Béla Borászat - Béla Zoltán borász - Imrehegy

Béla Borászat - Béla Zoltán borász - Imrehegy - 5.0 out of 5 based on 1 vote
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (1 Vote)
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Pin It

Béla Borászat Imrehegyi

1 - 18 37 20 76 83
Champion díj Nagy arany Arany érem Ezüst érem Bronz érem össz. Neve-
zett

 

cimkék: Béla Borászat Imrehegy. Béla Zoltán borász. Minőségi bor, borkülönlegeség, vörösbor, fehérbor, Olaszrizling, a Rajnai Rizling, a Gyöngyrizling, Rizlingszilváni (Müllerthurgau), Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Cabernet Sauvignon és Franc, Pinot Noir - Kékfrankos Rose, Pinot Noir, Nektár Kései szüret, Olaszrizling száraz fehérbor, Cserszegi Fűszeres - Rizlingszilváni cuvée, félédes fehérbor, Kékfrankos száraz vörösbor

 

 

Fotógaléria

Borászatunk 1991 óta működik a Kiskunhalas és Kecel között található Imrehegyen. 2011. évben indult új és korszerű üzemünk, ami borbemutatók rendezésére alkalmas vendéglátó hellyel is rendelkezik. 35 főt tudunk vendégül látni legszebb borainkkal, finom helyi, házias étkekkel. Birtokboraink a Riesling, Nektár, Ezerjó, Pinot Noir, Nektár késői szüret, valamint a legfontosabb forgalmazott boraink a Kövidinka, Cserszegi Fűszeres, Kékfrankos rozé és primőr vörösbor, a Cabernet Sauvignon és az Olaszrizling jégbor. Új csemegeszőlőfajtákat is termelünk, Liila, Opus, Teréz, Lidi, Esther fajtákat.
Kertész hobbinknak a borászat kertjében fenntartott Iris sp. (nőszirom) és Haemerocallis sp. (sásliliom) gyűjtemény bemutatásán keresztül hódolok. A világ egyik legszebb házigalambfajtáját (Magyar óriás) is tenyésztem kikapcsolódásképpen. A pincészet történetének fontos, de nem első állomása volt amikor elértük az első igazi átütő sikerünket, a Papirus Rt által szervezett "Ezredvégi üzenet egy palack borban" nevű borversenyen szerzett arany és egy ezüstéremmel a Pinot Noir-ból készült borunkkal és annak csomagolásával ... Majd 99-ben az első Miklós-napi rosé versenyt is megnyertük, illetve a Szekszárdi borversenyen egy 97-es kékfrankosunk lett aranyérmes. Ezek a versenyek, amelyekre beneveztük a borainkat akkoriban indultak és mára mind országos jelentőségűvé nőtte ki magát, ahol mi az első igazi sikereinket elértük. Ezek az eredmények adtak lökést a minőségi borkészítési kedvünknek.

Borvidék

Imrehegy
A település megközelíthető közúton: Keceltől 5,5 km a Kiskunhalasra vezető úton.

Imrehegy viszonylag fiatal település. A keceli határ déli részéből és a halasi határ északi pereméből alakították önálló községgé 1952-ben. A pár utcából álló falu méreteiben egyetlen kimagasló épülete a római katolikus templom a Kossuth utcában. A polgármesteri hivatal előtti parkban emlékkő áll a háborúk áldozatainak tiszteletére.

1914-ben épült fel az egykori káptalani pince, amely műemlék jellegű épület, ma is látogatható, 50 fős csoport létszámig borkóstolókat tartanak. Itt tevékenykedik és itt található a Béla Borászat nagyhordós érlelő pincéje.

