztronómiája, vendéglátási kultúrája iránt. Petőfit nem emlegetik a nagy innyencek között, de számos versében van említés ételről, italról, és étkezésről. Idézzük fel az ironikus, kicsit csipkelődő, kritikus szemű, jobbító szándékú tollforgatót, akinek mindenről megvolt a sajátos véleménye. Tovább...

 

Elérhetőségünk:

Barta László
20/3333-257
6750 Algyő, Vásárhelyi út 53.
tel.: 62/267-020
e-mail: algyoihalaszcsarda@invitel.hu