A Kunsági Borvidék
A borvidék történelme

A borvidék területén folyó szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, melyben I. Géza király a Felső - alpár (ma Lakitelek és Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. A török időkből Kecskemét város fennmaradt jegyzőkönyveiben találhatunk utalást a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a XVIII. században pedig a homokveszedelem elleni küzdelem egyik hatékony fegyvere volt a szőlő a gyümölcs és erdő mellett az itteni települések lakóinak. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő és létesült Miklóstelep is. Mindkét hely (Kecskemét - Katonatelep és Miklóstelep) a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja.

A rómaiak uralma idején az Alföld legnagyobb része senki földje volt. Sem a rómaiak idejében, sem pedig a honfoglalás idejéig az Alföldön élő őslakosok társadalmi fejlettsége nem volt olyan fokon, hogy a kedvező talajtani és éghajlati tényezők ellenére a fejlettebb gazdasági kultúrát igénylő szőlő meghonosodjon.

Boraink

Imrehegyi Kövidinka

Imrehegyi Kövidinka

Szőlészeti és borvidéki leírásunkban több helyen szerepel, a Duna Borrégió saját fajtája. Nem termesztik máshol a világon. Könnyű, édeskés, virágos illatú bora nyári ivóbor. Termesztése nálunk a hagyományos fejművelésű módon történik, így a sok-sok kvarckristály által tárolt – sugárzott meleg hamarabb megérleli termését.

Imrehegyi Cserszegi Fűszeres

Imrehegyi Cserszegi Fűszeres

Irsai Olivér és Tramini keresztezéséből származó, kiváló reduktív bort adó hungarikum szőlőfajta. Bora illatos, vagy muskotályos, néha inkább fűszeres illatjegyeket mutat, kortól, holdállástól függően. Sava élénk, ropogós, frissen vibrálóan pezsgős. Illatjegyei még a bodzavirág és párosulhat némi csalánosság frissen, később az édeskés, virágos illat jellemzi.

Irsai Olivér

Imrehegyi Irsai Olivér

Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született[2] akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet. Tehát nem igaz a sokáig élő feltételezés, hogy Irsai Olivér borkereskedőként fizetett volna egy saját szőlőnévért..

Ezerjó 2011-2012

Imrehegyi Rajnai Rizling kései szüret 2013

Elegáns, csillogó aranysárga színű bor. Illatában mézes jegyek, kis fűszeresség érezhető. Teltség, olajosság jellemzi, finom érlelési jegyek, aszalt gyümölcsös illattal kiegészülve. Hosszú ízű, finom savszerkezetű bor.

Kékfrankos Rosé

Kékfrankos Rosé

Szamóca és barackvirág szín, ropogós savak, fűszeres illat, kevés sósság gyümölcs illattal vegyítve, ez jellemzi az ez évi rozénkat.

Néró Rosé

Néró Rosé

A Néró egy fűszeres és lédús magyar szőlőfajta, sötétkékes színnel. Csemegeszőlőként és borszőlőként is megállja a helyét, kettős hasznosítású fajta.

Imrehegyi Kékfrankos vörös bor

Kékfrankos 

Meggyes jegyek jellemzik mind színében, mind illatában borunkat. A cél a gyümölcsösség és frissesség volt, a termést a fiatal ültetvényünkről szüreteltük, ami 4. éves volt 2015-ben.

Nektár 2011

Imrehegyi Pinot Noir

Ennek a borunknak is saját ültetvényünk adta a termés alapját. Néhány száz, maximum 1500 palack vörösbor készítéséhez termelünk pinot noirt, amit egy évig használt barrique hordókban érlelünk. Ezután döntjük el, hogy mely hordó lesz palackozva. További egy-két évig érleljük palackban. Csak ezt követően kerülhet forgalomba.

Pinot Noir 2009

Imrehegyi Nektár (kései szüret)

Aranysárga szín. Illatában akácvirág és mézes jegyek dominálnak az édes fűszerek mellett. Méhviaszos és parfümös aromák a háttérben. Gazdag édességgel nyit kóstoláskor a szájban, a fűszer és az ánizsos jegyek mellett gyógynövényes és olajos textúra jellemzi.

Béla Borászat Imrehegy Nektár Kései szüret

Imrehegyi Rajnai Rizling száraz

Ez a borunk 500 l-es fahordókban érlelődött egy évet finomseprőn tartva, házasítási partnere ugyanebből a feldolgozott tételből tartályban várta a házasítást. A bor illatában az érlelési és mézes jegyeket mutatja. Ez az évjáratú borunk egy gazdag illatú, telt és ásványos ízű bor lett, reményeink szerint hosszú élettartammal.

 

Szőlészet – Borászat Imrehegyen

Egy korty napfény ...az imrehegyi dűnékről
Az 1700-as évek végétől a lakosság újratelepítésével fokozatosan gyarapodott Imrehegyen és a Duna-Tisza közi homokhátságon a szőlők és vegyes gyümölcsösök területe. Nagyban hozzájárult ehhez a Kalocsai érsekség, a káptalani birtokain (Imrehegy, Császártöltés) szorgalmazott fejlesztésekkel. Az Imrehegyi káptalani pince is így épült 1897-1903 között. Ehhez telepített a káptalanság 100 majd később még 100 hold szőlőt jellemzően fejművelésben és homokos területekre. A főbb fajták Kövidinka, Ezerjó, Bakator (Erdei), Olaszrizling, Muscat lunel. A Sárfehér, Pozsonyi fehér, Mustos fehér, Kadarka is elterjedt az 1948-as vérvörös fordulatig. Ezt követően a szocialista nagyüzemi termelés és szemlélet telepedett rá a helyi szőlőművelésre. A régi fajták háttérbe szorultak, de telepítettek az 1960-as években még sok Kadarkát, Sárfehért, Piros Szlankát, Olaszrizlinget, az újabb fajtákból Kékfrankost, Rizlingszilvánit, kísérletképpen Traminit, Furmintot. A szakcsoportos időkben, 1970-es, 80-as években az intersp.fajták kerültek előtérbe, ami jól szolgálta ugyan a nagyüzemi termelést, de a jó minőségű borok készítését nem . A legújabb magyar szőlő-nemesítési munkákból a Cserszegi F. fajtát, valamint borászatunk zászlós fajtáját, a Nektárt, az Irsai Olivért és a Generosát telepítik. A térség, jellemzően szélsőségesebb időjárással bír, ezért a Bianca és Aletta intersp. fajtákat is sokat telepítettek a helyben maradó ,itt boldogulni vágyó gazdák, borászatok.

A borászati technológia fejlődésével új bortípus jelent meg kb. 20 éve, a rosé. Ennek a borféleségnek nagyon sok a rajongója, fogyasztója, ebben is nagyon jó a borvidék és borászatunk is. Elsősorban Kékfrankosból, Pinot Noirból készítjük mi, de a Zweigelt és Kadarka is igen jó, gyümölcsös friss rosét ad. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő reduktív technológia kötelező a mi borászatunkban is a fehér és rosé borok készítése során. Főbb elemei ennek a feldolgozásnak a must gyors elválasztása a törkölytől az oxigén minél nagyobb arányú kizárása mellett, a must mérsékelt vagy intenzív tisztítása és az ellenőrzött hőmérsékletű erjeszthetőség, ami által a fajta és a szőlő jellegzetes aromáit megőrizzük minél nagyobb mértékben a fogyasztók poharáig.

Fajtajegyek, aromák , teltség, íz-gazdagság, frissesség, ezek a legfontosabb jellemzők, amit borainkban mint „egy korty napfény”-ben meg szeretnénk őrizni és megmutatni a borkedvelőknek.

A fentieken túlmenően alapkövetelmény a bortípusnak megfelelő tőketerhelés. Erre mondta egy nagyon jól ismert és elismert Szekszárdi borász kollégám, hogy
” a pince kulcsa a metszőolló” – Vida Péter, amivel teljesen egyetértek.

Borászatunk
A borászatunk Imrehegyen van, jellemzően fehér és rozé borokat készítünk. A boraink zöme birtokbor, így a Nektár, Riesling, Cserszegi Fűszeres száraz, vagy a vörös fajták közül a Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, borkülönlegességekből a jégbor, Nektár késői szüret.

70 ha az összes termőterület, amiben megtalálható az Ezerjó, Rajnai r., Tramini, Olaszrizling, Nektár, Cserszegi Fűszeres, Ezerfürtű, fehér, valamint a Kékfrankos, Cabernet s., Pinot noir, vörös –borszőlőfajták.

A szőlő művelésében a hagyományos kordon és egyes függöny mellett (előnyös a nagy melegben az önárnyékolás miatt) a fejműveléshez visszatérünk, mivel az öregjeink is ezt használták, és jó eredménnyel, biztonságosan tudtak termelni. Előnye még a jobb beérettség, és csak kézzel lehet szüretelni.

egy kis filozófia,
A szőlő növény a borvidékeken és bárhol, ahol ültetvényben van, kúltúrtáj -meghatározó, szemet gyönyörködtető látvány. Biztonságos termelés mellett helyben maradásra ösztönöz, megélhetést, boldogulást nyújt. Az egyik legjobb kultúrnövény a vidék megtartására a gyümölcstermelés és a kertészet mellett.

 

Vendéglátás, borkóstoló, pincelátogatás

Kedves Borbarát!

Új borházunk lehetővé teszi 25-30 főig borkóstolók, kisebb családi, baráti rendezvények lebonyolítását.
A hozzánk látogató turistáknak, borbarátoknak borkóstolási lehetőséget, kikapcsolódást kínálunk Imrehegyi pincénk borbemutató termében, valamint gyűjteményes Irisz kertünkben. Borászatunkban aktuális és néhány muzeális bortételéből tudunk ízelítőt adni. Előre egyeztetett időpontban 5 főtől fogadunk csoportokat.
Főbb szőlőfajtáink amelyekből borainkat is készítjük: Kövidinka, Irsai Olivér, Sárfehér, Ezerjó, Nektár, Olaszrizling, Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos, Pinot Noir.
Részletesebb leírást a kóstolható borféleségeinkről a boraink menűpontban olvashatnak.

Iránydó díjtételek:

Kóstolási tétel: bruttó ár: Ft/fő
4 féle bor 1600
 6 féle bor  1900
 +Pinot Noir  +300
 +Nektár kései szüret  +400
 +Jégbor  +400
 +muzeális bor  +400
Terembérlet  15.000.-25.000 Ft /nap

 

Igény szerint étkezési lehetőséget is biztosítunk csoportok részére:
- vadragu, töltött káposzta, halászlé, házi rétes, stb. (1200-1500 Ft/fő)
A terem bérletre kérje egyedi ajánlatunkat, amelyet előzetes megbeszélés után készítünk el.

Kapcsolattartó:

Béla Zoltán

0620-938-6161

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolat

H-6238 Imrehegy, Szarkás utca 56.

Tel. / Fax.: 00 36 78/423-810

Mobil.: 06 20 938 6161

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

NYITVA TARTÁS:
Hétfő- Péntek: 10.00-18.00
Szombat 8.00-13.00

Információ: 20/336-4253

Rólunk írták

Béla Borászat - az Imrehegyi Nektár

A Duna Borrégió kétségkívül legromantikusabb területe az Imrehegyen lévő Béla Borászat, akinek a vezetője Béla Zoltán (41). A mosolygóstekintetű borász talán alkatából adódóan a Bakonyi Károly által kifejlesztett Nektár szőlőből készült borára a legbüszkébb. Az Imrehegyi Káptalani pincében beszélgettünk:

Ön A villányi úti Kertészeti egyetemen végzett és mára elismert borásza a régiónak, mi a története a Béla Borászatnak?

Édesapámnak, mint szinte mindenkinek a környéken a rendszerváltás előtt egy kis szőlőterülete volt Kecel környékén egy tanyával, ahol mint gyerek belekóstolhattam a szőlőtermelés és a borászat alapjaiba. Már a középiskolában is a mezőgazdasági ismereteim bővítettem, amit a Kertészeti egyetemen továbbfejlesztettem. Persze 91-ben kikerülve az egyetemről ép megszűnőben voltak a nagygazdaságok, a szövetkezetek, így azzal a tudásommal végétre is nem tudtam jövedelmet szerezni, ezért el kellett döntenem, hogy a szakmánál maradok, vagy átevezek egy másik világba. Mivel a meglévő szőlőnket gondozni kellett így ennél maradtam, persze mindig is ez volt a szívem szerinti, de meg is szerettem volna élni, abból amit csinálok.

Különösebb tőke nélkül, ezért már 1991-ben területeket kezdtünk vásárolni és már 92'-ben, az un., budapesti termelői piacokra hordtuk a borainkat. A szőlőnkből már akkor itt a káptalani pincét bérelve bort készítettünk és jó pár évig minden pénteken éjszaka felpakoltunk egy ARO-ra, vagy egy UAZ-ra és mentünk a fővárosba. Mivel a szőlőterületeket évről-évre gyarapítottuk, ezért ezeket a piacokat pár év alatt kinőttük és további nagykereskedésekkel kapcsolatba kerülve értékesítettük a főként tájborainkat.

Sok-sok munka árán 98-ban meg tudtuk venni a palackozónkat, amivel végre egy régi álom is megvalósult, mert el tudtunk lépni a minőségi borkészítés és annak az értékesítésének az irányába.

Mik voltak az első sikereik?

Szép sikereket értünk el az Olaszrizlingből készült borunkkal, de az első igazi átütő sikert a Papirus Rt által szervezett ?Ezredvégi üzenet egy palack borban" nevű borversenyen szerzett arany és egy ezüstéremmel értük el a Pinot Noir-ból készült borunkkal és annak csomagolásával .. Majd 99-ben az első Miklós-napi rosé versenyt is megnyertük, illetve a Szekszárdi borversenyen egy 97-es kékfrankosunk lett aranyérmes. Ezek a versenyek, amelyekre beneveztük a borainkat akkoriban indultak és mára mind országos jelentőségűvé nőtte ki magát, ahol mi az első igazi sikereinket elértük. Ezek az eredmények adtak lökést a minőségi borkészítési kedvünknek.

Igen, de meg is kellett élni valamiből...

A tájborokat szokás Magyarországon lesajnálni, miközben ha tetszik, ha nem, az igazi fizetőképes kereslet ezt a bortípust tudja megfizetni. Ezért kisebb nagyobb hullámvölgyek között 2003-tól sikerült egy olyan mennyiséggel a kereskedelmi piacon megjelennünk, amivel már a nagykereskedések és az áruházláncok is tudnak foglalkozni. A tájboraink jó ár-érték arányúak, de ki kell mondani, hogy tömegborok, számunkra nagy mennyiséget jelentő, évi 8-10000 hektoliter mértékben vannak jelen a piacokon. Régi megrendelőnk az Auchan és mára a Penny üzletek, amelyekben nem azért olcsó a bor (nem csak a mienk, hanem mindenkié) mert nem lennének jók, sőt ezek nagyon is jó borok, de bizony a vásárlóknak minden fillér számít. A pet palackos kiszerelés olcsóbb, mint az üveges, így a termék ára sem lesz drága, ráadásul a külföldről exportált borok árai a hazai boroknak is könyörtelenül lenyomják az árát. Ennek az oka a külföldi mezőgazdasági támogatásokban van, mert amíg egy olasz gazda 210 ezer forintnyi támogatást kap hektáronként, addig egy magyar gazda csupán 90 ezer forintot...

A minőségi boraikkal mi a helyzet?

Először is el szeretném mondani, hogy az életünk szinte minden részét a minőségi borkészítés teszi ki, elkötelezettek vagyunk ez irányba,és a minőségi választékunkat szeretnénk a jövőben bővíteni .Gondolok itt a palackos borainkra, aminek a zászlósbora például a Nektár szőlőből készült bor, de további palackos boraink is vannak, mint például a Riesling, CserszegiFűszeres, Pinot n. rose, Cabernet, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir és újabban a Ezerjóval és Arany sárfehérrel kísérletezünk.

Mit kell tudni a Nektárról?

A minőségi borainkat un. pincei értékesítés körében adjuk el, amely minőségi boraink közül a Nektár a zászlósborunk. A Nektár egy tipikus női nedü. A fajtát Bakonyi Károly nemesítette ki, amit egyszerűen a Cserszegi fűszeres gyermekekén emlegetnek. A Nektár szőlőből szép virág illatú(frézia) száraz bor készíthető, ami kíváló zamatokkal rendelkezik, de egy kései szüretelés esetén a fajta hajlamos a töppedésre. A töppedt ,botritiszes szemeket leválogatva egy igazán szép édes desszert bor készíthető a Nektár-ból. Először édesapám is idegenkedett tőle, de mára ő is elismerte, hogy jó döntés volt, persze rengeteg munka van vele, de én úgy érzem, hogy megéri.

Igazán szép az ászok terem, mi a története a pincének?

Az imrehegyi pince valaha a kalocsai érsekség káptalani pincéje volt, amit a világháború utáni államosításkor a szövetkezet vett át, és bővített rajta a kor elvárásai szerint. A káptalani pincéhez mintegy 30 holdnyi szőlőterület tartozott, ami mára teljesen eltűnt, viszont megmaradt a régi pincerész, ami jó hangulatú borkóstolásoknak szokott helyet adni.

A palackos boraik a ?Dűne" fantázianév alatt futnak, miért?

A Duna Borrégió szőlőinek a zöme a múlt század(19-20) fordulóján világméreteket öltő filoxéra járvány hatására jött létre, hiszen az alföldi talajban kevesebb a levegő, mint a fekete földekben és itt a filoxéra nem tudott megélni, így akkoriban nőtt meg a jelentősége a Duna Borrégió szőlőinek és az azokból készült tüzes boroknak. Mielőtt viszont itt szőlőtelepítés kezdődött it végtére is homokdűnék voltak. Ennyi a legenda.

Ami személyesen vonzott ehhez a névhez az Frank Heibert Düne - című science fiction regénye, amiben a szereplők rendkívül küzdelmes módon próbálták a bolygólyukat élhetővé tenni. Nagy rajongója vagyok a műfajnak és áthallást véltem felfedezni a mi küzdelmeink és a regény tartalma között, ezért egyfajta tiszteletből és a másodjelentésnek köszönhetően jelennek meg a boraink a Dűne névvel.

Az elmúlt évek számtalan a borhamisítókkal minden Duna Borrégiós borászt összemosó írások, beszámolók, miként hatottak a Béla Borászatra?

Sokszor végtelenül elkeserített és igazságtalannak tartottam ezeket a híreket . Viszont nagyon örülök, hogy a Frittmannék, igaz jó tízéves küzdelemmel, és az egész család összefogásával végre mindenki számára bebizonyították, hogy kiváló borokat lehet készíteni a Duna Borrégióban. Engem is az hajt szinte minden nap, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy méltó helyre kerüljön az Imrehegy - Kecel, vagy mondjuk úgy a ?Három város" kistérségében folyó szakmai munkának a becsülete, mert tudom azt, hogy az elismerés az itt készült boroknak és borászoknak kijár.

2008. szeptember

Forrás:www.dbborut.hu

Pin It
©2019 Kontraszt Web és Videó Stúdió Szeged. All Rights Reserved.

Keresés